A roma származású fiatalembert 2011. január 22-én hajnalban Szegeden támadta meg három ismeretlen fiatalember egy szórakozóhely előtt. Az időközben odaérkező törzsőrmester megkérdezte a jelenlévőket, hogy „ezzel a rohadt kis cigánnyal nem bírtok”, majd a fiút roma származására tett megjegyzések kíséretében ütlegelni és rugdalni kezdte, közben pedig közölte, hogy ő rendőr. Másnap a közösségi oldalon eldicsekedett azzal, hogy whiskyt ivott, verekedett, 10.30-ig a fogdán ült, valamint „cigány fejét rúgta a földön”.

Az ütlegelésnek az vetett egyébként véget, hogy a roma fiú barátnőjének segélykiáltásaira kiérkezett a rendőrség. A július végén született nyomozást megszüntető határozatban az ügyészség arra hivatkozva szüntette meg az eljárást, hogy az elkövető tagadta a terhére rótt cselekményt, és nem lehetett a rasszista motivációt bizonyítani. Azt ugyan elismerte, hogy ő írta a bejegyzést a közösségi oldalra, az ügyészég szerint azonban a bűncselekmény alátámasztására nem elegendő a közösségi oldalon megjelent nyilatkozat, „mivel abban csupán a konkrétan meg nem nevezett sértett származását jelöli meg, arra utal, anélkül, hogy a cselekmény motivációja kiderült volna”. A törzsőrmestert egyébként még csak meg sem gyanúsították, és egyszer sem szembesítették az eljárás során a sértettel.

A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) megdöbbentőnek találja, hogy míg Miskolcon elég volt egy a közelben talált baseballütő, amelyen a „halál a magyarokra felirat szerepelt”, a Tavaszmező utcában pedig egy „büdös magyar” kijelentés, hogy roma származású embereket hosszú évekre ítéljenek el közösség tagja elleni erőszak miatt, addig jelen esetben vádemelésig sem jut el az ügy. Mint ismeretes, a Tavaszmező utcai ügyben az ügyésznő vádbeszédében kifejtette, hogy „vannak olyan szavak, amelyeket nem lehet kimondani”. Sajnálatos ugyanakkor, hogy jelen esetben, amikor romát bántalmaztak, roma ellenes szavakat használva, majd ezzel nyilvánosan eldicsekedtek, a cselekmény következmények nélkül maradhat.

A NEKI korábban is felhívta már többször a figyelmet arra, hogy az egyértelműen a kisebbségi csoportok védelmére rendelt, a Büntető törvénykönyv 174/B paragrafusában szabályozott közösség tagja elleni erőszak bűntettének alkalmazása szinte lehetetlen, amikor az áldozat a roma kisebbséghez tartozik. A nyomozóhatóság nemrégiben elutasította a TASZ beadványát is, amelyet annak a gyöngyöspatai várandós roma nőnek a nevében tettek, akit egyenruhás, maszkos ismeretlenek ostort pattogtatva követtek az utcán, miközben leköpdösték és fenyegették. A rendőrség szerint itt sem történt gyűlölet-bűncselekmény, mindössze becsületsértés. Hasonlóan rosszak a tapasztalatai egyébként azon meleg szervezeteknek is, amelyek korábban a melegfelvonulások egyes résztvevőit ért támadások miatt tettek annak idején feljelentést.

A NEKI szerint a jogalkalmazók részéről tapasztalható kettős mérce veszélyezteti az állampolgárok jogbiztonságba vetett hitét, és alkalmas arra, hogy a társadalomban egyébként is fennálló etnikai feszültségeket továbbmélyítse. A szervezet a bántalmazott szegedi roma fiatalember ügyében panaszt nyújtott be a nyomozást megszüntető határozat ellen.