Itthon
"Nem vártam volna ezt ettől az embertől" - Georgiev szerzőtársa bocsánatkérést követel
Bocsánatkérést követel Schmitt Páltól Nikolaj Georgiev szerzőtársa, Hriszto Meranzov - írta keddi számában a Népszabadság.
#Nikolaj_Georgiev
Itthon
Schmitt Pál mosakodik, de hiába - íme, az akkori szabályok
A köztársasági elnök a BruxInfónak adott szerdai nyilatkozatában „messzemenőkig” visszautasította a doktori értekezésével kapcsolatos plágiumvádakat. A nyilatkozat alapján, úgy tűnik, az államfő nincs tisztában a plágium fogalmával. Hiába hivatkozik arra Schmitt, hogy a dolgozata megfelelt a 20 évvel ezelőtti elvárásoknak, mind az akkori törvények, mind az egyetem akkori szabályzata a tudományos fokozat megszerzésének feltételként szabta az önálló kutatást, a tudósok, akadémikusok pedig 1992-ben is a legsúlyosabb vétségnek tartották a plagizálást.
Itthon
Újabb plágiumgyanús oldalak Schmitt Pál doktorijában
Újabb részletek forrását azonosította a hvg.hu Schmitt Pál köztársasági elnök 1992-es doktori disszertációjában. Ezúttal a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak az olimpiai mozgalomról kiadott ismeretterjesztő brosúrája és maga az Olimpiai Charta volt az „ihletforrás”. További tíz oldalt tesznek ki a Georgiev-tanulmányból változtatás és hivatkozás megjelölése nélkül átvett táblázatok és diagramok.
Itthon
Plágiumügy: Orbán nem szívesen engedi el Schmitt kezét
Tabuként kezelik a Fideszben az államfő doktori disszertációja ügyében még január közepén kipattant botrányt. A hvg.hu információi szerint mostanáig sem a frakcióüléseken, sem az elnökségi értekezleteken nem került elő, pedig a parlamenti képviselők többsége igen kínosnak tartja Schmitt Pál plágiumgyanús ügyét. A kormánypárti politikusok Orbán Viktor útmutatására várnak, ám szerintük a miniszterelnök-pártelnök nem szívesen engedi el Schmitt kezét, miután 2010 májusában keményen megküzdött a pártja vezérkarával azért, hogy személyes jelöltjét válasszák államfőnek.
Itthon
SOTE és Schmitt: külső nyomásra történt a fordulat?
Néhány nap alatt jelentős fordulat történt a Schmitt Pál kisdoktorijával kapcsolatban a hvg.hu-n január 11-én megjelent cikk nyomán kipattant plágiumgyanús ügy kezelésében: bár az egyetem vezetősége korábban ódzkodott a vizsgálattól, majd őszig húzta volna a plágiumügy elemzését, szerdán létrehozták a tényfeltáró bizottságot, amelynek március végéig le kell zárnia a vizsgálatot. A hvg.hu információi szerint komoly nyomás nehezedett az egyetem és a sporttudományi kar vezetőségére, hogy védje meg az intézmény hírnevét és a lehető leghamarabb tegyen pontot az ügy végére.
Itthon
Senki nem akar közel kerülni a Schmitt-ügyhöz
Miközben a tudományos közvélemény türelmetlenül várja, hogy a Semmelweis Egyetemen felálljon a Schmitt Pál doktori disszertációját kivizsgáló bizottság, az időközben feltárt újabb plágiumvádra már nem is reagált az államfő.
Itthon
Nem mondott igazat Magyarország elnöke: Schmitt 17 oldalt emelt be egy német kutatótól
Egy német kutató 1991-ben publikált tanulmányából is szerepel 17 oldal Schmitt Pál – a hvg.hu január 11-én megjelent cikke nyomán plágiumgyanúba keveredett – doktori disszertációjában. Magyarország elnöke a Kossuth Rádióban szerdán azt állította, hogy dolgozatának a Nikolaj Georgiev művéből átemelt 180 oldalon felüli része a saját szellemi terméke – ez azonban biztosan nem igaz.
Itthon
Plágiumügy: beismerés és valótlanságok Schmitt Páltól
Schmitt Pál szerdai rádióinterjújában elismerte, hogy 180 oldalnyi anyagot átemelt disszertációjába Nikolaj Georgiev 1987-es művéből, ám ezzel szerinte nem követett el plágiumot. Ezt azzal véli alátámasztani, hogy az 1992-es értekezés „következtetései” saját szellemi termékének tekinthetők. Ez azonban nem igaz – a „Következtetések” című rész nagyrészt szintén a Georgiev-mű fordítása. Az alábbiakból az is kiderül, hogy Georgiev és Schmitt „együttműködése” semmiképpen nem kezdődhetett a bolgár kutató tanulmányának megjelenése előtt.
Itthon
Elégedetlenek voltak, mégis dicsérték Schmitt doktoriját a tanárok
Egyik bírálója sem volt maradéktalanul elégedett Schmitt Pál 1992-es kisdoktori értekezésével, mégis a legmagasabb minősítéssel fogadták el a dolgozatot, melyről a hvg.hu kiderítette, hogy egy bolgár sportkutató tanulmányát másolta idézőjelek nélkül. Az egyik bíráló úgy vélte, a jegyzetek feltüntetése „minimális követelmény” egy tudományos írás esetében, Schmitt témavezetője pedig hiányolta a forrásanyagok pontos megjelölését, ám mindketten azon a véleményen voltak, hogy a hibák kijavítására csakis akkor lehet szükség, ha a dolgozat nyomtatásban is megjelenik.