A parlament alkotmányügyi bizottsága délelőtt hallgatja meg Paczolay Pétert, akinek alkotmánybírósági elnökké jelölését ellenszavazat nélkül - 13 igen és két jobbikos tartózkodás mellett - támogatta az Országgyűlés illetékes eseti bizottsága. A június 6-án elfogadott alkotmánymódosítás értelmében a hivatalban lévő Paczolay Péter július elején lejáró Ab-elnöki mandátuma szeptember 1-jéig meghosszabbodott. A Háznak - a törvény szerint - július 31-ig kell az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával az Ab tagjai közül elnököt választania. Az elnök megbízatása alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig tart. (Korábban az Ab elnökét a tagok maguk közül választották, a megbízatás pedig három évre szólt.)

A Ház elfogadhatja a büntetőeljárásról szóló törvény módosítását is. Az előző héten megváltoztatott javaslat értelmében a kiemelt ügyek gyanúsítottjai az eredetileg tervezett 48 helyett 24 óráig nem találkozhatnak ügyvédjükkel. A változtatás értelmében a terhelt és a védő érintkezése az őrizet első 24 órájában az ügyész rendeletére tiltható meg, az ügy egyedi körülményei alapján. Ez idő alatt - ha a gyanúsított és ügyvédje találkozását az ügyész megtiltotta - a védő a terhelt kihallgatásán sem lehet jelen. A módosításokkal nem változott az a rendelkezés, amelynek alapján kiemelt jelentőségű ügyekben az őrizet legfeljebb 120 óráig tarthat az eddigi 72 helyett.

Az előző héten elfogadott változtatások a kiemelt ügyek kategóriáját is kibővítik a javaslatban, így a hivatali visszaélés és a közélet tisztasága elleni bűncselekmények mellett a módosítások elfogadása esetén ebbe a körbe tartozhatnak majd az el nem évülő bűncselekmények, a háborús bűntettek, az emberiség elleni bűncselekmények, az emberölés és az emberrablás súlyosabban minősülő esetei, valamint a terrorcselekmények és a bűnszervezetben részvétel is.

A parlament szintén ma délután dönthet például az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) helyébe is lépő Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács, továbbá az egyes közlekedési tárgyú, valamint a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásával összefüggő jogszabályok módosításáról. Szintén zárószavazás várható az egyes agrár- és környezetvédelmi tárgyú törvények változtatásáról, illetve a módosító javaslatokról határozhatnak az egyházügyi törvény esetében. Utóbbi ügyben a Jobbik a házbizottság ülésén jelezte, név szerinti szavazást kérnek az egyik módosító indítványról.

A határozathozatalokat követően két részletes vita kezdődhet: a képviselők a budapesti Kossuth tér rekonstrukciójáról szóló országgyűlési határozati javaslathoz, illetve a katasztrófavédelemmel összefüggő törvényváltoztatásokhoz benyújtott módosító javaslatokról mondhatják el véleményüket.