2011. szeptember. 05. 16:28 MTI Utolsó frissítés: 2011. szeptember. 05. 16:35 Itthon

A PTE volt főigazgatójának megszűnt a közalkalmazotti jogviszonya

Közös megegyezéssel megszűnt a Pécsi Tudományegyetem (PTE) vesztegetéssel gyanúsított volt gazdasági főigazgatójának a közalkalmazotti jogviszonya hétfőn.

A PTE közleményben tájékoztatta az MTI-t arról, hogy az egyetem és korábbi munkavállalójának megállapodása kifejezetten rögzíti: a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése nem érinti azon kár megtérítési kötelezettségét, amelyet az I. Gáborral szemben folyamatban lévő büntetőeljárás során esetlegesen megállapítanak.

Hozzátették: a felek rögzítették azt is, hogy a jogviszony megszüntetésére való tekintettel okafogyottá vált az a munkaügyi per, amelyet korábban a volt főigazgató a vezetői pótlékának a megvonása miatt indított az egyetemmel szemben, ezért annak megszüntetését kérik a bíróságtól.

A PTE a bankkártya-használattal kapcsolatban kitért arra, hogy a volt főigazgató augusztus 11-én jogosulatlanul használta a kártyát. Az egyetem a banki tranzakció észlelésekor letiltatta azt, a megrendelések döntő részét ennek alapján törölték. "A volt főigazgatónak egy tételt szállítottak ki, amelynek ellenértékét ő az egyetem felszólítására saját bankszámlájáról átutalással kiegyenlítette. Így a szabálytalan kártyahasználatból eredően a PTE-nek Imhof Gáborral szemben jelenleg nincs pénzügyi követelése, a bankkártya pedig augusztus 12-vel megszűnt" – írták. Hozzátették: az egyetem az esetet jelezte a nyomozóhatóságnak és belső vizsgálatot indított az ügyben.

A PTE I. Gábor fizetésével kapcsolatban rámutatott arra, hogy a volt főigazgató 2010. október 15-e, tehát a magasabb vezetői megbízásának minisztériumi visszavonása óta semmilyen juttatást vagy bért nem kap az egyetemtől.

A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) tavaly április óta folytat nyomozást a PTE gazdálkodásával összefüggésben bűnszövetségben elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények miatt. Több mint húsz ember ellen indult eljárás. Az ügyben I. Gábor mellett érintett lett az egyetem informatikai igazgatója, a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Zrt. vezérigazgatója és a PTE három, informatikai termékekkel, irodaszerekkel foglalkozó beszállító cégének több képviselője is.

Az NNI titkos információszerzésen is alapuló feltételezései szerint az egyetemi alkalmazottak – különböző beszerzések során – pénzért jogtalan előnyhöz juttatták a három vállalkozást. Az ügyben tizenegyen kerültek előzetes letartóztatásba. Utoljára a gazdasági főigazgató szabadult, az idén júliusban 30 millió forint óvadék ellenében a házi őrizetét rendelte el a Pécsi Ítélőtábla. A Pécsi Városi Bíróság augusztusban ezt is megszüntette és lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el vele szemben.

I. Gábor még augusztus 29-én, meglévő közalkalmazotti jogviszonyából adódóan, tájékoztatási és együttműködési kötelezettségének eleget téve jelentkezett munkáltatójánál, és írásban is bejelentette, hogy táppénzes állományban van; ezt a munkáltató tudomásul vette. Később kiderült, hogy a férfi szabadulása után két és fél millió forint értékben rendelt műszaki cikkeket az interneten az egyetem költségére.

Az MTI korábban úgy értesült, hogy a megrendeléseket még egyetemi vezetőként kapott VIP-kártyájának a birtokában bonyolította le. Erre azért nyílt lehetősége, mert bár a gyanúsításával összefüggésben korábban visszavonták főigazgatói megbízatását, e jogosultságát nem szüntették meg. A volt főigazgató végül csak 83 ezer forint értékben tudott vásárolni, a megrendeléseket ugyanis időben leállították.

A rendőrség ezzel összefüggésben múlt pénteken újra őrizetbe vette őt készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel való visszaélés bűntettének megalapozott gyanújával, a bíróság pedig hétfőn elrendelte az előzetes letartóztatását. Ha I. Gábor bűnössége bebizonyosodik, halmazati büntetésként 5-től 15 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.