Szeptember elsejével kevesebb iskolában csengetnek be. De hogy pontosan mennyi intézmény zárt be, vagy mennyit vontak össze, azt nem tudni. Arról ugyanis egyedül a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának lehet adata, ők viszont állítják: október előtt nincsenek erről számaik. Ma összesen 1 millió 300 ezer diáknak csengettek be.
Nem egyszerű tanévnek néznek elébe a diákok, szüleik és tanáraik: több iskolát ugyanis bezártak, sok intézmény összevontak, mindezt pedig tetézi, hogy a kormány nekilát a közoktatás reformjának.
Idén egyébként 22 ezerrel kevesebben kezdték meg a tanévet, mint tavaly: ma az általános iskolákban 749 ezren, a szakiskolákban 125 400-an, a speciális szakiskolákban 9600-an, a gimnáziumokban 191 900-an, míg a szakközépiskolában 232 800-an kezdték meg tanulmányaikat.
Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár szerint ha ez a tendencia éveken keresztül megmarad, „az előbb-utóbb a pedagógusok létszámában és az intézmények számában is megmutatkozik.”
Lakat az iskolákon
Hogy pontosan mennyivel kevesebb intézményben csengetnek be szeptember elsején, mint tavaly, nem lehet tudni. Ezt egyedül a Nemzeti Erőforrás Minisztériumában tudhatják, ám a hvg.hu megkeresésére azt közölték, csak szeptember elején kell az iskoláknak adatokat közölniük, így nekik csak októberben lesz erről adatuk.
Több olyan eset is volt tavasztól kezdve, ami arra utal, iskolabezárási hullámot tervez a kormány, az önrkományzatok egy része pedig - hasonlóan Hoffmann Rózsához - a gyerekszám csökkenésére hivatkozva zárt be iskolákat. Országszerte összesen 20 iskolát zárnának be, és 34 intézményt érint valamilyen módon az összevonás. Budapesten három iskolát teljesen megszüntetnek, egynek a gimnáziumi tagozatát építik le. Bezárnak intézményt például Nyíregyházán, Szentesen, Dunaújvárosban, Debrecenben és Nagykanizsán.
Az iskolák ellehetetlenülésének fő oka, hogy az önkormányzati iskolákhoz a települések csak a fenntartási költségek egy részét kapják meg az államtól a gyermekek után járó normatívával. A hiányzó összeget az önkormányzatok pótolják. A kevesebb gyerek értelemszerűen kevesebb pénzt jelent, viszont a működési költségek (fűtés, fenntartás) nem csökkennek. Így viszont egyre többet kell az önkormányzatoknak önerőből kifizetni.
Az egyik legnagyobb visszhangot a fővárosi Erzsébetvárosban lévő Janikovszky Éva Általános Iskola és Gimnázium körüli botrány váltotta ki, de ugyanebben az időszakban tiltakoztak a szülők Kaposváron a Toldi bezárása ellen is. A Janikovszkyra augusztus elejével került lakat, diákjait szeptembertől a Baross Gábor Általános Iskolába irányítják.
A demonstrációk egyébként folyamatosak voltak: a bonyhádi szülők 160 kilométert kerékpározva hozták el a fővárosba petíciójukat, amelyben nemcsak a bonyhádi Arany János Egységes Iskola bezárása ellen tiltakoznak, de a kaposvári Toldi, a kistarcsai Szent István Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, a budapesti Janikovszky és egy Érden tervezett iskolabezárás ellen is.
Nyíregyházán nemrég döntöttek arról, hogy a 14 önkormányzati iskola közül négy intézményt megszüntetnek, és az ezekben tanuló 700 diákot a többi iskolában helyezik el. Több megszüntetett iskola kihasználtsága nem éri el az ötven százalékot, idén pedig százzal kevesebb elsőst írattak be, mint tavaly. A Somogy megyei Kaposszerdahelyen a település 10 millió forintos tartozása miatt a tanév végén megszűnő iskola diákjait a szennai, illetve kaposvári iskolákba irányítják.
De hasonló a helyzet a Komárom-Esztergom megyei Ács Pénzásás nevű részén, ahol fórumon tiltakoztak a szülők az iskola bezárása ellen, amelyet tavaly százmillió forint uniós forrásból újítottak fel. A felújítás után ugyanis az iskolát összevonták Ács másik iskolájával, és a jelenlegi városvezetés lépésenként megszüntetné az intézményt, a csökkenő gyermeklétszámra és a spórolásra hivatkozva. Szeptembertől csupán a 2., a 3. és a 4. osztály kezdi a pénzásási iskolában a tanévet, a többi osztályt a másik iskolában oktatják. Sok gyereknek így több kilométert kell gyalogolnia majd az intézményig. A következő tanévre tíz elsős iratkozott be, amely nem elegendő egy osztály indításához, ezért a legkisebbek is vándorolnak.
Több egyházi iskola
De nemcsak a bezárt iskola okozhat meglepetést a diákoknak, hanem az is, hogy számos önkormányzat a pénzhiány miatt átadta a fenntartási jogot valamelyik egyháznak.
Egy tavalyi törvénymódosítás után ugyanis, ha az önkormányzatok történelmi egyháznak adják át az iskolát, akkor a korábbi gyakorlattól eltérően nem kell öt évig fedezniük a működési különbözetet, az így megspórolt összeget nem kell oktatási célra fordítaniuk. (Ezt a lépést egyébként valamennyi oktatási szervezet ellenezte, mondván sok pedagógus és szülő nem tudja elfogadni az új szellemiséget.)
A három nagy keresztény egyház által közölt adatokból pedig éppen az derül ki, hogy érdekeltek is az egyházak abban, hogy átvegyék az iskolákat: jelentősen nőtt ugyanis az egyházi közoktatási intézmények száma az előző tanévhez képest. A katolikus egyház 20, a református egyház 10, az evangélikus egyház pedig 13 százalékos növekedést tudhat magáénak.
A Magyar Katolikus Egyház fenntartásában 187 közoktatási intézmény működött a tavalyi tanévben, az idén pedig 225-tel indulnak. A reformátusoknál 117 –ről 129-re emelkedett ez a szám, míg a Magyarországi Evangélikus Egyház közoktatási intézményeinek száma 39-ről 45-re emelkedett a tavalyihoz képest.
Csökkent az iskolakerülő diákok száma a Nefmi szerint
Iskolabezárási hullámot hozhat az államosítás a PDSZ szerint
Iskola nélkül a roma elsősök Csörögön
