Tabuként kezelik a Fideszben az államfő doktori disszertációja ügyében még január közepén kipattant botrányt. A hvg.hu információi szerint mostanáig sem a frakcióüléseken, sem az elnökségi értekezleteken nem került elő, pedig a parlamenti képviselők többsége igen kínosnak tartja Schmitt Pál plágiumgyanús ügyét. A kormánypárti politikusok Orbán Viktor útmutatására várnak, ám szerintük a miniszterelnök-pártelnök nem szívesen engedi el Schmitt kezét, miután 2010 májusában keményen megküzdött a pártja vezérkarával azért, hogy személyes jelöltjét válasszák államfőnek.
„Ez olyan, mint egy nyíl ütötte seb. Ki lehet húzni a nyílvesszőt, de akkor sem gyógyul be, gennyezni fog. A felületi kezelés nem lesz elég” – mondta a hvg.hu-nak a Fidesz elnökségének egyik neve elhallgatását kérő tagja arról, hogy Schmitt Pál esetleges visszavonulása, lemondása nélkül kezelhetőnek tartja-e az államfő 1992-es kisdoktorija ügyében kipattant botrányt.
A hvg.hu január 11-én írt arról, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök 20 évvel ezelőtt írt doktori disszertációjának nagy része – számításaink szerint mintegy 180 oldal – szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató, Nikolaj Georgiev által még a nyolcvanas években írt tanulmány szövegével. Egy héttel később pedig arról számoltunk be, hogy az államfő disszertációjából további 17 oldal szinte teljesen megegyezik egy német kutató, Klaus Heinemann 1991-es tanulmányának szövegével. Bár a disszertációt elfogadó Testnevelési Egyetem jogutódja, a Semmelweis Egyetem eleinte ódzkodott a plágium-gyanús ügy kivizsgálásával, január 25-én felállítottak egy öttagú bizottságot, amely két hónapig vizsgálhatja, történt-e átvétel más szerzők műveiből az államfő doktorijában.
A kormánypártoknál január közepe óta tabuként kezelik a kérdést. Bár egyes parlamenti képviselők arra számítottak, hogy az ügy szóba kerül a múlt heti egri frakcióülésen, információink szerint a három nap alatt egyszer sem történt meg ez, senki nem tette fel a kérdést a miniszterelnök-pártelnöknek, és úgy tudjuk, a párt elnöksége sem tárgyalta még. A Fidesz sajtóosztálya az egri tanácskozás előtt előre jelezte, az „állítólagos plágiumügy” nincs a frakcióülés napirendjén, várnak a szakértői bizottság jelentésére.
Következmények nélkül marad?
„Őszintén? Mi dolga lenne most a frakciónak ezzel az üggyel? Dolgozik a bizottság, március 28-án lesz egy jelentés, amiről majd kialakítjuk az álláspontunkat, ha ugyan kialakítjuk” – mondta a nagyobbik kormánypárt egyik, név nélkül nyilatkozó képviselője, aki szerint szinte biztos, hogy Schmitt plagizált, de a következményeket illetően szkeptikus. Azt gondolja, a bizottság esetleges elmarasztaló döntése esetén sem fogja pártja lemondásra felszólítani a köztársasági elnököt.
A hvg.hu által megkérdezett fideszes politikusok vagy egyáltalán nem akartak nyilatkozni Schmitt doktorijáról, vagy csak név nélkül vállalták a véleményüket, amit azzal magyaráztak, hogy a pártnak még nincs hivatalos álláspontja. Viszont a név nélkül nyilatkozó kormánypártiak többsége viszont úgy gondolja, a plágium-gyanú vélhetően megalapozott, a botrány pedig előbb-utóbb vissza fog ütni a Schmittet 2010 júniusában államfővé megválasztó Fideszre és KDNP-re. Többségük abban sem bízik, hogy a bizottság jelentése alapján az egyetem visszavonja majd a doktori címet Schmittől. „Biztosan azt mondják majd, hogy a korabeli előírásoknak megfelelt, és miután Georgiev könyve 1992-ben még kéziratban volt (csak 1995-ben jelent meg nyomtatott formában – a szerk.), nem ellenőrizhették, hogy plagizált-e” – mondta az egyik képviselő, aki szerint nem lesz érdemi következménye a vizsgálatnak.
