A két egykori rendszerváltó párt vezetői bíznak a feltámadásban, holott ma sem az MDF (illetve utóda, a JESZ), sem az SZDSZ nem mutat életjeleket. Utánajártunk, maradt-e még bármi a romokon kívül.
Mindössze két SZDSZ-tag maradt egy Budapesthez közeli kisvárosban, ahol pedig a 2009-es európai parlamenti választásig élénk SZDSZ-es pártélet zajlott, jelentős számú párttaggal. Egyiküktől – aki jellemző módon azt kérte, a város nevét le se írjuk, mert tart attól, hogy SZDSZ-tagsága miatt hátrányok érhetik – megtudtuk: a városban létezett egy – formálisan az SZDSZ-hez nem kötődő, de főleg a helyi liberálisok által vitt – egyesület, aminek tevékenységében annak idején interjúalanyunk is erősen exponálta magát. (Állandó irodája sosem volt a pártnak a településen.) Az utóbbi években az egyesületről semmit sem hallani. Ha formálisan nem is szűnt meg, gyakorlatilag nem működik. A közelmúltban néhány városi szocialista is egyesületet alapított. Ez utóbbi – talán a liberálisoknak nyújtott gesztusként – eddig Bolgár György mellett Kuncze Gábort látta vendégül pódiumbeszélgetésen.
Interjúalanyunk a tavalyi önkormányzati választáson akár saját zsebből is finanszírozta volna, hogy akár az SZDSZ, akár a már említett, tetszhalott egyesület elinduljon, mert szerinte „talán egy képviselőt be tudtunk volna juttatni”, de szándékaihoz nem talált társat. Az elképzeléséről leült beszélni az egyesület vezetőjével, aki nem tartotta jó ötletnek az indulást, majd maga az elnök indult – az LMP színeiben. „Most már bánom, hogy egy éve nem küzdöttem jobban” – tette hozzá forrásunk.
Teljes apátiában
„Mindenki el van keseredve, teljes az apátia. Sokan elfordultak a politikától, akik nem, azok keresik a kitörési lehetőséget a Nemzeti Együttműködés adta keretekből” – mondta. Kérdésünkre, hogy miért erősítette meg párttagságát a tagrevízió idején, úgy felelt: „Mert abban bíztam, hogy lesz valaki, aki az SZDSZ-t felemeli, de ez nem jött össze”. Pest megyei interjúalanyunk elkeseredettsége nem alaptalan: az SZDSZ – és mellette a másik nagy rendszerváltó párt, az MDF, pontosabban annak utódpártja – rendkívül nehéz helyzetben van, gyakorlatilag nem mutat életjeleket egyik politikai erő sem.
Szétolvadt a korábbi vagyon nagy része is, elsősorban a pártingatlanok. A szabadelvű párt által használt ingatlanok három csoportba sorolhatók – tudtuk meg Szabadai Viktor ügyvezető elnöktől. Egy részük a párt tulajdonában van még, de az MFB jelzáloghitelével súlyosbítva, ezen kívül vannak önkormányzatoktól vásárolt, végül bérelt darabok. Jelzáloghiteles ingatlan huszonhárom van, például a III. kerületi, Tímár utcai iroda, ahol éveken át rendszeresen ülésezett az SZDSZ Országos Tanácsa. Bár hosszú távú, kedvezményes hitelekről van szó, „az SZDSZ jelenleg nincs abban az állapotában, hogy a havi törlesztőrészleteket fizetni tudja”.
A párt most azon van, hogy a huszonhárom ingatlanból minél többet eladjon. „A szervezeti hálózat sem indokolja, hogy kiterjedt ingatlanvagyont tartsunk fenn” – tette hozzá Szabadai. Tetézi az SZDSZ bajait, hogy amikor 2008-ban a szerződés megköttetett, az ingatlanárak még nem voltak annyira nyomottak, mint ma, vagyis nagyobb vételárra vették fel a hitelt, mint amilyen áron most el tudják adni. 410 millió forintot plusz annak kamatait követeli az MFB. Ha valamelyik ingatlan elkel, abból az SZDSZ egy fillért sem lát, mert a vételár egyből a Magyar Fejlesztési Bank számláján landol. Az ügyvezető elnök hozzátette: ráfizetéssel nem adják el egyiket sem, mert ahhoz a kezes, a magyar állam nem járul hozzá.
Ami még maradt
A második csoportba csak három ingatlan tartozik, mindhárom Budapesten. Ezeken is van hitel, de ezek törlesztését a párt meg tudja oldani. Egyik közülük a 2010 májusa óta pártközpontként szolgáló Ráday utcai iroda. A harmadik csoportba, a bérelt ingatlanok közé tartozott például a Gizella utcai, az SZDSZ-közeli üzletember, Virág Attila cége, a City-Ház Zrt. tulajdonában álló egykori székház, ahonnan tavaly májusban ki kellett költözni.
