A nagyrédei fideszes polgármester és a Jobbik – azóta megválasztott – gyöngyöspatai polgármesterjelöltje furcsa telefonbeszélgetést folytatott néhány héttel ezelőtt. A jobbikosok nyilvánosságra hozták a párbeszédet, amely azt a benyomást kelti, mintha a Fidesz megyei potentátja befolyásolni tudná a pályázati pénzek elosztását Gyöngyös környékén. Tényleg így volna? Igyekeztünk utánajárni a dolgoknak.
Balázs József sosem kereste a szereplési lehetőséget – mondják a Gyöngyöstől pár kilométerre lévő mátraaljai „burzsujfalu”, Nagyréde polgármesteréről a helybeliek. Sőt az utóbbi napokban az amúgy is visszahúzódó politikus még rejtőzködőbb lett, miután nyilvánosságra került egy hangfelvétel, amelyen arról beszél Juhász Oszkárnak, a Jobbik képviselőjének, akit később Gyöngyöspata polgármesterévé választottak, hogy a település térségében csak oda jutnak fejlesztési források, ahová ő jóváhagyja. Ahová pedig nem, oda nem jut pénz. A Fidesz kiállt Balázs mellett, noha korábban, egy hasonló tartalmú nyilatkozat után Veres János lemondását követelték.
A botrány óta Balázs eltűnt a nyilvánosság elől, állítólag szerdán este látták a kocsiját a hivatal környékén, de csütörtökön már a nyomát se találtuk. Hiába kerestük irodájában, nem tudtak segíteni a beosztottjai. Lesajnáló mosollyal, nehézkesen írták fel a mobilszámunkat, nem tűnt esélyesnek, hogy a polgármester legalább telefonon visszahívna minket. (Még arra sem számíthattunk tehát, mint az Origo újságírói, akik legalább egy kis sistergést, zörgést hallottak Balázs mobiljáról…)
Fű felett
Leforrázva távoztunk volna a borairól híres Nagyrédéről, ha nem nézünk körbe a településen. A környék leggazdagabb falujában nem történtek az utóbbi időben nagy fejlesztések: a zsellérház felújítását és néhány játszótér rendbehozatalát sorolták a helybeliek, amikor a polgármester eredményeiről kérdeztük őket. A füves és a kisebb műfüves focipályát nem is említették, pedig „véletlenül” belebotlottunk a 2008-as beruházást megörökítő feliratba, nem messze egy fémlemezekből összetákolt szentkoronától, amely a lehangoló iskolaépület mellett, az udvari bejárat közelében lapult a fűben.
„Pedig Nagyrédét tényleg burzsujfaluként emlegették a környéken” – intézte hozzánk szavait a sörösüveg mellől egyik alkalmi interjúalanyunk. Ha őt személy szerint nem is tekinthettük burzsujnak, azt azért megtudtuk tőle, hogy egykor jobban ment mindenkinek a faluban, mostanában a többi településhez képest – relatíve - lemaradóban vannak, nem fejlődnek annyira, mint mondjuk a közeli Gyöngyössolymos, a Gyöngyössel szinte összenőtt másik falu.
Nagyrédén tényleg lehet baj, felszámolás alá került például a helybeli Szőlőskert Borászati és Hűtőipari Zrt. A cég kulcsfontosságú volt a település életében: a szinte minden rédei kapcsolatban állt a vállalattal – írta 2008-ban az Agroinform.com nevű internetes újság, amelynek Balázs József polgármester is nyilatkozott, amikor felszámolási eljárást kezdeményeztek a cég ellen. A település első embere akkor még bizakodott. Kár, hogy most erről a felszámolásról se kérdezhettük meg.
