Orbán Viktor udvarias hangvételű, de elutasító választ küldött az Európai Bizottság elnökének – erről a miniszterelnök a Hír Tv-nek adott csütörtöki interjújában beszélt. José Manuel Barroso azt kérte a kormányfőtől, hogy vonják vissza a stabilitási és jegybanktörvényre vonatkozó két javaslatot.
Az a két törvény - a stabilitási és a jegybanktörvény -, amelyet Brüsszel kifogásolt, a kormányfő szerint megfelel az európai jogrendnek. "Az volt a levélben, hogy a stabilitási és jegybanktörvényt még ne fogadja el a parlament " - mondta Orbán Viktor a HírTV-nek adott csütörtök esti interjújában. Az Európai Bizottság szóvivője kedden azt mondta, hogy José Manuel Barroso levelében a két törvényjavaslat visszavonását javasolta.
„Tudattam vele, hogy nincs mód, hogy halasztást engedjünk, mert az alkotmány január elsejével hatályba lép, ráadásul az új alkotmányban fontos építőkő mindkét törvény. Ezek a törvények egyébként pedig nem tartalmaznak semmi olyat, amit neki jogában, módjában állna kifogásolni” - közölte a miniszterelnök a Barrosónak írt levelével kapcsolatban.
Arra a kérdésre Orbán nem válaszolt, hogy a levélben szó esett-e az egykulcsos szja visszavonásáról is. "Azt most meg kéne néznem" - mondta erről a kormányfő.
A kormányfő szerint "nem szabadon választott gyakorlat volt", hogy válaszol-e Barrosónak. "Csupa jó hírt közöltem vele" - tette hozzá, és a jó hírek közé sorolta, hogy a jövő évi költségvetést elfogadta a parlament, "kész van Magyarország gazdasági és pénzügyi terve, amely az egyik legjobb Európában, európai mércével mérve kiváló költségvetés". A másik jó hír Orbán szerint az volt, hogy sikerült megállapodni a bankokkal, a Magyar Bankszövetséggel a devizahitelesek segítéséről. "Boldogok vagyunk, örülünk neki" - mondta Orbán.
Nem lesz "tömeges" kormányátalakítás |
Nem lesz kormányátalakítás január 1-jén, és általában sem lesz "tömeges" kabinetátalakítás - mondta a miniszterelnök a Hír Tv-nek adott interjúban. Hozzátette, mindenki megbízatása addig szól, amíg az ő mandátuma. Az azonban igaz, hogy van, aki azt mondta: a négyéves ciklus közben lehet olyan pillanat, amikor azt kéri, újra üljenek le, és beszéljék meg, folytassa-e a munkáját - tette hozzá.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetőjének jelölt Németh Lászlónéról azt mondta, azt várja tőle, hogy legyen képes az állami cégeket gyorsan és ésszerűen "mozgatni" - ez kell ugyanis a növekedési terv sikeréhez -, valamint az uniós lehetőségek "százszázalékos" kihasználását. "Mostantól ez a női minisztériumunk" - mondta Orbán. "A családi vagyont kezelő minisztérium most hölgyek kezében van" - tette hozzá. |
"Nem a világ botránya"
Az Európai Bizottság elnökének aggályaival kapcsolatban Orbán azt mondta, "nem kell aggódni, nem fogad el Magyarország olyan törvényeket, amely ütközne az EU szabályaival".
A kormányfő szerint "nem a világ botránya", ha az EB elnöke vagy más tisztségviselője nem ért egyet egy magyar jogszabállyal, és az olyan kérések, amik túlmennek az ország kötelezettségein, nem támogathatók.
Az EU által kifogásolt jegybanktörvénnyel kapcsolatban Orbán azt mondta, "ma semmilyen javaslat nincs a T. Ház asztalán", amely az MNB és a PSZÁF összevonásáról szólna, erre a módosítás csak lehetőséget adna.
Az S&P leminősítésével kapcsolatban Orbán azt mondta, piaci spekuláció is van, de most ennél is többről van szó, "egész Európa támadás alatt áll". Ma már szerinte senki sem gondolja, hogy a hitelminősítők véleménye alapján megérthetné, mi történik a világban; korábban ezek eligazítást jelentettek, de ennek a kormányfő szerint vége.
Nincs "kiindulópont" az IMF-tárgyalásokhoz
A jövőbeli IMF-tárgyalások kiindulópontját még nem rögzítették, ezért azt sem árulta el Orbán, hogy pontosan milyen típusú hitelkeretről tárgyalnak majd az IMF-EU párossal. "Nem kellene ennek ilyen nagy feneket kerekíteni" - tette hozzá a kormányfő, aki szerint a lényeg az, hogy megkössék a "biztosítást" az IMF-fel. Nincs értelme összegről beszélni, mert Magyarország nem hitelt akar felvenni, hanem egy hitelkerethez szeretne jutni.
"Nekünk nem pénzre van szükségünk, nem akarunk felvenni hitelt" - mondta. "Arra van szükségünk, hogy olyan megállapodást kössünk, hogy ha a nemzetközi pénzpiacok megbénulnak, akkor hozzá tudjunk jutni egy hitelvonalhoz. Egy elővigyázatossági hitelkeretre van szükség" - tette hozzá.
Orbán szerint Magyarországnak nem a saját lehetséges bajával szemben kell biztosítást kötnie, hanem "más bajai ránk gyakorolt hatása" ellen. "Anélkül is el tudjuk navigálni az ország hajóját, de biztonságosabb úgy hajózni, ha egyébként van egy ilyen biztosításunk" - mondta.
Ha az európai válság nem lenne olyan súlyos, mint amilyen, szóba sem jött volna az IMF-tárgyalás, de ma a felelős gondolkodás a megállapodás megkötése felé visz - tette hozzá a kormányfő. Kitért arra is, hogy ha újra az IMF irányítása alá kerül az ország, és nem a saját gazdaságpolitikát hajtják végre, akkor "ránk, nemzeti érzelmű emberekre itt semmi szükség nincs". Erről azonban szerinte szó sincs.
Az "IMF sose ment el", a mi bankunk, részesedésünk van benne - mondta Orbán, részben arra a Népszabadság-cikkre reagálva, amely szerint korábban a kormányfő azt mondta, hogy "ha az IMF jön, én megyek".
Az EKB-egyeztetést is hiányolták
A Barroso-levélről kedden megszólaló bizottsági szóvivő akkor annyit mondott, hogy a levélben valóban a központi bank függetlenségével kapcsolatos aggodalmakról van szó. Pia Ahrenkilde Hansen akkor megerősítette azt is, hogy a levélben az elnök aggodalmát fejezte ki a magyar jegybankot érintő törvénymódosítási javaslattal kapcsolatban.
Emlékeztetett, hogy a Bizottság már korábban is jelezte fenntartásait a jogszabály tervezetére vonatkozóan. Egyebek között azzal kapcsolatban vannak "súlyos kételyei", hogy a javaslat összhangban van-e az uniós alapszerződés 130-as cikkelyével, amely a központi bank függetlenségét igyekszik garantálni a tagországokban.
A szóvivő szerint Barroso sajnálatát fejezte ki amiatt is, hogy a javaslat utolsó változatának készítése során az Európai Központi Bankkal (EKB) sem folyt kielégítő konzultáció. Az EKB maga is fenntartásokat jelzett a tervezettel kapcsolatban - tette hozzá Ahrenkilde Hansen. Az elnök a levélben azt is jelezte, hogy ha az uniós jognak nem teljesen megfelelő szabályozás születik, azt utólag kell majd módosítani.