Szintén bérelt ingatlan volt a Balzac utcai iroda, ahonnan augusztus 31-ig azért kellett távozni, mert a tulajdonos XIII. kerületi önkormányzat – tekintettel arra, hogy az SZDSZ sem az Országgyűlésbe, sem a kerületi képviselő-testületbe nem jutott be – egy kerületi rendelet értelmében megszüntette a kedvezményes bérlés lehetőségét, a piaci árat pedig a párt nem tudja kifizetni.
Tizenegy szavazat...
A május 29-i zuglói időközi önkormányzati választáson az SZDSZ és a Szabad Emberek Magyarországért (Szema) közös jelöltje a szavazatok 0,67 százalékát kapta meg, tizenegy szavazatot. Mivel az induláshoz hatvan ajánlószelvényt kellett összeszedni, ez a választás „kudarc volt, de legalább azt elérte az SZDSZ és a Szema, hogy fel tudott mutatni egy politikai szereplőt, aki el tud indulni egy választáson”.
Az „SZDSZ” névvel nincs vége a dalnak? – kérdeztük. „Ezt így nem tudom most eldönteni. Hogy milyen formációban kell 2014-ben nekivágni a választásoknak, mindezt a párt milyen név alatt, milyen szövetségi rendszerben – például a Szemával egyesülve vagy nem egyesülve – teszi, még nem tudom." Arra, hogy látja-e bármilyen esélyét a 2014-es öt százaléknak, úgy felelt: „ha nem látnám, nem csinálnám”. Szabadai azt szeretné, hogy „visszatérjen a hardcore politikába a liberális erő, aminek szerintem az SZDSZ valamilyen módon részese lesz”.
A liberális pártnak körülbelül ezeregyszáz tagja van – tudtuk meg az SZDSZ ügyvezető elnökétől. A parlamenti választást követően, 2010 tavaszán az SZDSZ is átesett egy tagrevízión. Közvetlenül a Retkes-féle tagrevízió után hatszázhetven tagja volt az SZDSZ-nek, ez volt a mélypont, az európai parlamenti választás idején pedig még körülbelül négyezer volt a taglétszám. A tagrevízió óta a régi bölények közül egy maradt: Mécs Imre, aki – miután 2006-ban felfüggesztette párttagságát, de nem lépett ki az SZDSZ-ből – négy év MSZP-s képviselőség után tért vissza anyapártjába. Pető Iván például azt mondta: ő nem lépett ki, hanem az SZDSZ lépett ki belőle.
Az SZDSZ részese kíván lenni az őszi II. kerületi parlamenti választásnak. Szabadai egy olyan, demokraták által létrehozott együttműködést szeretne látni, amely legyőzi a kormánypárti jelöltet és ehhez az SZDSZ – lelkesedéssel, aktivistákkal, plakátragasztással, szórólapozással, közterületi standolással, de pénzzel nem, mert az nincs – örömmel lenne partner. Mindenesetre Szabadai úgy tudja: az egészből nem lesz semmi, mert az LMP mindenképpen ragaszkodik a saját jelöltjéhez. Megkerestük Kuncze Gábort is, de érdeklődésünket elhárította.
MDF: papíron nincsenek: a valóságban?
Az MDF már „papíron” sem létezik, illetve az első kormánypárt maradéka új névvel próbálkozik. A hvg.hu-nak Makay Zsolt, Jólét és Szabadság Demokrata Közössége (JESZ) elnöke azt mondta: 2010 végén az MDF tagrevíziót tartott. Ez alapján körülbelül ezerkétszáz aktív és háromezer pártoló tagja van a pártnak. Az új tagok négyötöde húsz és negyven közötti. „A megyei elnökök jelentős része is húszas, harmincas éveiben jár” – közölte.
Makay azt mondta: Dávid Ibolya nem tagja a JESZ-nek, Herényi Károly viszont igen. (Dávid Ibolya sem kívánt nyilatkozni lapunknak.) Utóbbi „tavaly ősszel még aktívan segített az átalakulásban”, de neki sincs semmilyen párttisztsége és az utóbbi hónapokban teljesen visszavonult. Makay hozzátette: bár a közvélemény számára a választásig úgy tűnhetett, hogy a pártelnök és helyettese ugyanazt képviseli, „de politikai közösségünk teljesen másképp ítéli meg kettejüket: nem okoz számomra nehézséget, hogy a JESZ-nek Herényi Károly tagja, Dávid Ibolya pedig nem”. Kiderült: a választás óta a jelenlegi és a volt pártelnök között semmilyen kapcsolat sincs.
„Foglalkozunk az indulással, bár a közvélemény-kutatások által kimutatott mérhetetlen apátia az indulás ellen szól” – mondta Makay az őszi II. kerületi időközi parlamenti választásról. A pártnak két jelöltje van a posztra, egy közéleti múlt nélküli ifjú titán és egy „már bizonyított, a politikával foglalkozó szélesebb közvélemény előtt is ismert, idősebb honfitársunk, komoly szakmai életúttal”.
A következő választásra cél, hogy önerőből minden választókerületben indulni tudjon a JESZ, majd „erős kormányzati tényező lehessen”. Makay úgy folytatta: értékrend alapján a JESZ-hez az 1998-as Fidesz, illetve annak akkori programja, a Polgári Magyarországért áll legközelebb.