Egyik fővárosi frakció sem támogatja Tarlós István ötletét, mely szerint ritkítani kéne a csődközelbe jutott BKV járatait. A főpolgármester azt már látja, hogy egy esetleges ritkítás is milyen politikai izgalmakat vált ki, ugyanakkor állítja: ő nem is mondta, mikortól kéne ezt meglépni. A VEKE eközben szinte biztosra veszi, hogy az előterjesztésből nem lesz semmi.
Tarlós István főpolgármester szerdán vetette fel, hogy a következő, február 29-i közgyűlésen javaslatot tesz a paraméterkönyv módosítására, a BKV-járatok ritkítására. A Népszabadságnak adott interjújában azt mondta: a hiteltörlesztési kényszerek és a normatíva befagyasztása miatt a BKV-nak egyelőre nincs fedezete arra, hogy teljesítse a megrendeléseket, ha pedig nem ritkítanák a járatokat, megsértenék az államháztartási törvényt.
Tarlós: nem mondtam, mikortól
A hvg.hu megkérdezte a Főpolgármesteri Hivataltól, lehet-e már tudni bővebbet arról, milyen arányú járatritkítást terveznek, és az milyen vonalakat, illetve járműveket érintene. Tarlós Istvántól a következő választ kaptuk: „Már látható, hogy még egy esetleges járatritkítás is milyen politikai izgalmat vált ki. Régóta utalok rá, hogy tessék elképzelni, mi történne másnap, ha megállna a BKV. Nem mondtam különben, hogy mikortól kell a járatcsökkentéseket végrehajtani, hanem azt mondtam, hogy a közgyűlésnek február 29-én foglalkoznia kell a paraméterkönyvvel. Ami így is van. 2011-ben a kormány segítségével és a normatívával eleve volt fedezet a szolgáltatásra. Jelenleg nincs még normatíva sem, nem lehetünk biztosak semmiben.”
A Fidesz kontrázott
A fővárosi Fidesz-KDNP frakció azonnal visszadobta az ötletet, szerintük ugyanis járatritkításokkal nem lehet valós megtakarítást elérni. „A budapestiek csaknem 60 százaléka tömegközlekedéssel jár munkába és iskolába mindennap, ma sem kevéssé zsúfolt járatokon, ráadásul az utasok a gyakori meghibásodások, lerobbanó buszok miatt sokszor 10-20 perces várakozásra kényszerülnek a hidegben” – olvasható Németh Zoltán, a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője és Wintermantel Zsolt közösen kiadott közleményében.
Éppen ezért nem látják lehetségesnek, hogy a járatok ritkításával a budapestiekre terheljék „az MSZP-SZDSZ-városvezetés által felvett hitelek következményeit”, ráadásul szerintük a BKV-probléma mértékénél fogva egy ilyen intézkedés nem is lenne képes a tömegközlekedési cég gondjainak orvoslására”. Megkerestük Németh Zoltánt és Wintermantel Zsoltot is, hogy megkérdezzük, milyen alternatív megoldásuk van a BKV megmentésére, cikkünk megjelenéséig azonban nem sikerült elérnünk őket.
Tűzoltásnak is rossz
BKV-kérdésben a Fideszhez hasonlóan gondolkodik a fővárosi MSZP-frakció is. Szerintük a járatritkítás tűzoltó lépésnek is rossz, elvadítja az utasokat a közösségi közlekedéstől, csak kellemetlenséget okoz, nem megtakarítást, tehát megint csak nem a BKV fenntarthatósága felé visz – magyarázta a hvg.hu-nak Horváth Csaba fővárosi frakcióvezető. A politikus szerint ezzel a lépéssel maximum másfél hónapot nyerne a BKV, utána azonban ugyanúgy bekövetkezne a „teljes leépülés és a teljes csőd”.
Az MSZP-frakció január 20-án benyújtotta a parlament elé a BKV adósságának rendezésére szolgáló költségvetési módosító indítványát, ezt azonban még nem vették tárgysorozatba, és még az illetékes bizottság sem tárgyalta, ezért elképzelhető, hogy el sem jut a parlament elé. Eszerint pénzt vonnának ki a Terrorelhárítási Központ beruházásaiból, a Kossuth téri beruházásokból és a debreceni stadionrekonstrukcióból, de megkurtítanák a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szánt költségvetési tételt is, amely felett a kormányfő rendelkezik.
Az MSZP frakcióvezetője azt mondja, nagy hibát követtek el az elmúlt két évben Tarlósék azzal, hogy „szűklátókörű politikai érdekek miatt” elmaradt az inflációkövető jegyáremelés, és ennek ellenértékét sem tették be a rendszerbe. Ezt azonban Horváth szerint most már nem az utasokkal kéne kipótoltatni, hanem a kormánynak és a fővárosnak együtt kéne lépnie.
Parkolási díj, dugódíj
Az LMP-frakciónál is úgy vélik, hogy legfeljebb átmeneti megoldás lehet egy esetleges járatritkítás, a BKV problémáinak megoldását azonban másutt kell keresni – mondta a hvg.hu-nak Kaltenbach Jenő, az LMP fővárosi frakcióvezetője. A politikus szerint felesleges a múlt örökségén rágódni, ehelyett meg kéne oldani egy problémát, amire az LMP külön menetrendet dolgozott ki. Ezt a múlt héten ismertette Somfai Ágnes frakcióvezető-helyettes.
