Fokozottabb politikai nyomásgyakorlást látna szívesen az Európai Bizottság - mondta a hvg.hu egy bizottsági forrása Brüsszelben. Informátorunk szerint ugyanis az egyes pártfrakciók és képviselők nyilatkozatai ellenére egyelőre az Európai Parlament (EP) sem egységes intézményi szinten a magyar kormány demokráciakorlátozó és az MNB függetlenségét fenyegető döntéseinek elítélésében. Brüsszeli forrásunk emlékeztet, az európai tagállamok közül eddig mindössze a francia, a luxemburgi és legutóbb a finn kormány kritizálta nyíltan az Orbán-kormányt. “Üdvözölnénk minden Budapestnek címzett aggodalmat a tagállamok kormányaitól vagy az Európai Parlament részéről” - tette hozzá.

A kijelentés hátterében az Európai Bizottság (EB) “fegyvertárának” korlátozottsága áll, hiszen az unió az alapszerződés őreként csak olyan területen rendelkezik kényszerítő erejű jogosítványokkal, amelyek EU-s hatáskörben vannak. Forrásunk szerint jogi, pénzügyi és politikai nyomásgyakorlás jöhet szóba Magyarország esetében, ezek közül azonban a jelenlegi körülmények között csak az elsőt vetik be. Más intézményi vélemények szerint ellentétben Silvio Berlusconi olasz kormányfő leléptetésével az EB nem tekinti  Orbán Viktor személyi ügyének az elvárt változásokat, magyarán, nem ragaszkodik távozásához. A magyar helyzetet közelebbről ismerő brüsszeli döntéshozók ugyanis világosan látják, hogy a magyar miniszterelnök lemondásának elérése nem kínálna megnyugtató megoldást a Fidesz-KDNP-kormány által gerjesztett rendszerszerű problémákra.

"Csendben" győzik meg Orbánt?

Ebből a szempontból érdekes cikket közölt vasárnap a Gazeta Wyborcza Az uniós fővárosok hidegháborúja Budapesttel. Gondok Orbánnal címmel. Ebben Jacek Pawlicki azon a véleményen van, hogy a Magyarországgal szembeni szankciók bevezetése után "még konokabban viselkedne a pesti kormány, és még jobban felosztódna az így is szakadozó EU". Hangsúlyozza, hogy ez nem segítene sem a magyar demokráciának, sem az európai közösségnek.

A cikk szerint az Európai Bizottság nem jogosult a magyar vagy bármely más tagállam alkotmányának felülvizsgálására, és a helyzetet "csak a magyarok oldhatják meg, méghozzá demokratikus módszerekkel". Pawlicki azt hangsúlyozza, hogy "Európa nem várhat többé. Itt az ideje a csendes diplomácia bevetésének a háttérben". Ebben Donald Tusk lengyel miniszterelnök és Jerzy Buzek EP-elnök szerepét látja, akik "jól ismerik Orbánt, ő pedig figyelembe veszi a véleményüket".

Az EP-ből jön a koki?

Az európai politikai színtéren hagyományosan betöltött szerepüknek megfelelően az EB-nél jóval “politikaibb” hangnemet ütöttek meg Orbánék kapcsán az EP pártjai. Ebbe a sorba illeszkedett, hogy a magyar kormányra nehezedő nyomás fokozására az EP három frakciója - a szocialisták, a zöldek és a liberálisok - a napokban felvetette: az EU alapszerződésének hetes cikkelye alapján függesszék fel hazánk uniós szavazati jogát. Ez az eddig soha be nem vetett szankció azonban a szabályok szerint az emberi jogok folyamatos és rendszeres megsértése esetére érvényes - amiről az Európai Bizottság szerint sincs szó.

Orbán Viktor számára az eddig biztos hátországnak számító Európai Néppárt támogatása sem garantált

MTI/EPA

Ennek a folyamatnak az elindításához a tagállamok harmadának támogatása vagy az EP kétharmadának jóváhagyása szükséges. S ugyan az EB önmaga is kezdeményezhetné ezt, a fent vázolt mérsékelt politikai nyomás mellett ez biztosan nem történik meg. Ráadásul még ha meg is indulna a folyamat, a végső döntést a tagállamoknak egyöntetűen kell meghozniuk (kivéve, ha az érintett állam maga egyezik bele).

Forrásunk szerint azért is kicsi az esély arra, hogy az EP a hetes cikkely bevetését kezdeményezze, mert ezt az Európai Néppárt (a Fidesz pártcsaládja) elutasítja. Márpedig a folyamat EP-s kezdeményezéséhez a képviselők kétharmadának támogatása szükséges. Az szocialista és demokrata párt emellett az Európai Bizottság beszámoltatására tesz javaslatot, aminek kieszközölése valamivel könnyebb.

A Néppárt is elengedte a Fidesz kezét?

Az “ellenzéki” EP-pártok reakciójának tükrében különösen meglepő a Fidesz európai pártcsaládjának, az Európai Néppártnak (EPP) a pénteki közleménye, amelyben lényegében elengedi Orbánék kezét. A Joseph Daul EPP-frakcióvezető és Wilfried Martens pártelnök által szignózott szöveg szerint az EPP az Európai Bizottság mögött áll az uniós törvények és szabályok kikényszerítésében Magyarország kapcsán. A EPP-közlemény különösen kellemetlen a magyar néppárti EP-frakcióra nézve, amely előző nap a tőle megszokott stílusban “hazugnak, felelőtlennek és pártpolitikai célokat szolgálónak" nevezte a zöld-liberális-szocialista kezdeményezéseket. Anyapártjuk kihátrálása azonban tisztán mutatja, hogy a Szájer József vezette frakció által pártpolitikai ítéletnek nevezett kritikákat immár saját európai párttársaik sem tekintik légből kapottnak.

Az EP-n belüli csatározások azonban nem önmagukban, hanem a tágabban vett európai politikai porondon kapnak igazi jelentőséget. Nagyban függhet ugyanis a kormányok és az EP hozzáállása attól, mit hoznak ki az EB jogi szolgálatának vizsgálódásai az MNB-törvény mellett az adatvédelmi biztosi poszt megszüntetése és az igazságszolgáltatási "reform" törvényeiről. Emellett a devizahitelek törlesztésére vonatkozó brüsszeli kérdésekre a magyar kormány január 4-én megküldött válaszai alapján is vizsgálódnak a jogászok Brüsszelben. Végül a mérleg serpenyőjére kerülhet a médiatörvény, a Klubrádió ügye, de akár a devizahitelek végtörlesztése is. A napokban várható döntés arról is, milyen szankciókat kezdeményez a túlzottdeficit-eljárás miatt novemberben a Bizottságtól levelet kapott öt állammal - köztünk Magyarországgal - szemben Brüsszel. Olivier Bailly szóvivő sem a jogi szolgálat elemzésének ígért múlt hét végi befejeződését nem tudta megerősíteni, sem a deficiteljárás kapcsán várható lépésekről nem tudott konkrétumokkal szolgálni a Bizottság pénteki sajtótájékoztatóján. Emiatt továbbra is kérdéses, hogy csomagban, esetleg egyenként foglalkozik-e az országgal és dönt-e az uniós biztosok tanácsa jövő szerdai első idei ülésén a magyar ügyekben.