A kormány öt, a korengedményes és korkedvezményes nyugdíj kérdésében érintett szakszervezettel egyeztet július 4-én. Így kérdéses, mi lesz többek között a vasutasok, mozdonyvezetők, buszvezetők érdekképviseletei által meghirdetett június 29-ére és július 7-ére eső sztrájkokkal.
„Nem szívesen állunk el a sztrájktól” - mondta korábban a hvg.hu-nak Dobi István, az Autóbusz-közlekedési Szakszervezetek Szövetségének (AKSZSZ) vezetője. A kijelentés ellenére a mai napon Dobi bejelentette, hogy az AKSZSZ eláll a június 29-ei sztrájktól, mivel a szakszervezetek nem tudtak megegyezni a munkáltatóval - az új sztrájktörvényből adódóan. Ennek oka, hogy nem született egyezség az elégséges szolgáltatás mértékéről, ezért - az elmúlt időszak tapasztalatait figyelembe véve - félő, hogy a bíróság elutasítja a kérelmet. Ennek ellenére a másik, július 7-ei sztrájkról nem mondott le a szövetség, tagszakszervezetei pénteken benyújtják a munkaügyi bíróságoknak erre vonatkozó kérelmüket.
Dobi István szerint érthetetlen, miért nem született megállapodás az elégséges szolgáltatásról, hiszen szerinte a hivatásforgalmat egyáltalán nem érintené a június 29-ére meghirdetett figyelemfelkeltő sztrájk, hiszen csak reggel 9-től 11 óráig tartana. Ennek némileg ellentmond az, hogy április 9-én, a Kossuth téren felszólaló Kiss László, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének (MOSZ) elnökének kijelentése alapján a sztrájk nem enyhe figyelemfelhívás, hiszen mint akkor hangoztatta, „az egész országban meg fog bénulni a vonatközlekedés, ha a kormány nem ül le tárgyalni velünk”.
Az általunk megkérdezett szakszervezetek elmondták, hogy a párbeszéd hiányából adódóan nagy az elégedetlenség, és egyre feszültebb a hangulat a munkavállalók részéről, hiszen látszatra van, de gyakorlatilag semmiféle nyomásgyakorló eszköz nincs a kezükben az új sztrájktörvény ellentmondásai miatt. Egyes szakszervezetisek szerint egy „vadsztrájk” - spontán, ellenőrizetlen munkabeszüntetés - jelenthetne kiutat a patthelyzetből, ezt viszont senki nem meri megtenni, hiszen a munkáltató folyamatos elbocsátásokkal fenyegeti a munkavállalókat.
A kormány azonban most megtörte a csendet, és úgy döntött, a hónapok óta tartó, levélben folyó kérelmek után leül tárgyalni azokkal a szakszervezetekkel, melyek sztrájkot hirdettek: az AKSZSZ-szel, a Liga Szakszervezetekkel, az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségével (EVDSZ), a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségével, valamint a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetével. Ám az egyeztetésből kimarad a Mozdonyvezetők Szakszervezete, a Bánya-, Energia és Ipari Dolgozók Szakszervezete (BDSZ), és a Vasutasok Szakszervezete is, amely szervezetek június 29-ére munkabeszüntetést hirdettek.
A meghívottak listájából kimaradt Mozdonyvezetők Szakszervezetének elnöke szerint már csak azért is komolytalan a „párbeszéd”, mert nem az összes érintettet hívták meg, ráadásul velük a szociális konzultáció lezárta után hajlandóak csak tárgyalni. Szerintük, miként a rendvédelmisek ügyében sem történt előrelépés, úgy valószínűsíthető, hogy ebben sem lesz.
Ezzel tehát - vélik - nem lehet más célja a kormányzatnak, minthogy bomlassza a szakszervezeti egységet, és kérdésessé tegye, részt vegyen-e mindenki a sztrájkban, hiszen a konzultáció a meghirdetett két sztrájk közé eső időpontban van. A Mozdonyvezetők Szakszervezete nem áll el a sztrájktól, ahogyan a Liga sem, melynek elnöke, Gaskó István még bízik abban, hogy a kormány „észbe kap”.
Dobi István (AKSZSZ) szerint a kormány elképzelései és a kaotikus állapotok ellenére a jövőre nézve még jobban összefognak majd a többiekkel, éppen ezért annak lehetőségét sem tartja kizártnak, hogy elutasítsák a kormány párbeszédre vonatkozó felhívását - amire július 1-ig kell választ adniuk -, ha a szakszervezetek nem képviselhetik együttesen, összefogva a munkavállalók érdekeit.