Eszerint a támogatási rendszer alapja az lenne, hogy minden állami forinthoz a főváros ugyanannyit adjon. Hogy ezt a főváros biztosítani tudja, bizonyos bevételeket Budapesthez kellene rendelni, elsősorban a parkolási díjakat, be kell vezetni a dugódíjat, szigorúbb ellenőrzéssel pedig a behajtási díjakból származó bevételt 5-7 milliárdra kellene emelni a jelenlegi egymilliárdról.
A fővárosnak így összesen 35 milliárdot kellene a BKV részére kifizetnie. Számításaik szerint a parkolásból a főváros 5 milliárd, a dugódíj bevezetéséből 25 milliárd forint bevételhez jutna. Somfai azt mondja, a reklámfelületek értékesítését is át kellene nézni, a “kőkorszaki” jegyrendszert pedig minél hamarabb le kellene váltani. Emellett a 32 milliárdos normatív támogatás zárolását is fel kellene oldani a kormányzatnak, ezzel pedig az MSZP is egyetért.
Sarokba szorítva
„Budapesti lakosként úgy gondolom, szörnyű dolog, hogy ilyen módszerekhez kell folyamodni” – mondta a hvg.hu-nak Losonczy Pál, a Jobbik fővárosi frakcióvezetője, aki személy szerint nem szavazna meg egy járatritkításra vonatkozó javaslatot. A politikus úgy látja, a fővárost sarokba szorították, dől össze az egész rendszer, ezért teljesen új üzleti tervre, a hitelek újratárgyalására, állami garanciavállalásra és totális átvilágításra lenne szükség. Losonczy szerint arra megy ki a játék, hogy minél többen járjanak autóval, így ugyanis több folyna be parkolási díjakból, a dugódíjból, és benzinre is több pénzt költenének az emberek. A jobbikos frakcióvezető úgy gondolja, így akarják felpörgetni a kereskedelmet.
A frakcióvezető a jegyárak esetleges emelését sem tartja jó ötletnek, szerinte ugyanis Európában a keresetekhez viszonyítva már így is a legdrágábbak között van a tömegközlekedés Budapesten. Losonczy alternatív megoldásként felvetette, hogy a HÉV üzemeltetését vissza kéne adni a MÁV-nak, szerinte a közlekedési cégnek nem kéne jövedéki adót fizetnie az üzemanyag után, az agglomerációs városoknak is nagyobb részt kéne vállalniuk a BKV finanszírozásából, és az állam sem vonhatja ki magát ez alól a feladat alól.
Ezzel egyébként a többi megkérdezett frakcióvezető is egyetért. Kaltenbach Jenő szerint erkölcstelen és botrányos Rogán Antal BKV-fronton tanúsított magatartása, szerinte a fideszes politikus úgy csinál, mintha „Tarlós István lenne Budapest”, holott ez nem egyszereplős játék. Az LMP-s frakcióvezető szerint a probléma megoldásában részt kell vennie a fővárosnak, a kerületeknek, a kormánynak és az agglomerációnak is.
Ez Horváth Csaba szerint sem Budapest saját problémája, hiszen a fővárosiak éves szinten 5400 milliárdot termelnek az összköltségvetésbe, ennek pedig csak 10-15 százaléka marad Budapestnél. „Ilyen feltételek mellett főleg nem lehet magára hagyni a fővárost” – mondta a hvg.hu-nak Horváth, majd hozzátette: úgy tűnik, Tarlós megtört a nyomás alatt, és Budapest főpolgármestere helyett a Fidesz felszámolóbiztosaként viselkedik.
Semmi sem lesz belőle?
„Egy ilyen előterjesztés szakmailag nyilvánvalóan vállalhatatlan, ezért reméljük, hogy nem lesz belőle semmi, gyorsan el fog halni, valószínűleg napirendre sem kerül” – mondta a hvg.hu-nak Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) vezetője. „Budapesten ezt nem lehet megcsinálni, többek között mert a fővárosban nem csökken, hanem nő az utasok száma. Ezzel nem szabad játszani” – tette hozzá VEKE-vezér.
Dorner szerint a BKV megmentéséhez szükséges összeget egyébként is csak komplett rendszerek (például a teljes metrórendszer) leállításával lehetne kispórolni a cégből – aminek megint semmi értelme. „Ha azonban a főváros és környékének közösségi közlekedése leáll, gyakorlatilag leáll az egész ország is” – magyarázta a szakember, aki szerint a BKV a járműpark folyamatosan romló műszaki állapotának köszönhetően már így is végrehajtott valamiféle járatritkítást. A buszok problémáit mindenki ismeri, de már hosszú ideje ritkábban járnak a metrók, kedden reggel például 7-11 percenként közlekedett a kék metró is.
A szakember úgy véli, az ötlet Atkári Jánostól származhat, Tarlós István környezetében ugyanis senki más nem javasolt soha járatritkítást. A főpolgármester azonban a VEKE vezetője szerint most rossz tanácsot kapott. Atkári János tanácsadói munkaviszonya hivatalosan február elsején szűnt meg a Főpolgármesteri Hivatalban, közös megegyezéssel. Megkerestük Atkári Jánost is, aki a hvg.hu-nak azt mondta: a VEKE állítása szakmailag és erkölcsileg sem tartozik abba a kategóriába, amire reagálni szeretne.