Elkerülhetetlen a generációváltás és a szakmai megújulás a magyar bíróságokon - mondta a Kúria elnöki posztjára jelölt Darák Péter pénteken.
A bírósági rendszer igazgatásának feladataitól megszabaduló Kúria-elnök ebben a folyamatban - mint "első az egyenlők között" - konzultatív, koordináló szerepet tölthet majd be - mondta a jelölt.
A 12 éve legfelsőbb bírósági bíróként ítélkező 48 éves Darák Pétert a köztársasági elnök jelölte a Legfelsőbb Bíróság (LB) jogutódjaként 2012. január 1-jével létrejövő Kúria elnöki posztjára. Megválasztásához az összes parlamenti képviselő kétharmadának támogatása szükséges, mandátuma kilenc évre szól majd.
A köztársasági elnök jelöltje 1987-ben végzett a pécsi jogi karon, két évtizede ítélkezik főként közigazgatási, kisebb részt polgári jogi területen. Bírói pályafutása a Zalaegerszegi Városi Bíróságon kezdődött 1991-ben, 1999-től az LB közigazgatási bírája, 2005 óta az ELTE-n oktat, szakterülete a pénzügyi jog és a környezetvédelmi jog. Több hónapos tanulmányutakat tett német és osztrák bíróságokon. 2003-ban a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesületének elnökévé választották, és ezt a tisztséget jelenleg is betölti.
Lelassult a fejlődés
Darák Péter azt mondta, már ezt a megbízatását is alapvetően konzultatív tevékenységként fogta fel, és ennek jegyében kezdeményezett szakmai párbeszédet többek között az adótanácsadók egyesületével, a jövő nemzedékek ombudsmanjával. A közelmúltban az alkotmánybírák és a Legfelsőbb Bíróság bírái közti egyeztetést koordinálta az alkotmányjogi panasz jövő évtől kibővülő intézménye, valamin a Kúriára háruló önkormányzati normankontroll, az önkormányzati rendeletek más jogszabályokkal való ütközésének vizsgálata kapcsán.
A jelölt a jogszabály-előkészítésben is szerzett tapasztalatokat: 2002 őszétől, a szocialista-szabad demokrata kormány időszakában tíz hónapig az igazságügyi tárcánál vett részt a közigazgatási nemperes eljárásról szóló 2005-ös törvény kodifikációjában, a Fidesz-KDNP 2010-es választási győzelme után pedig közreműködött az igazságszolgáltatással összefüggő sarkalatos törvények előkészítésben.
Darák Péter szerint az utóbbi években a magyar bíróságokon lelassult a joggyakorlat fejlődése. Ez nem feltétlenül a jelenlegi vezetés felelőssége, hiszen egyszerre nehezedett az LB és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnökére a bíróságok szakmai munkájának és igazgatásának terhe. Ezen a helyzeten segíthet majd az a szervezeti változás, amely jövő évtől szétválasztja a Kúria és az OIT elnöki posztját, ezeket 1997-től egy személy töltötte be.
A jelölt szerint a Kúria elnökének feladatai alapvetően az ítélkezési gyakorlat szakmai színvonalának folyamatos javítására kell irányuljanak. Minden, ami ettől elvonja az energiát, csak árt a magyar bírósági gyakorlatnak. Ezért tekinthető szerencsésnek, hogy az igazgatási feladatokat eddig ellátó OIT, illetve OIT Hivatala helyébe lépő Országos Bírósági Hivatalnak, illetve elnökének lesz a dolga, a bírósági szervezet hatékony működésének biztosítása. Így a jövőben a Kúria vezetése valódi feladatára, a színvonalas ítélkezési gyakorlat kialakítására összpontosíthatja minden erejét.
Ebben a munkában a Kúria elnöke nem elsősorban egyszemélyi vezető, hanem inkább "első az egyenlők között", feladatköre főként konzultatív, koordináló jellegű. Egyfelől a minél gyorsabb és hatékonyabb szakmai információáramlás biztosítása a bírói szervezetrendszeren belül, illetve a bíróságok és a jogállam többi meghatározó szereplője között, másfelől egy elmélyültebb elméleti műhelymunka kialakítása a Kúrián belül - mondta Darák Péter.
