A korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségét féltik a BKV kötöttpályás szakszervezetei is. Az egyik legnagyobb BKV-s szakszervezeti szövetség csütörtökön együtt tüntet a mozdonyvezetőkkel; ha nem sikerül megegyezni a kormánnyal, június végén BKV-sztrájk lesz.
A döntő többségében kötöttpályás járművek (metró, HÉV, villamos, troli) vezetőit tömörítő Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VTDSZSZ) várhatóan csütörtökön jelenti be a munkabeszüntetés időpontját. Aznap 11 órakor tüntetnek a korkedvezményes nyugdíjazás eltörlése ellen a mozdonyvezetők, hozzájuk csatlakoztak a VTDSZSZ tagjai.
Gulyás Attila, a VTDSZSZ elnöke a hvg.hu-nak elmondta: nem az a céljuk, hogy a lakosságot büntessék, így egyelőre csak rövidebb figyelmeztető sztrájkot tartanának, persze csak ha nem sikerül megegyezni a kormánnyal. A szakszervezetek kifogásolják azt is, hogy nem ismerik a kormány pontos elképzeléseit.
A sztrájktörvény szerint a BKV-sok csak akkor szüntethetik be a munkát, ha megállapodtak a menedzsmenttel az elégséges szolgáltatásról, erre hét napja van a vállalatvezetésnek és a szakszervezeteknek. Ha nem tudnak megegyezni, akkor az elégséges szolgáltatásról a bíróságnak kell döntenie, szintén hét nap alatt. Az érdekképviseleti vezető szerint így június végén kerülhet sor a sztrájkra.
Fél lábbal a börtönben
A BKV-nál a járművezetők mehetnek nyugdíjba az öregséginyugdíj-korhatár előtt, a szakszlengben ezt úgy mondják: "aki tengelyen van". A férfiaknak tíz év, a nőknek nyolc év szolgálati idő után jár 2 év, majd öt, illetve négy évenként további 1-1 év kedvezmény. "A korkedvezményes nyugdíjat a BKV-nál a fizikai hatás, a vibráció, a hangterhelés indokolja, de a pszichés megterhelés is nagy" - mondta lapunknak Gulyás Attila. Úgy fogalmazott: a járművezetők felelőssége óriási, "fél lábbal folyamatosan a kórházban vagy a börtönben vannak".
A mintegy 3000 tagot számláló szakszervezet vezetője szerint a BKV-sok kedvezményes nyugdíjának eltörlésével a központi költségvetés nem jut plusz bevételhez, mivel a korkedvezmény utáni többlet tb-járulékokat ma sem az állam, hanem a munkáltató fizeti. Az állami finanszírozást négy év alatt, 25 százalékonként vezették ki a rendszerből, idén már a többletjárulékok 100 százalékát a munkáltató, vagyis a BKV Zrt. fizeti.
Hozzátette: a korkedvezményes nyugdíj a foglalkoztatást is javítja, mivel a nyugdíjasok helyére pályakezdőket tudnak felvenni. (Gulyás szerint egyébként a BKV-sok nemigen tudják kihasználni a korkedvezményes nyugdíj előnyeit, mint mondta: a tapasztalatok azt mutatják, hogy a visszavonult járművezetők várható élettartama alacsony, bár erről nem készültek statisztikák.)
Majd a konzultáció után
A VTDSZSZ elnöke májusban levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek, elfogadhatatlannak nevezve a korkedvezményes nyugdíjba vonulás lehetőségének megszüntetését. Mint írja: méltánytalan e "lehetőségek megvonása azoktól a dolgozóktól, akiknek esetleg az egészsége romlott meg a hivatásuk gyakorlásával járó foglalkozási ártalmaknak a következményeként".
Gulyás Attila felhívta a kormányfő figyelmét arra is, hogy a megváltozott körülmények miatt a munkavállalók tömegesen hagyhatják el a pályát, ami a BKV működésének ellehetetlenüléséhez vezethet. Az érdekképviselet vezetője azt kérte Orbán Viktortól, hogy a kormány tartsa fenn a korkedvezményes nyugdíj lehetőségét, illetve kezdjen munkaügyi vitát a szakszervezetekkel.
Gulyás Attila már e levélben is jelezte: a BKV munkavállalói sztrájkot kezdeményezhetnek, bár ezt szeretnék elkerülni.
Orbán Viktor szűkszavú, a konkrétumokat nélkülöző levélben válaszolt a szakszervezetnek: a "Szociális Konzultáció lezárásáig természetesen nem születnek olyan kormányzati döntések, amelyek az Önök által felvetett fontos ügyeket érintenék". A miniszterelnök azt írta: az emberek véleményének megismerése után a kormány kész egyeztetni.
Előbb egyeztessenek
Válaszlevelében a VTDSZSZ elnöke jelezte: a szociális konzultáció eredményének bevárása túl hosszú idő arra, hogy ilyen fontos kérdésekben addig ne egyeztessenek, ráadásul a kérdései a korkedvezményes nyugdíjazásra nem vonatkoznak. Ezért a szakszervezeti szövetség sztrájkbizottságot szervezett és megkezdte a sztrájk előkészítését, de - mint Gulyás írja - munkabeszüntetést csak akkor tartanak, ha az egyeztetések eredménytelenül zárulnak.
A szakszervezeti szövetség a korkedvezményes nyugdíjazás fenntartásán túl azt követeli a kormánytól, hogy a VTDSZSZ-szel való egyeztetés előtt ne szülessen döntés, s hogy a kormány hozza nyilvánosságra a témával kapcsolatos konkrét terveit.
A BKV-nál működő legnagyobb szakszervezeti szövetség, a Közlekedési Érdekvédelmi Körök Szövetsége (KEKSZ) nyomon követi a fejleményeket. "Minden olyan akcióban részt veszünk, amellyel eredményesen, a legnagyobb összefogással tudjuk képviselni az érdekeinket" - mondta a hvg.hu-nak Nemes Gábor, a szövetség alelnöke. A KEKSZ jelenleg is szolidáris a rendvédelmi dolgozókkal.
Ami a BKV-dolgozók juttatásait illeti: ők sem szeretnék, ha a munkavállalók elveszítenék a kedvezményes nyugdíjba vonulás lehetőségét, jelenleg azonban nem tudnak arról, hogy a kormánynak ilyen szándékai lennének - tette hozzá Nemes Gábor.