Itthon MTI 2011. december. 02. 12:44

Már működésben Gyurcsányék bojkottja a parlamentben

Bojkottálja a választójogi törvény vitáját a Demokratikus Koalícióhoz (DK) tartozó tíz független képviselő, módosító javaslatokat nem nyújtanak be és a szavazáson sem fognak részt venni - tudatta egyikük, Kolber István.

A politikus indoklásképpen elmondta: a Fidesz által benyújtott indítványról előzetesen nem folyt érdemi egyeztetés, ráadásul az véleményük szerint ellehetetlenítené a kormányváltást, a parlamenti váltógazdálkodást.

Kolber István öt - korábban a pártelnök, Gyurcsány Ferenc által már ismertetett - feltételt nevezett meg, amelyek teljesítése esetén hajlandók lennének vitatkozni a választójogi törvényről. Így sürgette a jobboldalnak kedvező választókerületi határok módosítását, a határon túl élők szavazati jogának kizárását, a győztes jelöltek kompenzációjának megszüntetését, hogy engedélyezzék a politikai hirdetéseket az elektronikus médiában, valamint hogy a választói névjegyzék összeállítása automatikus és ne előzetes regisztrációhoz kötött legyen. Az utóbbi két ügyet egyébként a választási eljárásról szóló törvénynek kell majd rendeznie.

Gyurcsány Ferenc és Molnár Csaba a parlament november 29-i ülésen
MTI / Illyés Tibor

Arra az újságírói megjegyzésre, hogy a DK által javasolt bojkotthoz a többi ellenzéki párt nem csatlakozott, annyit mondott: voltak kételyeik azzal kapcsolatban, hogy megteszik-e.

Az MTI kérdésére, hogy Gyurcsány Ferenc ugyancsak a Facebookon megfogalmazott véleménye, amely szerint hajlik rá, hogy nem szabad részt venniük egy olyan országgyűlési választáson, amelyet a Fidesz által most javasolt szabályok szerint rendeznének meg, végleges álláspont-e, úgy válaszolt: a Demokratikus Koalíció nem döntött erről, ez egyelőre egy felvetés.

A parlament pénteki napjáról itt olvashat részletesen!

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.