Magyarország diplomáciai kapcsolatot létesít dél-csendes-óceáni államokkal
Jelentősen elősegítheti Magyarország nemzetközi törekvéseinek támogatottságát különböző nemzetközi szervezetekben, például az ENSZ-ben, ha diplomáciai kapcsolatokat létesít a dél-csendes-óceáni szigetvilág államaival - tájékoztatta a Külügyminisztérium az MTI-t hétfőn, szűk két hónappal azelőtt, hogy az ENSZ Közgyűlésében a világszervezet tagállamai szavaznak a Biztonsági Tanács nem állandó tagsági helyeiről, amelyek egyikét Magyarország is megpályázta.
Schmitt Pál köztársasági elnök - a Magyar Közlöny legfrissebb száma szerint - nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatok létesítéséről döntött a külügyminiszter előterjesztésére a dél-csendes-óceáni térség több államával: Szamoával, Kiribatival, Palauval, Nauruval, Vanuatuval, továbbá Tuvaluval, Tongával, a Marshall-szigetekkel, a Salamon-szigetekkel, Mikronéziával és Pápua Új-Guineával.
A Külügyminisztérium az MTI megkeresésére közölte: a dél-csendes-óceáni államokkal történő diplomáciai kapcsolatfelvétel nem jelenti rezidens nagykövet akkreditálását ezekbe az államokba, így ez az inkább gesztusértékű lépés nem terheli a magyar költségvetést. A tervek szerint a canberrai nagykövetet - aki Ausztrálián kívül Új-Zélandon is képviseli Magyarországot - például Pápua Új-Guinea, Tonga és Szamoa államokba is akkreditálni fogják.
Azzal kapcsolatban, hogy mi indokolja a nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatfelvételt ezen országokkal, a tárca jelezte: a magyar külpolitikai törekvések szempontjából jelképértékű, hogy Magyarország legalább diplomáciai kapcsolatban álljon valamennyi ENSZ-tagállammal.
"Ez különösen azon régiókban jelent komoly, külpolitikai érdekeink érvényesítése szempontjából sem közömbös gesztust, amely régiók távol Európától kevés kapcsolódási lehetőséggel bírnak térségünkhöz és az Európai Unióhoz" - írta a minisztérium. A tárca hozzátette: a nem hagyományos globális biztonsági kihívásokkal - köztük a klímaváltozással, természeti katasztrófákkal, vízbiztonsággal és -gazdálkodással, valamint élelmiszerbiztonsággal - szembesülve az együttműködés sikere ma már kevésbé a földrajzi távolságtól, sokkal inkább a közös akarattól függ. A diplomáciai kapcsolatfelvétel ezt a közös akaratot is tükrözi.
Magyarország a 2012-13-as időszakra pályázta meg az ENSZ Biztonsági Tanácsában a kelet-európai régió helyét; a 15 tagú BT 10 nem állandó tagsági helyét regionális alapon osztják ki. A Közgyűlésben - ahol október 13-án tartanak szavazást öt nem állandó taghely kiosztásáról - mind a 193 ENSZ-tagállam szavazata azonos súlyú, a nem állandó BT-tagság esetében az első körben való megválasztáshoz a jelen levő és szavazó tagállamok szavazatainak minimum kétharmadára, vagyis az összes ENSZ-állam jelenléte esetén legalább 129 szavazatra van szükség.
