A közeljövőben újabb BKV-sztrájkot jelenthetnek be a közlekedési vállalat szakszervezetei, mert szerintük a Munka törvénykönyvének új tervezete még tárgyalási alapnak sem jó.
„Úgy rossz, ahogy van” – így jellemezte a Munka törvénykönyvének új tervezetét Gulyás Attila, a BKV kötöttpályásjármű-vezetőit tömörítő Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VTDSZSZ) elnöke. Az érdekképviseleti vezető a hvg.hu-nak elmondta: az új tervezet ugyan elvileg lehetővé teszi a szakszervezetek működését, az eszközeiket azonban kiüresíti.
Amint arról a napokban a hvg.hu is beszámolt: az új tervezet szerint a szakszervezetek elveszíthetik jogosultságaik jelentős részét. A tervezett munkatörvénykönyv eltörli a szakszervezeti tisztségviselőknek járó munkaidő-kedvezményt, csorbítja az érdekképviseletek ellenőrzési jogát és nem kötelezi a munkáltatókat tájékoztatásra, vagy éppen szakszervezeti helyiségek biztosítására.
„Míg a Munka törvénykönyve jelenleg lehetővé teszi, hogy a szakszervezeti tisztségviselő a bíróságon vagy hatósági ügyben eljárjon egy tag nevében, ez az új tervezetben már nem szerepel. Országos érdekegyeztetésről szó sincs benne, a mostani helyzettel ellentétben az állami szerveknek és az önkormányzatoknak nem lesz kötelező együttműködni a szakszervezetekkel” – sorolta Gulyás Attila.
Szűkülő lehetőségek
A jelenlegi szabályozás szerint a munkavállalókat érintő döntések esetén azokat véleményeztetni kell a szakszervezetekkel, s ha az érdekképviseletek nem támogatják őket, kifogást lehet ellenük benyújtani. Az eljárásnak a döntésekre nézve halasztó hatálya van – ez sem szerepel már az új tervezetben.
Kollektív szerződést azok a szakszervezetek köthetnének a jövőben, amelyek a munkavállalók 10 százalékát tagjaik között tudhatják. Egy a BKV-hoz hasonló, 10 ezer fős munkahely esetében ez azt jelenti, hogy az a szakszervezet köthet kollektív szerződést, amelynek legalább ezer tagja van.
Egy szakszervezeti vezetőnek ma minden három tag után havi két óra munkaidő-kedvezmény jár, ennek köszönhetően tudnak a nagy taglétszámú érdekképviseletek tisztségviselői csak szakszervezeti tevékenységükkel foglalkozni. A tisztségviselőknek a kedvezmény idejére távolléti díj jár, a fel nem használt idő felét pedig ki kell fizetnie a munkáltatónak.
Az új tervezet mindezt nem teszi lehetővé, a szakszervezeti tisztségviselők legfeljebb önkéntes alapon, munkaidőn túl láthatnák el ilyen feladataikat. Nekik csak a szakszervezetek egyetértésével lehet felmondani, de rendkívüli felmondás esetén is tájékoztatni kell a képviseletet a döntésről. A jövőben azonban semmi sem védi őket.
Az új tervezet persze nemcsak a vezető érdekképviselők lehetőségeit szűkíti. Gulyás Attila elmondta: jelenleg a szakszervezetek bevételeiből szociális juttatásokat adnak, vagy éppen ingyenes jogsegélyt biztosítanak tagjaiknak. Az országos szociális háló jelentős részét a szakszervezetek tartják fenn – tette hozzá a VTDSZSZ elnöke.
Nem gondatlanság
Gulyás Attila szerint, ha a tervezet életbe lépne, a BKV menedzsmentje vélhetően felbontaná a kollektív szerződést. Ennek eredményeképpen a BKV dolgozóinak 50 százalékos éjszakai pótléka 15 százalékra csökkenne, a 25 százalékos délutáni pótléka pedig meg is szűnne. Egy dolgozó ma legfeljebb 200 óra túlórára kötelezhető évente, és azt ki is kell fizetni. A jövőben ez 300 órára emelkedne, és a munkáltató szabadidővel is megválthatná. Az új tervezet szerint a munkavállaló mindössze a szabadsága öt napjával rendelkezhet majd önállóan.
„A törvénytervezet legalizálni akarja azokat lépéseket, amelyeket bizonyos munkáltatók mindeddig csak törvényt sértve tudtak megtenni. Előfordul, hogy több túlórára kötelezik a munkavállalókat, nem fizetik ki a túlórát, vagy rendelkeznek a szabadságuk felett” – jelentette ki a VTDSZSZ elnöke. Gulyás Attila úgy fogalmazott: „ez nem lehetett gondatlanságból elkövetett támadás a munkavállalók ellen, itt bizony látszik a szándék”.
Gulyás szerint az üzemi tanácsok nem tudják betölteni a szakszervezetek jelenlegi szerepét, noha a törvénytervezet a jövőben így képzeli el a dolgozók érdekképviseletét. Mint mondta: az üzemi tanács nem más, mint dolgozói részvétel a vállalat vezetésében, ráadásul a jövőben 20 helyett 30 százaléknyi szavazat kell egy üzemi tanácsi tagsághoz, így a tagválasztás gyakrabban lesz majd eredménytelen. Gulyás hozzátette: az üzemi tanácsoknak ráadásul nincs saját pénzük.
Lépni fognak
A VTDSZSZ minden törvényes eszközt bevet annak érdekében, hogy a tervezet ne léphessen életbe. A szövetség a Legfelsőbb Bírósághoz fordul a Fővárosi Bíróság által elmeszelt korábbi sztrájkkezdeményezésük ügyében, és újabb sztrájkbejelentések is várhatóak. Gulyás Attila szerint a kormányzat tervei összefogásra sarkallják majd a ma még külön utas szakszervezeteket.
Nemes Gábor, a Közlekedési Érdekvédelmi Körök Szövetségének (KEKSz) alelnöke a hvg.hu-nak azt mondta: a Munka törvénykönyvének tervezete még tárgyalási alap sem lehet. Mint mondta: augusztus 5-éig véleményezik a tervezetet. „Ahogyan a kormány is megkérdezi az embereket, mi is összegyűjtjük munkavállalóink véleményét” – utalt a permanens nemzeti konzultációra Nemes Gábor.
A KEKSz alelnöke szerint a kormány az egységes érdekképviselet gyengítésére tesz kísérletet, és jogaik csorbításával élesen szembemegy a munkavállalókkal. „Fel kell mérni, mit lehet tenni. Idővel lépni fogunk” – jelentette ki Nemes Gábor.
Kihúzza a széket Orbán leghangosabb kritikusai alól?
Jogerős: nem sztrájkolhatnak a BKV-sok a korkedvezményes nyugdíjakért
