Orbán Viktor a hétfői külképviselet-vezetői értekezlet sajtónyilvános részén azt mondta: Magyarország nagyon súlyos veszélyhelyzetbe sodródott az elmúlt három hónapban az euróválság miatt, ezért az ősz nehéz, "a szuverenitásért folytatott küzdelemmel" teli időszak lesz. A rendezvényen szintén felszólalt Martonyi János külügyminiszter, aki külkapcsolati törvényt ígért. Az előadások végén a jelenlévő diplomaták közül Jeszenszky Géza és Kovács László is megnyilvánultak.

Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, oslói nagykövet egyebek mellett az ország "negatív imázsát" firtatta. Erre válaszul a kormányfő úgy fogalmazott: létezik egy "magyar nárcizmus, kéjjel idézzük vissza, hogy már megint milyen disznóságot mondtak rólunk a művelt világban, és fel vagyunk háborodva. De én látom, hogy ennek a végén, az ösztönrendszer végén, ott mélyen, a gyomor táján van egy kis kielégülés is: ugye, hát csak jól gondoltunk, ezek a csigaevők, ezek a nem tudom kik, emezek, amazok, csak nem változnak!" Orbán Viktor szerint ez a gondolkodásmód - annak "kéjes keresése", hogy "hol mondtak már megint valami rosszat rólunk" - megöl bennünket, az egészséges nemzeti lélek kifejlődésének komoly akadálya. "Nem szabad annyit foglalkoznunk azzal, hogy mit mondanak rólunk mások, és sokkal többet kellene arról beszélnünk, hogy mi mit csinálunk" - mondta.

Kovács László (MSZP) volt külügyminiszter a Kínával kapcsolatos kormányzati politika témájában tett fel kérdést - szerinte ugyanis Kína lehet partner, "nagytestvér", de szövetséges nem -, amire a miniszterelnök úgy reagált: "ez egy generációs probléma közöttünk. (...) Ahogyan ön befogadja a valóságot, az egy más kategóriarendszer szerint történik, mint ahogy mi beszélünk". Hangsúlyozta ugyanakkor: senki nem gondolhatja komolyan, hogy például a NATO-tagsággal egy lapon lehetne említeni a gazdasági szövetségesi viszonyt Kínával.