Téves a Legfőbb Ügyészség parlamenti megkeresése Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának kiadatása kapcsán - írja Léhmann György siófoki ügyvéd Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének címzett levelében.
Az ügyészség ugyanis hivatali visszaélés gyanúja miatt kérte a volt kormányfő mentelmi jogának felfüggesztését. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Gyurcsány mentelmi jogát a parlament csupán a hivatali visszaélés miatt lefolytatandó nyomozásra függesztheti fel, más - Sukoró kapcsán szerintük szóba jöhető - bűncselekmények miatt tehát nem is lehet a volt kormányfővel szemben eljárni.
Márpedig - vélekedik Léhmann - Gyurcsány Ferenc esetében, Sukoró kapcsán sokkal inkább a hűtlen kezelés kísérlete valósult meg, amikor 2008. április 8-án a kormányülésen annak ellenére döntöttek a kaszinóberuházás kiemelt, 2,6 milliárd forintos állami támogatásáról, hogy ennek nem álltak fenn a jogszabályi feltételei" - olvasható a Magyar Hírlapban. A Pénzügyminisztérium illetékese a kormányülés előtt felhívta a kormánytagok figyelmét, hogy a támogatás megítélésének jogi feltételei nem állnak fenn, mivel a befektetőkkel nem írták alá a koncessziós szerződést.
"A hivatali visszaélés tényállásának két fő eleme a hivatali jogkörben való döntéshozatal és a jogtalan előny és/vagy hátrány bekövetkezése, illetve a kettő közötti oksági kapcsolat. Az első Orbán-kormány idején a rendelkezésünkre álló adatok szerint felvethető lett volna a hivatali visszaélés megvalósulása (id. Orbán bányáinak ügyében), a második Gyurcsány-kormány idején a Sukoró-ügyben a rendelkezésünkre álló adatok szerint nem vethető fel" - írja ugyancsak a megkeresés megalapozatlan voltára mutatva rá Bauer Tamás a Népszabadságban. "A két történet között két alapvető különbség látszik. Az első: a kőszállítások esetében az akkori miniszterelnöki döntés következménye az állami beszerzések más szállítóhoz való átterelése volt, a döntésnek az ország számára kedvező gazdasági hatásáról nem tudunk. Nem lett ettől jobb a magyar kohászat helyzete, nem gyorsult ettől az autópálya-építés, nem gazdagodott az ország. (Csak a miniszterelnök családja.) A kaszinóberuházás számottevő turisztikai kapacitásnövekedést, új munkahelyeket jelentett volna, olyan méretben, amelyre más ágazatokban (például az autóiparban) csak hatalmas állami támogatások mellett kerül sor, míg ez esetben a beruházó nem tartott igényt állami támogatásra. A második különbség: a kőszállítások esetében tetten érhető a döntéshozó politikus közvetlen anyagi előnyhöz jutása a család gazdagodásával, míg a másik esetben ilyesmiről nincs tudomásunk, a feljelentésben sincs ilyen, komolyan vehető utalás. A Gyurcsány Ferenccel szembeni gyanúsítás nem tartalmaz olyasmit sem, hogy az - időközben meghiúsult - döntés kárt okozott volna az országnak" - fejti ki cikkében Bauer, aki kitér arra is, hogy a feljelentő, Schiffer András azzal nem fárad "hogy milyen jogtalan előnyt szerzett a feljelentésben megvádolt korábbi miniszterelnök, Gyurcsány, hiszen önmagában a gyors döntés-előkészítés ilyen előnyként való feltüntetése ugyanazt a körülményt tekinti jogtalan előnynek, amit kötelességszegésként is megjelölt. Nem tudunk róla, hogy bármely, hatásvizsgálat nélkül benyújtott és elfogadott törvény vagy kormányrendelet ügyében, amelynél nem hozták nyilvánosságra az interneten a korábbi tervezetet, a jelenlegi miniszterelnök ellen Schiffer András feljelentést tett volna."
Gyurcsány Ferenc nemrégiben adott át egy angol nyelvű összefoglalót az ügyről több mint 30 nagykövetnek és vezető diplomatának. A dokumentum szerint a sukorói befektetők képviselője "több, a későbbi autópálya építése során felhasználandó telket cserélt volna el egy Velencei tó melletti területre. Az eljárás során - olvasható az összefoglalóban - a vagyonkezelőnek azt kellett vizsgálnia, hogy a csere értékarányos legyen és az a terület, amit a befektetők felajánlottak, valóban állami célhoz legyen köthető. A vagyonkezelő három független értékbecslői szakvéleményt készíttetett az elcserélendő ingatlan értékéről, a csere után azonban az ügyészség előállt egy ettől gyökeresen eltérő értékbecsléssel, a vagyonkezelő pedig kontroll-szakvéleményt rendelt, melynek igazságügyi szakértő készítője az erdetileg szerződött értéket igazolta vissza. Felelős vagyonkezelőként a korábbi, szocialista kormányzat pénzügyminisztere polgári pert indított annak érdekében, hogy az egyedüli feljogosított döntési fórum, a bíróság állapítsa meg az ingatlan értékét. Az eljárásban az állam értékaránytalanságra hivatkozva megtámadta a szerződést, ez a per jelenleg is folyamatban van. Ha a bíróság kimondja, hogy a szerződött értékek helyesek, akkor nincs kár. Ha azt mondja ki, hogy az értékek hibásak, akkor megsemmisíti a csereszerződést és helyreáll az eredeti állapot, így az államot ezért nem érheti kár - tette hozzá Gyurcsány az iratban. A kormányváltás után azonban az állam képviselője módosította a keresetet és értékaránytalanság helyett jogszabályba ütközőnek kívánta minősíteni a bírósággal a szerződést. Az ügyészség közben úgy döntött, csak az általa megrendelt szakvélemény helyes, a másik négy biztosan nem, így az a helyzet állt elő, hogy miközben a bíróság még első fokon sem állapította meg a telkek értékét, az ügyészség nemcsak abban biztos, hogy a szerződött ár rossz, de abban is, hogy bűncselekmény történt" - olvasható egyebek között a Népszava által ismertetett dokumentumban.
