Az Akadémia elnöke szerint "a bizalmatlanság hálózatának korát" éljük, és a magyar felsőoktatás, több évtizedes útvesztői után, most is keresi az utat: az oktatás és a kutatás legjobb szervezeti kereteit, finanszírozásának leghatékonyabb módját.

Pálinkás József hangsúlyozta: két évtizede az volt a kihívás, hogy egyre többen tanuljanak a felsőoktatási intézményekben, s miközben "a hallgatói létszámok növekedését ünnepelték, a téteken mindenki emelni akart, még nagyobb hallgatói részvétel, még több oktatási épület, még több kollégium ígéretével".    

„Az intézmények nem bíznak az államban”

Az Akadémia elnöke szerint "felsőoktatási rendszerünk (...) éppen olyan zavaros, mint közéletünk más részei". Ugyanakkor - tette hozzá - nem változtatható meg egyik napról a másikra, de az sem lehetséges, hogy mástól várjuk a változást.

Pálinkás József, az MTA elnöke

MTI - Bruzák Noémi

"Együtt kell működnünk ahhoz, hogy működő rendszert hozzunk létre", minden elvesztegetett napért kár - fűzte hozzá. Pálinkás József szerint túl sokan készítenek felsőoktatási koncepciót, és túl kevesen újítják meg saját tantárgyukat.

A kutatás finanszírozásával kapcsolatban kifejtette: azzal az indoklással, hogy pazarló rendszerbe nem teszünk többletforrást, csak akkor lehet egyetérteni, ha a hatékonnyá tett rendszerek erőforrásokhoz juthatnak.

A mostani viszonyokat jellemezve kifejtette: "az intézmények nem bíznak az államban, hogy az a lehetőségek határáig elmegy az anyagi feltételek megteremtésében, s majd nem kíván beleszólni a konkrét szakmai munkába. Az állam nem bízik az intézményekben, hogy az ország érdekeit képesek legalább az intézményi érdekeikhez hasonló súllyal tekintetbe venni". Véleménye szerint "ott van a bizalmatlanság a hallgatók és az állam között is.

A közösség pénzén kiművelt emberfő - "a nemzet igazi hatalma" - tudásával elhagyja hazáját. A magyar felsőoktatásban képzett elit távozik, a használhatatlanságig divatos diplomával rendelkezők munkanélküli segélyre várnak - elemezte a mai helyzetet az Akadémia elnöke, aki útmutatásul úgy fogalmazott: "Újra bíznunk kell egymásban, (...) panaszkodás helyett végezzük el saját dolgunkat, (...) mi törhetjük meg a hazugság, az álszentség és a bizalmatlanság rendszerét".

„Felső tíz százalékát képezze”

Kósa Lajos (Fidesz), Debrecen polgármestere kifejtette: a felsőoktatásban létre kell hozni egy "elitligát", hogy tényleg versenyképessé váljon az ország. Szerinte ugyanis a felsőoktatás arra való, hogy a nemzet érdekének megfelelően a magyar társadalom "felső tíz százalékát" képezze, amely világviszonylatban is versenyképessé teszi az országot.

Jelenleg rossz a rendszer, amelyben a saját elitünket képezzük - tette hozzá. A politikus megítélése szerint a magyar felsőoktatás több vonatkozásban "tévúton jár". "Agyrémnek" nevezte a fejkvótarendszert, s kijelentette: néhány elitintézmény - ide sorolta a Debreceni Egyetemet is - "megkülönböztetett finanszírozása elengedhetetlen, hogy a magyar társadalom felső 10 százalékát elit tudással vértezzük fel".   

Itt az ideje, hogy megnevezzük azokat az egyetemeket, karokat, doktori iskolákat, amelyek tényleg versenyképessé tudják tenni az országot - mondta Kósa Lajos.

Fábián István, a DE rektora bejelentette: az intézményben több mint tízezer elsőéves hallgató kezdi meg tanulmányait. A rektor szólt arról, hogy az idén 2,3 milliárd forintot vontak el az egyetemtől, a működésre fordítható állami támogatás 14 százalékát