"Sokan hisznek Schmittnek"
„Azt vegye figyelembe, hogy akik egyáltalán – ha név nélkül is – nyilatkoznak a sajtónak, zömében egyetemi vagy főiskolai végzettségűek, és megdolgoztak a diplomájukért, doktorijukért. A vidéki képviselők közül sokan viszont úgy vélik, Schmittet politikai alapon támadják, és elhiszik, amit az államfő korábban állított, hogy ő és Georgiev ugyanazokból a jegyzőkönyvekből dolgoztak, ugyanaz a dolgozatuk mögötti tényanyag, innen a ’törzsanyagok’ egyezése” – mondta egy KDNP-s honatya. A képviselő hozzátette, bár most szerzi a harmadik diplomáját és elítéli a plagizálást, nem ismeri a sporttudományos kutatásokat, így még ő sem tartja kizártnak, hogy a köztársasági elnök igazat mondott.
A botrány január 11-i kipattanását követően a téli ifjúsági olimpián, Innsbruckban tartózkodó államfő egy hétig nem szólalt meg. A Köztársasági Elnöki Hivatal kiadott ugyan egy közleményt, amiben a „leghatározottabban visszautasították" a plágiumvádat, és azt állította, hogy Schmitt jól ismerte Nikolaj Georgijevet, akivel együtt is kutattak. Ezt viszont a bolgár kutató lánya utasította vissza, aki a hvg.hu-nak adott interjújában azt mondta, kizárt, hogy édesapja társszerzőként dolgozott volna Schmitt Pállal úgy, hogy nem tünteti fel a nevét a munkáiban.
A köztársasági elnök végül a Kossuth Rádió január 18-i reggeli műsorában reagált személyesen a hvg.hu állításaira. Az államfő visszautasította a plágiumvádakat, és azt mondta, hogy a 180 oldalnyi – szerinte az egyes jegyzőkönyvekből mindenki, így Georgiev számára elérhető – „törzsanyagon” felül a dolgozatában a fennmaradó 30-35 oldalnyi szöveg (amely Schmitt szerint a következetéseit tartalmazza) a saját munkája. Ám a két szöveg egymás mellé helyezésével lapunk az interjú után azt is kimutatta, hogy Schmitt ebben sem mondott igazat, hiszen dolgozatának Következtetések című fejezete szinte teljes egészében a Georgiev-mű egyik fejezetének átvétele. Ráadásul egy, a Google Bookson mindenki által szabadon hozzáférhető 1991-es tanulmányra támaszkodva a hvg.hu január 19-én azt is megírta, hogy a fennmaradó 30-35 oldalból 17 oldal Klaus Heinemann The Economics of Sport: the Institution of Modern Sport as an Area of Economic Competition című írásából a 312–319. oldalig terjedő rész átvétele.
Erre már sem a KEH, sem az államfő nem reagált. A kormánypárti politikusok közül eddig a plagizálást tavaly még közleményben elítélő Hoffmann Rózsa, és Martonyi János szólalt meg. Bár a hvg.hu-nak adott interjújában az oktatási államtitkár még nem akarta véleményezni az ügyet, később a Heti Válasznak azt mondta: „az embernek a saját munkáját kell beadni; minden más csalás”. Hoffmann ugyanakkor hangsúlyozta, magának a disszertációnak a megítélése nem feladata. Martonyi a hvg.hu-nak azt mondta: "nyilván végére kell járni a dolognak, de köztársasági elnök úr állítja, hogy nem plagizált, én megbízom a szavaiban".
Nehéz szülés volt
„Minden attól függ, hogyan reagál Viktor” – mondta a Fidesz egyik vezető politikusa, hogy milyen következményei lehetnek a botránynak. A neve elhallgatását kérő befolyásos képviselő szerint arra biztosan nem lehet számítani, hogy Orbán nyilvánosan elítéli Schmittet, ahogy a politikus fogalmazott: „nem illik a szerepfelfogásába”.
Ugyanakkor a hvg.hu által megkeresett kormánypártiak közül többen felemlegették, hogy 2010 májusában Orbán Viktor keményen küzdött a Fidesz-vezetőségében azért, hogy rávegye az elnökséget, illetve a frakciót, hogy Schmittet jelöljék, majd válasszák meg államfőnek. A Fidesz elnökségében többen alkalmatlannak tartották a korábbi európai parlamenti és országgyűlési képviselőt az államfői tisztségre. Kövér László a Heti Válasznak 2010 július végén adott interjújában elismerte, házelnökké választását kockáztatva érvelt Schmitt ellen a Fidesz elnökségében.