A vergődő nagyrédei borászati vállalat ellenére a falu rendezett képe, a gazdag házak nem keltik azt a benyomást, hogy a község lakói napról napra tengetnék életüket. Maga a polgármester azonban elégedetlen lehetett – derült ki a helybeliek szavaiból –, hiszen Heves megye az ország egyik MSZP-s fellegvára volt a legutóbbi időkig, a Fidesz még a 2006-os önkormányzati választásokon sem tudott nyerni a megyei közgyűlésben – a 19 megye között egyedüliként.
Nyolc év "aszalódás"
Nagyréde így aztán nyolc évig „aszalódott” a baloldali kormányok, illetve a baloldali megyei vezetés közepette – mondják a rédeiek. Talán ezért is igyekszik most a polgármesterük az érdekeit jobban érvényre juttatni – vélekedtek a faluban, s ezért ragadtathatta el magát a Juhász Oszkárral folytatott beszélgetésben. (Persze a nevét senki sem vállalta, amikor a befolyásos fideszes politikusról kérdeztük az ott élőket. Balázs József ugyanis évtizedek óta meghatározza Nagyréde életét: 1991 óta polgármester, 1996 óta a Nagyrédei Hegyközség Ellenőrző Bizottságának, 2007-től pedig a Fidesz gyöngyösi választókörzetének az elnöke.)
Az ellenzékben töltött keserű esztendők alighanem meghozhatták az étvágyát Balázsnak. Gond csak az, hogy Gyöngyös térségében még mindig viszonylag gyenge a Fidesz választási eredménye. A városban és környékén sokáig Magda Sándor, a térség szocialista főlobbistája, a helyi főiskola rektora volt a meghatározó ember. Csak a 2010-es választásokon bukott el Magda, akkor Balázs került egyéniben – más fideszesekhez képest rendkívül alacsony eredménnyel – a parlamentbe ebből a választókerületből.
A gyöngyösi önkormányzatban is erős volt az MSZP: 2010-ig Hiesz György volt itt a polgármester, tehát a szocialisták viszonylag sokáig tartották magukat a Fidesz-hullámmal szemben. Csak 2010-től van fideszes polgármestere a városnak. Magda Sándorral együtt Hiesz is alighanem ügyesen lobbizott a fejlesztésekért: Magda a főiskolát, Hiesz a gyöngyösi belvárost próbálta modernizálni pályázati pénzekből. Jelenleg is zajlik a belváros egymilliárdos felújítása, a zeneiskola renoválása, és éppen most fejeződött be az óvodarekonstrukció a Dobó utcában, az Orczy-kert, a Mátra Múzeum mögött. (A múzeum sorsáról a megyei közgyűlés és a városi önkormányzat vív heves csatát: a harc azért folyik, hogy ki ne finanszírozza az intézmény működését.) A múzeummal szemben, az óvoda felé sétálva mentünk el a gimnázium épülete előtt. Itt tanult Vona Gábor is. Egyik osztálytársa szerint csendes, visszahúzódó diák volt gimnazistaként, nem is sejtették, hogy később mi lesz belőle. Vona egyébként komoly konkurenciát jelent helyben a Fidesznek, ő indult egyéni országgyűlési képviselőjelöltként Balázzsal és Magdával szemben 2010-ben.
Gyöngyösön járva amúgy a hvg.hu munkatársait izmos fejlesztésekről tájékoztatták. Ezek közül az egyik legnagyobb az 1,3 milliárd forintból megvalósuló hulladékgazdálkodási beruházás. A város mellett tíz további település is részt vesz a helyi hulladéklerakók felszámolására meghirdetett programban. A támogatási szerződést már megkötötték a projektről, most a kivitelezők kiválasztása folyik. A dolog pikantériája, hogy ebben a beruházásban Gyöngyöspata és Nagyréde is részt vesz. Közösen. A két egymással szembekerült polgármesternek, Balázs Józsefnek és Juhász Oszkárnak tehát most együtt kell majd működnie ennek a munkának levezénylésében, miközben maga Juhász feljelentést tett nemrégiben Balázs ellen a „forráselosztási” ügyben.
