Az Emberi Jogok Európai Egyezménye alapján az elmarasztalt állam az ítélet keltétől számított három hónapon belül kérheti, hogy az ügyet a strasbourgi emberi jogi bíróság nagykamarája elé terjesszék. Erre akkor van lehetősége, ha az ügy az egyezmény, illetve az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvek értelmezését, alkalmazását érintő lényeges kérdést vagy "egy egyébként általános jelentőségű lényeges kérdést" vet fel.

Azt, hogy Magyarország a nagykamarához fordul-e, azután döntik el, hogy alaposan áttanulmányozták az ítéletet, és elemezték a bíróság korábbi esetjogát - közölte az igazságügyi államtitkárság.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának csütörtökön Strasbourgban kihirdetett ítélete szerint megsértették a Magyarországi Munkáspárt 2006 tiszteletbeli elnökének szabad véleménynyilvánításhoz való jogát, amikor jogerősen elmarasztalták vörös csillag viselése miatt. Az Európa Tanács által létrehozott bírói testület az ítéletben utalt arra, hogy az eset elbírálásakor ugyanazok a megfontolások vezették, mint egy másik munkáspárti politikus, Vajnai Attila esetében, akinek ügyében 2008-ban hasonló ítéletet hoztak.

A bíróság megismételte, hogy bár a jelkép nyilvános használata rossz érzeteket kelthet a kommunizmus múltbeli áldozataiban és hozzátartozóikban, semmilyen arra utaló jel nincsen, hogy reálisan fennállna a kommunista diktatúra visszaállításának veszélye. Márpedig elsősorban ez utóbbira hivatkozva lehetne érvényesíteni a tilalmat.

Megerősítette a bíróság azt a véleményét is, hogy a vörös csillagra vonatkozó magyar tilalom túlságosan széles körű, mert olyan esetekben is lehet rá hivatkozni, amikor a jelkép használatának korlátozása nem megalapozott. Ennek a jelképnek többféle jelentése lehet - mutatott rá az ítélet.

A bíróság összesen 6400 euró megfizetésére is kötelezte a magyar államot nem anyagi kártérítésként és Fratanolo kiadásainak megtérítéseként. A Magyarországi Munkáspárt 2006 szerint a bíróság csütörtökön hozott határozata megerősítette: a vörös csillag szabad.