Nem sztrájkolhatnak a BKV kötöttpályás dolgozói a korkedvezményes és korengedményes nyugdíjak esetleges eltörlése miatt, a másodfokon döntő Fővárosi Bíróság szerint ugyanis a sztrájkjog ilyen kérdésekre nem vonatkozik. A végzés jogerős.
A Fővárosi Bíróság másodfokon elutasította a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VTDSzSz) kérelmét, így a BKV kötöttpályás dolgozói nem tudnak jogszerűen sztrájkolni. Az érdekképviselet korábban a június 29-re és a július 7-re tervezett, jogerős bírósági határozat hiányában azonban elmaradt munkabeszüntetések miatt fordult a bírósághoz. A Fővárosi Munkaügyi Bíróság első fokon még a szakszervezeti szövetség számára kedvező döntést hozott.
A másodfokon eljáró Fővárosi Bíróság szerint a sztrájktörvény értelmében sztrájk csak a munkaviszonnyal összefüggő, kollektív munkaügyi vitában érvényesíthető gazdasági és szociális érdekek iránt kezdeményezhető. Ilyenek lehetnek a bérezéssel vagy a munkakörülmények javításával összefüggő kérdések – derült ki a másodfokú, jogerős végzésből. A VTDSzSz felvetése a bíróság szerint nem ilyen.
A bíróság megállapította, hogy a VTDSzSz és a munkáltató (azaz a BKV) között nem zajlott munkaügyi vita, már csak azért sem, mert a kérdés nem minősül érdekvitának. A szakszervezeti szövetség ezzel szemben kollektív munkaügyi vitának tekinti a korkedvezményes és a korengedményes nyugdíjazással összefüggő kérdéseket. A bíróság szerint az érdekképviselet tévesen azonosította a vita szereplőit, és azok szerepkörét.
Elsőfokon átment
Amint arról a hvg.hu több alkalommal is beszámolt: a BKV kötöttpályás szakszervezetei azt akarták elérni, hogy a kormány addig ne hozzon döntést a korengedményes és korkedvezményes nyugdíjazás ügyében, amíg nem tárgyal róla az érdekképviseletekkel. A VTDSzSz továbbá követelte a kormány terveinek nyilvánosságra hozatalát. A kormányzat képviselői július 4-én ült tárgyalóasztalhoz több szakszervezettel, ám érdemi előrelépés ezúttal sem történt.
A kötöttpályás szakszervezetek június 29-én üzemkezdettől kétórás figyelmeztető sztrájkot akartak tartani, július 7-re azonban már határozatlan idejű munkabeszüntetést jelentettek be. A sztrájktörvény szerint a tárgyalási folyamat közben mindössze kétórás figyelmeztető sztrájkot lehet tartani, határozatlan idejűt nem. Mivel a kormány 4-én már tárgyalt a VTDSzSz-szel, a hetedikére tervezett határozatlan idejű sztrájkot nem lehetett megtartani.
Mivel a bíróság jogerős határozata nem érkezett meg időben, a szakszervezeti szövetség a kétórás munkabeszüntetést sem tartotta meg; mint most kiderült, erre nem is lett volna lehetősége.
A bíróság első fokú határozatában még elfogadta a szakszervezetek elégséges szolgáltatásra vonatkozó javaslatát. Eszerint a figyelmeztető sztrájk ideje alatt – üzemkezdettől kezdődően két órán át – a BKV éjszakai járatai közlekedtek volna tovább. A határozatlan idejű munkabeszüntetés idején a VTDSzSz azt javasolta, hogy csúcsidőben 10, azon kívül 30 percenként induljon el egy metró. Az elsőfokú bíróság ezt elfogadta.
Nem értenek hozzá
A másodfokú bíróság döntésének másik érdekes része, hogy álláspontja szerint a Munkaügyi Bíróság az elégséges szolgáltatásról szóló döntés meghozatalakor nem állapíthat meg konkrét menetrendet, mert nem ért hozzá, szakértő igénybevételére pedig nincs idő, tekintve, hogy a bíróságnak nagyon rövid ideje van dönteni. Mint írják: a bíróságnak nem is feladata, hogy létrehozza a felek megállapodását.
Gulyás Attila, a VTDSzSz elnöke a hvg.hu-nak elmondta: a bírósági végzés második része a jövőbeli sztrájkokat is ellehetetlenítheti. A sztrájktörvény tavalyi módosításának értelmében ugyanis a munkát csak akkor lehet beszüntetni, ha a munkáltató és a munkavállaló megegyezett az elégséges szolgáltatásról, ám ha a felek nem tudnak megállapodni, akkor viszont a bíróságnak kell döntenie az elégséges szolgáltatásról.
A szakszervezet elnöke szerint a bíróság most tulajdonképpen azt közölte, hogy alkalmatlan az elégséges szolgáltatás mértékének megállapítására, s ezzel azt is, hogy a módosított sztrájktörvényt nem lehet betartani. A munkáltatónak ugyanis így egyáltalán nem lesz érdeke megállapodni az elégséges szolgáltatásról - jelentette ki Gulyás Attila, igaz, erre eddig sem nagyon volt példa.