Gyöngyöspatán beszélnek
Gyöngyöspatán Juhásszal arról beszélt nekünk, hogy a fideszes politikus fenyegetőzését még az is súlyosbítja, hogy ő az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanácsnak a tagja, illetve miniszteri különmegbízott.
„Természetesen a politikának ebbe törvényes módon nincs beleszólása, hogy pályázatokat hogy bíráljanak el” – mondta Juhász, aki hozzátette: „egy jól megírt pályázatnak, annak nyernie kell”. Amikor arról kérdeztük, hogy Gyöngyöspata és Nagyréde tényleg együtt pályázott-e a települési hulladéklerakók felszámolására, annyit mondott a polgármester, hogy „jó pár beadott pályázatunk van”, ebből több nyert is, de aztán éppen „konkrétan” nem tudtuk meg, hogy mit gondol a közös lebonyolításról.
A "modell"
A patai jobbikos polgármester ugyanakkor hangsúlyozta: „ami jó és hasznos dolog” az „érpataki és tiszavasvári modell értelmében, mi azt meg akarjuk honosítani Gyöngyöspatán, származzon az bárhonnan”. (Erről a modellről a hvg.hu-n olvashattak már korábban.) A modellről Juhász Oszkár azt mondta: „Mi nem vagyunk rasszisták, mindig törvényes és jogszerű úton járunk.” Azonban „életkorra, bőrszínre, nemi hovatartozásra, világnézetre való tekintet nélkül azok az emberek, akik építik az adott település közösségét, és hasznos jó dolgokat művelnek, azokat támogatni kell, minden erővel, akik viszont akik bűnt követnek el, illetve destruktív, romboló magatartást folytatnak, azokat pedig szankcionálni.”
Most indul a közmunkaprogram, augusztus elsején, egy 16 hektáros erdőtelepítéssel kezdik az önkormányzat területén, az Egererdő Zrt. bevonásával, szakmai tanácsadásával. Itt 35-40, többségében roma lakost fognak foglalkoztatni, a jelenleg négy órában dolgozó 15 közmunkáson kívül.
Amikor a cigánysoron jártunk, az ott élők kevésbé voltak lelkesek. Többen fogadkoznak, hogy elmennek a faluból, és az egyik helyi roma vezető arról is nyilatkozott a hvg.hu-nak, hogy gondolkodnak azon: elviszik a gyerekeiket a helyi iskolából, ahol a „magyar gyerekeket” önvédelmi oktatásra tanítják majd, ezzel is kiélezve a konfliktust a „romák és a magyarok” között. "A roma gyerekeket nem tanítják rendesen: nyolcadikos a fiam, és még azt sem tudja, ki volt Széchenyi István" – panaszkodott. Éppen ezért többen azon gondolkodnak, hogy alapítványi és egyéb támogatásból máshová viszik tanulni a gyerekeiket. Ha ez megtörténne, a patai iskolának ez komoly érvágást jelentene, mert elesne a roma gyerekek után járó dupla állami fejkvótától.
A névtelenséget kérő roma vezető arról is beszélt, hogy tart a „csendőrség” megjelenésétől a településen (ez lenne a "tiszavasvári modell"), csak "őket mezőőrnek álcázzák majd". Ottjártunkkor a rendőrök félóránként autókkal és gyalogosan is megjelentek a cigánysoron. Amikor kiszálltak a kocsikból, féltucatnyian kezdtek járőrözni. Elmentek egy olyan épület mellett is, ahol a romák szerint most is gárdisták laknak. Amikor megpillantottuk a ház lakóit, valóban néhány kopaszra vagy rövidre nyírt férfi nézett vissza ránk, miközben belülről egy kisgyerek csimpaszkodott a kerítésre.
A romák talán nem véletlenül jegyezték meg, amikor visszatértünk a cigánysorra: most nyugalom van a faluban, de nem biztos, hogy sokáig így marad.
