Hét év kínlódás után az Európai Bizottság példátlan lépésre szánta el magát: arra tett javaslatot, hogy az EU büntesse meg Magyarországot, amiért 2004 óta a többször elhalasztott határidő ellenére minden évben a 3 százalékos küszöb felett volt a költségvetési hiánya, és egyszer sem teljesítette a bizottság túlzottdeficit-eljárásban tett ajánlásait.

A javaslatnak még át kell mennie az uniós pénzügyminiszterek tanácsán március közepén, de ha megszavazzák, 2013. január elsejétől közel 144 milliárd forint felzárkóztatási uniós támogatástól eshet el az ország (ami több mint a 4-es metró támogatásának fele).

A kormánypártok a brüsszeli fenyegetésre válaszul nekimentek Andor László uniós biztosnak, aki nem vett részt a Magyarországot érintő bizottsági ülésen. A magyar delegált ezzel elkövette „a nemzetárulás egyik szocialista formáját” a KDNP szerint, Selmeczi Gabriella pedig azt fejtegette, hogy a biztos méltatlan a magyarok bizalmára.

Újabb megszorítás jön

Orbán Viktor szerint a bizottság javaslata nem törvényes és nem fair, és első körben igyekszik majd elérni, hogy a pénzügyminiszterek ne szavazzák meg. Persze a kormány többet is tehet a büntetés ellen: ha a 2013-as hiány a 3 százalékos küszöb alá kerül, jó eséllyel visszavonják. A kabinet lényegbevágóbb válasza már a brüsszeli ultimátum előtt nyilvánosságra került: újabb megszorító csomag (a Nemzetgazdasági Minisztérium értelmezése szerint nem-kiigazítás) jön 2012-13-ra, a Széll Kálmán-tervben, a konvergenciaprogramban és a 2012-es költségvetésben megfogalmazott 1400-1500 milliárdos kiigazításon felül.

Olli Rehn pénzügyi biztos ösztönző példát statuálna

MTI / EPA

A csomag a gyógyszerkassza és az állami intézmények további megszorításából, a BKV kiadáscsökkentéséből és az elektronikus útdíj bevezetéséből fog állni. A részletesen még nem számszerűsített intézkedések 2012-re 0,1, 2013-ra 0,4 százalékos GDP-arányos költségvetési egyenlegjavulást jelentenének a költségvetésnek a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékese szerint.

Ha ez megvalósul, elkerülhető az uniós felzárkóztatási támogatások felfüggesztése. Az azonban még egyelőre kérdés, mennyi lesz ebből az ésszerű, szerkezeti átalakításból fakadó kiadáscsökkentés. Ennek fontosságára jó példa a BKV, melynek egyik legnagyobb baja az évtizedek óta tartó alulfinaszírozottság: ha a vállalattól további pénzeket vonnak el anélkül, hogy olcsóbbá és fentarthatóvá tennék a működését, az csak a bomlás folytatódása lenne.

Azt még nem tudni, mennyit csípnek le a gyógyszerkasszából, de jövőre valószínűleg nagyot. Ezen a területen már komoly vágásokat ejtett a kormány, így az újabb megszorítás valószínűleg a betegterhek további növekedését és további patikabezárásokat eredményez majd. Az e-útdíjat viszont kevés eséllyel tudja beindítani a kormány a tervezett 2013 júliusi dátumra.

Simor lemondana fizetéséről az IMF-hitelért

A tavaly ősszel belengetett, és az elmúlt hónapokban szép csendben elfelejtődött IMF-EU-hitelt Simor András akciója juttatta ismét eszünkbe. A jegybankelnök mandátuma lejártáig hátrányos helyezetű közgazdászhallgatóknak ajánlotta fel fizetését 2010 szeptemberéig visszamenőleg, amennyiben a parlament változtat a Magyar Nemzeti Bank vezetőinek fizetését csökkentő, 2010 szeptemberében hatályba lépett törvényen. A jegybankelnök Orbán Viktornak küldött levelében azt írta, ez az egyik akadálya a nemzetközi hitelcsomagnak, ezért, hogy mielőbb megkaphassuk, így rendezhetnék a vitás helyzetet.

AP / Cliff Owen

A jelek szerint egyébként Fellegi elég rosszul áll a hiteltárgyalásokkal. Legújabb várakozásai szerint márciusban indulhat a tárgyalás az IMF-fel és az EU-val, de ez lehet, hogy csak március vége lesz. Pár héttel ezelőtt még február végi időpontról volt szó. Pedig minél előbb túl kellene lennie a kormánynak az ügyön, hiszen még a Nemzetközi Valutaalap ellen szabadságharcot hirdető miniszterelnök is úgy gondolta már januárban, hogy az IMF nélkül legfeljebb két évig húzhatjuk.

A finanszírozási tartalékainkat tekintve azért ez optimista becslésnek bizonyulhat, ha megint kitör a pánik az európai piacokon. A magyar gazdaság egyébként sem számíthat túl sok jóra idén, az Európai Bizottság legújabb, a korábbinál borúsabb becslései szerint negatív nulla lesz a növekedésünk, jókora inflációval (az NGM szerint a bizottság egyszerűen téved).

Rogán felrúgta a bankokkal kötött megállapodást

Rogán Antal már a villalakás-vásárló devizahiteleseket is mentené, hiszen olyan javaslatot nyújtott be kedden az Országgyűlésnek, mellyel az árfolyamgát új konstrukcióját kiterjesztené a 30 millió forintos hitelt felvett adósokra. Eddig a törvényjavaslat a 30 millió forintos lakást vásárlóknál húzta meg a kedvezményezett devizahitelesek felső határát, ami hitelösszegben legfeljebb 26-27 millió forintot jelentett volna.

A bankoknak nem tetszik Rogán módosítója, ugyanis ez a bankszövetség és a kormány decemberben kötött megállapodásának felülírása, ugyanakkor jelentős többletköltséget jelent a pénzintézeteknek az eredeti megállapodáshoz képest. Az új árfolyamgáttal ugyanis a bankok és az állam fele-fele arányban, öt évre átvállalják az adóstól a kamatkülönbözetet. Ez az átvállalás elvileg annál nagyobb összeget jelent, minél több hitelt vett fel valaki és minél inkább a futamidő elején van még: a 30 millió közeli hiteleknél bőven meghaladja majd a 3 millió forintot az állam és a bankok által átvállalt törlesztés adósonként.

A bedőlt hiteleseket márciusban kezdi menteni az eszközkezelő. Viszont csúszhat az adósmentés másik eleme, a bedőlt devizahitelek forintosítása és a tartozások negyedének elengedése, hiszen még nem készültek el a szükséges jogszabályok.

Ami az önkormányzati devizaadóssságokat illeti, Lázár János decemberben indított szabadságharca elvérezhet. Az önkormányzati devizaadósságok rendezésére ugyanis, úgy tudjuk, nem lesz olyan általános kormányzati megoldás, mint a lakosság esetében. A bankok ezen a területen már nem vállalnak be veszteséget.