A Magyar Gárda tagjai, szimpatizánsai annak idején - a be nem jelentett, békés demonstráción - a Fővárosi Ítélőtábla két nappal korábbi, az egyesület, illetve a mozgalom feloszlatását jogerősen elrendelő határozata ellen tiltakoztak.

A Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület feloszlatását az ügyészség a szervezet 2007. december 9-én, Tatárszentgyörgyön tartott felvonulása után kezdeményezte, mert az ügyészség szerint a gárda alkotmányellenes, rasszista nézetek terjesztéséhez nyújtott intézményes kereteket. Az ügyészség a polgári perben többi között arra hivatkozott, hogy a tatárszentgyörgyi demonstráció felszólalásainak középpontjában a "cigánybűnözés" állt, amelynek áldozata a szónokok szerint a magyar lakosság.

Bődey János

A tábla feloszlatást elrendelő 2009. július 2-ai ítéletének szóbeli indoklásában többi között azzal érvelt:  a gárda felvonulásai Tatárszentgyörgyön és más etnikai feszültségek által sújtott kistelepüléseken sértették mások jogait és szabadságát, "mert a helyszínen meglévő konfliktusok megoldása helyett azokat tovább szították (...), az erőszak veszélyét váltották ki". A tábla kimondta azt is: az egyesület megszüntetésével a mozgalom sem működhet tovább.

A feloszlatást jogerősen elrendelő ítélet elleni tiltakozók közül július 4-én az Erzsébet téren több mint kétszáz embert állítottak elő a rendőrök, és több tucatnyi szabálysértési eljárás is indult, mások mellett Vona Gábor, a Jobbik elnöke ellen. Az oszlatás jogellenességének kimondása érdekében Kiss Róbert gárdafőkapitány kezdeményezett közigazgatási pert a BRFK ellen, melyben a Fővárosi Bíróság tavaly ősszel első fokon jogerősen kimondta, hogy a rendőrség törvénysértő módon járt el. 

Ez ellen élt felülvizsgálati kérelemmel a rendőrség, többi között arra hivatkozva, hogy az Erzsébet téri rendezvény nem volt spontán, azon az ugyanaznapra a bazilika elé meghirdetett, ám tudomásul nem vett demonstráció résztvevői jelentek meg.

Az LB azonban hétfőn elutasította a BRFK felülvizsgálati kérelmét, és hatályában fenntartotta a Fővárosi Bíróság egy évvel ezelőtti jogerős határozatát. Szóbeli indoklása szerint az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényállásból helyesen következtetett arra, hogy a rendőrség megsértette a gyülekezési törvényt, közbelépéséig a rendezvény nem vesztette el békés jellegét.

Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő, aki az eljárásban a felperes ügyvédjeként járt el, a hétfői határozat kihirdetése után az LB épületénél a sajtó képviselői előtt a jogsértések elszenvedőinek rehabilitálását, kártalanítását követelte és felelősségre vonásokra szólított fel. 

Az ellenzéki politikus szerint az LB döntése után a rendőri vezetőktől elvárható, hogy tárgyalásokat kezdeményezzenek a jogsértések áldozataival és minél hamarabb megegyezésre jussanak, hogy megelőzzék a tömeges perindítást. Gaudi-Nagy Tamás követelte Martonyi János külügyminisztertől, hogy hívja vissza Bencze József jelenlegi macedóniai nagykövetet, aki az események idején országos rendőrfőkapitány volt és ily módon a politikus szerint a történtek fő felelőse.

Gaudi-Nagy kijelentette: a hatalom célja a rendőri brutalitással az volt, hogy ne tiltakozhassanak a gárdisták, akik a maguk részéről az erőszakmentességéről híressé vált indiai politikus, Mahatma Gandhi tanait követve léptek fel, holott a jobbikos politikus szerint szét tudták volna verni az ellenük felvonultatott rendőri erőket. Gaudi-Nagy jelezte, hogy a gárda feloszlatása ügyében a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordultak. Az Erzsébet téri oszlatás ügyében korábban több jogvédő szerv is véleményt nyilvánított, ezek azonban korántsem voltak egybehangzóak.

Szabó Máté ombudsman 2009 őszén nyilvánosságra hozott jelentésében visszásságokat állapított meg, többi között azt, hogy a rendezvény feloszlatása során elhangzott felszólítások nem jelölték meg a feloszlatás indokát. Ugyanakkor a Független Rendészeti Panasztestület 2009. évi jelentése szerint jogszerű volt a rendezvény feloszlatása, mivel sértette mások jogait és szabadságát, azonban a bilincs, rendőrbot és könnygáz használata, valamint az előállítás körülményei jogszerűtlenek voltak. A panasztestület 3:2 arányban fogadta el állásfoglalását az ügyben, amely miatt az évben 160 panasz érkezett, ami a 2009-es panaszok negyede.

A testület többsége szerint amennyiben a rendőrség nem oszlatta volna fel a rendezvényt, a demonstráció "fokozott fenyegetésként" jelent volna meg az érintett kisebbséggel szemben, azt közvetítette volna számukra, hogy egy feloszlatott szervezet a bírói döntéstől függetlenül zavartalanul folytathatja tevékenységét.