Együttműködne az Alkotmánybírósággal
A bírósági szervezetrendszeren belüli szorosabb együttműködés, a színvonalasabb szakmai munka koordinálása mellett a jelölt szerint a Kúria vezetésének fontos feladata lesz az igazságszolgáltatás együttműködésének javítása a jogállam működésében kulcsszerepet betöltő más intézményekkel, így különösen az Alkotmánybírósággal és az ombudsmannal. A Kúria elnöke a jövőre létrejövő Országos Bírói Tanács egyik tagjaként részt vesz majd a bírósági igazgatás kontrolljában is, az éves parlamenti beszámolók során pedig az Országgyűléssel épülhetnek ki a megfelelő kapcsolatok.
Darák Péter hangsúlyozta a bírói kar megújulásának szükségességét is. Kifejtette: olyan jogi környezet jött létre a rendszerváltozás, majd az uniós csatlakozás eredményeként, amelyben már nem elegendők a korábban kialakult bírói készségek. Bizonyos jogterületeken például megfelelő szintű nyelvtudás nélkül semmi esélye a bírónak a színvonalas ítélkezésre, számos területen pedig elengedhetetlen az uniós jog alapos ismerete. Bebizonyosodott továbbá, hogy az eredményes ítélkező munkához szerteágazó tudásanyagra van szükség, miközben a bírói pályázatok elbírálása a tapasztalatok szerint még mindig formális. Változásra van szükség a felsőbb bíróságokra kerülő bírák kiválasztásában, hogy enyhüljön a jelenlegi Budapest-központú, letöltött hivatali időt túlhangsúlyozó gyakorlat, amelyben egy vidéki, fiatalabb bírának akkor sincs sok esélye az előrelépésre, ha szakmai tudása, rátermettsége ezt indokolttá tenné.
A január 1-jétől a Legfelsőbb Bíróság helyébe lépő Kúria elnöke országos igazgatási jogköröket nem gyakorol majd, de ő nevezi ki a Kúria kollégiumvezetőit, irányíthatja és ellenőrizheti a Kúria vezetőinek igazgatási tevékenységét. A Kúria feladata marad a felülvizsgálati kérelmek elbírálása és - ha egy büntetőügy megyei szinten kezdődik - a harmadfokú eljárás lefolytatása. A Kúria bírái végzik továbbra is a joggyakorlat egységesítését, és döntenek arról, hogy az önkormányzati rendeletek mennyiben ütköznek más jogszabállyal, továbbá megállapíthatják a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztását.
Orbánék barátja a jelölt az OBH-nál
Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöki posztjára jelölt Handó Tünde azt mondta, szemléletváltozásra van szükség a bírósági igazgatásban, és át kell lépni végre a XXI. századba.
A január 1-jétől felálló Országos Bírósági Hivatal örökli az 1997-ben létrehozott, ez év végén megszűnő bírói önkormányzati szerv, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) igazgatási jogköreit, az OBH vezetője pedig az OIT-elnök jogköreit. Az OBH elnökét a köztársasági elnök jelöli, és a parlament választja meg kétharmados többséggel kilenc évre. Az elnök hatáskörébe tartozik egyebek mellett a bírósági felsővezetők kinevezése, továbbá a bírák kinevezésének indítványozása a köztársasági elnöknél.
Az OBH elnökének tevékenységét a szintén jövőre megalakuló Országos Bírói Tanács (OBT) felügyeli és véleményezi majd, az a testület azonban igazgatási feladatot nem végez. Az OBT a Kúria elnökéből és 14 bíróból - egy ítélőtáblaiból, öt törvényszékiből, hét helyi bíróságiból és egy munkaügyi bíróból - fog állni. A bírói tanács tagjait az összbírói értekezletek által delegált küldöttek választják meg, az elnöki tisztségét a tagok tölthetik majd be félévenkénti rotációval.
Az Országos Bírósági Hivatal elnöki posztjára jelölt Handó Tünde az 1980-as években jogászhallgatóként részt vett a Bibó Szakkollégium munkájában, 1991-től bíró, 1999-től a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke és előadó az ELTE-n, 2000-től a Munkaügyi Bírák Országos Egyesületének elnökhelyettese, 2008-ban az Európai Munkaügyi Bírák Egyesületének elnöke, munkajogi kommentár és számos szakcikk szerzője. Írt tanulmányt a Majtényi László volt adatvédelmi biztos vezetése alatt működő Eötvös Károly Intézet Mi fenyegeti a köztársaságot? című kiadványába is. Előadott a Magyar Bíróképző Akadémián. Tanulmányokat folytatott az Európai Jogakadémián, a Közép-európai Egyetemen. Az Európai Bizottság felkérésére a bírói függetlenség és az igazgatás témakörében tartott előadást Ankarában és Belgrádban. Részt vett a Nemzetközi Munkaügyi Bírák Egyesülete (ILO) munkacsoportjának szakmai munkájában.