Az ellenállást látva a nagyobbik kormánypárt csak négy nappal a parlamenti szavazás előtt, június 25-én – az elnökségi döntést követően – jelentette be, hogy ki a Fidesz jelöltje az államfői posztra. Bár a megelőző hetekben több név is felmerült a sajtóban – a párt ügyvezető alelnöke, Kósa Lajos hat szóba jöhető jelöltről beszélt –, a Fidesz elnökségében pedig többen Áder János mellett lobbiztak, Schmittnek nem volt ellenfele: a miniszterelnök ragaszkodott a személyéhez.
A Hírszerzőnek tavaly október elején több vezető fideszes politikus azt mondta, a miniszterelnök-pártelnök az elnökségi üléseken kifejtette: az ország gazdasági helyzete radikális lépéseket követel, a törvényhozásnak fokoznia kell a tempót, a kormány pedig nem kockáztathat azzal, hogy egy Sólyom László típusú államfő vétót emel. Orbán egy alkalommal állítólag úgy zárt rövidre az elnökségi vitát, hogy egyértelművé tette: ha nem Schmitt lesz a köztársasági elnök, akkor nem vállalja a reformok folytatását és lemond.
"Morog a holdudvar"
A hvg.hu most két elnökségi forrásból is úgy értesült, Orbán végül nem bocsátotta szavazásra az elnökségben Schmitt jelölését, egymaga döntött. Információink szerint a miniszterelnök-pártelnök egy szűk körű beszélgetésen azt mondta, ő nyilvánosan sem Schmitt mellett, sem ellene nem fog felszólalni, ez az államfő ügye – mint fogalmazott – „harcoljon meg az igazáért”.
Ennek ellenére több befolyásos kormánypárti politikus is azt mondta, valamilyen formában nyárig le kell zárni Schmitt plágiumbotrányát, még ha nem is vonja vissza az egyetem a doktori címét. Ahogy egyik forrásunk fogalmazott: „morog a Fidesz tudományos, értelmiségi holdudvara, ráadásul Schmitt túl sok kockázatot jelent, még okozhat meglepetéseket az előélete”.
Ugyanakkor forrásaink szerint egyre kényelmetlenebb a kormánypártoknak, hogy az egyre népszerűtlenebb Schmitten keresztül az ellenzéki erők állandóan támadják a Fideszt. Az MSZP folyamatosan hazugsággal vádolja az államfőt, „kínosnak” nevezi a magyarázkodását, a Jobbik pedig "hazugsággyanúsak" nevezte a köztársasági elnök nyilatkozatait, és parlamenti vizsgálóbizottság felállítását követeli. A Fideszben többen úgy vélik, hogy a miniszterelnök végül ismét az előnyére fordítja a helyzetet: ha a parlament kétharmados többsége idén mégis új köztársasági elnököt választana, akkor az új elnök két évvel hosszabb ideig maradhatna a Sándor-palotában, mint Schmitt Pál.
| Mit mond az új alaptörvény? |
A január 1-én hatályba lépett új alkotmány szerint az államfő csakis akkor nem tölti ki ötéves mandátumát, ha önként lemond, 90 napig valamilyen betegség miatt nem képes ellátni feladatát, esetleg kiderül, hogy valamilyen más állami, gazdasági, politikai tisztséget is betölt, vagy megfosztják köztársasági elnöki posztjától.
Az államfő csak akkor fosztható meg tisztségétől, ha kiderül, hogy elnökként megsértette az alkotmányt vagy valamelyik törvényt, bűncselekményt követett el. A tisztségtől való megfosztást a képviselők egyötöde kezdeményezheti, de a kétharmaduk hozhatja meg a végső döntést. Ezt követően az Alkotmánybíróság jogi vizsgálatot végez, és ha a testület megállapítja az államfő közjogi felelősségét, megfoszthatja a posztjától.
Egyszerűbb az eljárás, ha kiderül, hogy a köztársasági elnök rajta kívül álló okok – például egy betegség miatt – nem képes ellátni a feladatait. Ilyenkor bármely parlamenti képviselő kezdeményezheti, hogy az Országgyűlés vizsgálja ki a helyzetet. Viszont azt sem az új alkotmány, sem a köztársasági elnök jogállásáról szóló törvény nem tisztázza, hogy ilyenkor az államfő akadályoztatását a képviselők fele vagy kétharmada mondhatja ki.
A köztársasági elnök le is mondhat megbízatásáról. Ilyenkor az Országgyűlés kérheti, hogy tizenöt napon belül gondolja át döntését, ám ha nem másítja meg, akkor a parlament a „lemondás tudomásulvételét nem tagadhatja meg”. |
