Az Országgyűlés hétfőn a Fidesz-KDNP támogatásával - 240 igen szavazattal, 97 ellenében - fogadta el a kormánytisztviselők és a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosítását, amelyre mindhárom ellenzéki frakció nemmel szavazott. A változtatás azért vált szükségessé, mert az Alkotmánybíróság mindkét esetben alkotmányellenesnek minősítette az indoklás nélküli elbocsátást. A jogszabály alapján a munkáltató a felmentést köteles megindokolni, és bizonyítani, hogy indoka valós és jogszerű.

A legtöbb rendelkezését tekintve június elsején hatályba lépő törvény rögzíti a felmentés lehetséges indokait. Eszerint a tisztviselőt fel lehet menteni létszámcsökkentés esetén, ha átszervezés következtében munkaköre feleslegessé vált, ha nyugdíjasnak minősül, illetve ha megszűnt az a tevékenység, amelyben foglalkoztatták. Kötelező a felmentés méltatlanság, nem megfelelő munkavégzés és bizalomvesztés esetén, továbbá ha munkakörének egyoldalú módosítása miatt a tisztviselő ezt kéri, vagy ha egészségügyi okból feladatai ellátására alkalmatlan. Szintén fel kell menteni a nyugdíjba vonuló tisztviselőt.

A szabályozás kimondja: méltatlan hivatalára a tisztviselő, ha - akár munkájával összefüggésben, akár munkahelyén kívül - olyan magatartást tanúsít, amely a beosztása tekintélyét, a munkáltató jó hírnevét, illetve a közigazgatásba vetett társadalmi bizalmat súlyosan rombolja. Ez esetben a tisztviselőnek lehetőséget kell adni arra, hogy megismerje a felmentés indokait és védekezhessen velük szemben. Méltatlanságra hivatkozva a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül (a méltatlan magatartás elkövetésétől számítva egy éven belül), bűncselekmény esetén annak elévüléséig lehet felmenteni a tisztviselőt, azonnali hatállyal. Nem megfelelő munkavégzés miatt akkor bocsátható el a tisztviselő, ha nincs számára megfelelő másik munkakör, vagy ha azt elutasítja. Bizalomvesztésnek minősül, ha a kormánytisztviselő megszegi azon kötelezettségét, hogy feladatait "szakmai lojalitással köteles ellátni".

A törvénymódosítás ugyanakkor megteremti a jogviszony megszüntetésével szembeni belső jogorvoslat lehetőségét azzal, hogy 2012. január 1-jével létrehozza a kormánytisztviselői döntőbizottságot. Az előterjesztő Navracsics Tibor ezt úgy indokolta, hogy a munkáltatói intézkedések megalapozottságának vizsgálata sajátos szakértelmet, tapasztalatot kíván, valamint gyors és költséghatékony eljárás lefolytatását igényli (a testületnek a határozatra 30 napja van, a határidő indokolt esetben egy alkalommal 60 napra meghosszabbítható).

A döntőbizottsághoz panasz nyújtható be a többi között a kormánytisztviselői jogviszony megszüntetésével, a teljesítményértékelés megállapításaival, a fegyelmi ügyben hozott határozattal és a kinevezés egyoldalú módosításával kapcsolatban. A panaszt háromtagú tanács bírálja el, amelynek egy tagját a panaszos kormánytisztviselő jelölheti ki, egyet pedig a munkáltató javaslatára a kormánytisztviselői döntőbizottság vezetője, aki a tanácselnökről is határoz. A bizottság határozatával szemben a felek bírósághoz fordulhatnak. A kormánytisztviselői döntőbizottság elnökét és tagjait határozatlan időre a közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki, szervezetét és eljárásait külön törvény szabályozza.

A változtatás emellett bizonyos esetekben lehetőséget ad a kormánytisztviselők munkakörének és munkavégzési helyének egyoldalú módosítására. Feltételként határozták meg, hogy az új munkakör feleljen meg a kormánytisztviselő képzettségének, hogy a munkahelye és lakóhelye közötti oda-visszautazás ideje nem haladhatja meg a napi két órát (tíz éven aluli gyermeket nevelő tisztviselőknél a másfél órát), illetve nem okozhat aránytalan sérelmet. Ha a munkavállaló ezt nem fogadja el, írásos kérelmére öt napon belül fel kell menteni. A Ház arról is döntött, hogy a törvény sürgős kihirdetését kéri a köztársasági elnöktől. A kormánytöbbség tavaly júniusban fogadta el a kormánytisztviselői törvényt, megalapozva, hogy az állam indoklás nélkül, két hónapos felmondási idővel megszüntesse a kormánytisztviselők munkaviszonyát. A jogszabályt Sólyom László államfő megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek, a Ház azonban nem változtatott az indoklás nélkül lehet elbocsátáson.

A köztisztviselők indoklás nélküli elbocsátását december 23-án, tavalyi utolsó ülésnapján engedélyezte a parlament. Az Alkotmánybíróság áprilisban alkotmányellenesnek mondta ki azt a szabályt, amely lehetővé tette a köztisztviselők indokolás nélküli felmentését. Az Ab egyhangú döntésével a rendelkezést a határozat közzétételét követő nappal megsemmisítette. A testület a kormánytisztviselők esetében már február közepén kinyilvánította az indoklás nélküli menesztés alkotmányellenességét. Ugyanakkor a rendelkezést csak május 31-i hatállyal semmisítette meg az Ab, hangsúlyozva: a közzététel napjával történő megsemmisítés következtében lényegében lehetetlenné vált volna a kormánytisztviselők lemondása is.