A legfőbb ügyészi poszt után egy másik kiemelt jelentőségű igazságügyi tisztséget is olyan személy tölt majd be, akit több évtizedes ismeretség fűz Orbán Viktor kormányfőhöz. Bírósági forrásokból a hvg.hu úgy tudja, Handó Tünde a mai napig közeli barátja a kormányfő családjának is; Lévai Anikóval az elmúlt évtizedekben számos közös, nyilvános programon vett részt, többek között színházba is együtt járnak. A szoros családi kötelékre utal az is, hogy az Orbán- és a Szájer-házaspár gyermekei, Szájer Fanni és Orbán Ráhel együtt vettek részt az idei VOLT Fesztiválon az Európa Kemping szekciójának szervezőiként.
A sarkukban vannak
A jelölt azt mondta, hogy az ítélkezés mellett pályafutása kezdetétől érdekelték a vezetői, igazgatási feladatok. A Fővárosi Munkaügyi Bíróság vezetőjeként feladatának tekintette a bírói munka feltételeinek és szakmai színvonalának folyamatos javítását, egy nyitott, mindenféle rossz értelemben vett tekintélyelvűségtől, parancsuralomtól mentes légkör kialakítását és az új bírónemzedék kinevelését. A több mint egy évtized alatt megszerzett vezetői gyakorlat és a munkaügyi perek ezreiben elsajátított tárgyaló bírói tapasztalatok kellő alapot adnak az országos bírósági igazgatás feladatainak ellátásához - mondta Handó Tünde.
A jelölt szerint miközben Magyarországon a tízmilliós lélekszámhoz viszonyítva nemzetközi összehasonlításban nagyon sok bírói álláshely van, ezt a jogkereső közönség mégsem érzékeli, bizonyos régiókban, ügyszakokban még mindig elhúzódnak a perek. Ennek oka, hogy a magyar bírák kénytelenek munkaidejük, energiájuk nagyobbik felét a közvetlen ítélkező tevékenységen kívüli adminisztrációs feladatok ellátásra fordítani. Ezen a téren áttörésre van szükség, és Handó Tünde szerint erre most kedvezőek a kilátások.
"A sarkunkban van egy új, fiatal jogászgeneráció, amely már az iskolapadból hozza magával az európai szemléletet, magától értetődő számára az európai nyelvek, európai jogászi gondolkodás magas szintű ismerete, a Nyugat-Európa és Észak-Amerika bíróságain töltött tanulmányutak, és ezek után természetes, hogy szinte kiköveteli a változásokat. A középgeneráció nem is tehet mást, minthogy az élére áll ennek a folyamatnak" - mondta Handó Tünde. Hozzátette: az átalakulásnak természetesen vannak anyagi feltételei is, de az EU-s projektekben vannak még kihasználatlan lehetőségek; az átlátható, hatékony igazságszolgáltatás európai érték, amelyet támogat az unió.
Szerinte megválasztása esetén nagy figyelmet fordít majd az egyes régiók közötti arányos ügyteherelosztásra, mert bár az ügyek nagy része időben befejeződik, az országos adatok nemzetközi összehasonlításban is jónak mondhatók, a központi régióban és egyes megyékben bizonyos ügyfajtáknál rendkívül nehéz a helyzet.
Handó Tünde tervei szerint ha megválasztják, az OBH szolgáltató hivatal lesz. Elsődleges feladata lesz egyfelől a bírói kar kiszolgálása, másfelől az ítélkező munka folyamatos figyelése annak érdekében, hogy az ügyfelek minél gyorsabb, hatékonyabb, magasabb színvonalú ítélkezésre számíthassanak. Ehhez a jelenleginél rugalmasabb igazgatási szisztémát kell kialakítani, amelyben egyformán fontos a nyitott, átlátható, az érintettek minél szélesebb körét bevonó döntés-előkészítés és az egyszemélyi felelős vezető által meghozott döntés, amely ellenőrizhető, számon kérhető. Ugyanez vonatkozik a források elosztására, felhasználására is - tette hozzá.
