A parlamenti jóváhagyás előtt álló új magyar alkotmányról közölt Orbán Viktor kormányfő fotójával illusztrált elemzést a Libération hétfőn. A lap szerint szomorú fordulat jön Magyarország történetében.
A francia lap szerint az új alkotmány "szomorú fordulat a posztkommunista Magyarország történetében: ... a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező Orbán Viktor konzervatív miniszterelnök nem egyszerűen Magyarországra változtatja a Magyar Köztársaság nevét, hanem éppen akkor szakít a jogállam alapelveivel, amikor az Európai Unió soros elnöki tisztét tölti be".
A lap kiemeli, hogy "az ideológiailag az amerikai Republikánus Párthoz közel álló konzervatív és nacionalista miniszterelnök és a 'morális többséget' képviselő jobboldal" új alaptörvénye "Istenhez, a Szent Koronához és a hazához folyamodik", és rögzíti, hogy a házasság kizárólag egy férfi és egy nő között jöhet létre. A szöveg - mint a Libération írja - a határon túli magyarok szavazati jogának megadására is lehetőséget teremt, akik január 1-e óta már kaphatnak magyar útlevelet. "A Fidesz célja az, hogy megszerezze a külföldön élő magyarok szavazatait a következő választásokra" - idéz a lap egy meg nem nevezett ellenzéki képviselőt. "A kérdés növelheti a feszültségeket a szomszédos országokkal" - tette hozzá a cikk szerzője. Florence La Bruyere szerint azonban a "legsúlyosabb az állampolgárok törvény előtti egyenlősége elvének elvetése, amelyet pedig minden, Magyarország által is aláírt európai szerződés magába foglal".
A szombati tüntetésen egy nyugdíjas tanár arról beszélt a tudósítónak, hogy míg a korábbi alkotmány alapján minden állampolgárnak joga volt a szociális biztonsághoz, addig az új szöveg alapján szerinte az állam arra fog törekedni, hogy azoknak biztosítson szociális biztonságot, akik a közösség számára hasznos tevékenységet folytatnak. A tüntető "Én hiszek Európában!" feliratú francia és magyar nyelvű táblával vett részt a megmozduláson, ezzel Orbán azon kijelentésre utalt, hogy "Mi nem hiszünk az Európai Unióban, mi Magyarországban hiszünk" - emlékeztetett a lap.
Az Egymillióan a magyar sajtószabadságért elnevezésű Facebook-csoport megmozdulásán egy diák pedig azt hangsúlyozta a lap tudósítójának: "míg a francia alkotmány kimondja, hogy az állampolgároknak az állam által garantált jogaik vannak, addig Magyarországon ezentúl az államnak vannak jogai, és jaj azoknak az állampolgároknak, akik ezeket nem tartják tiszteletben".
A lap idézi az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös közleményét is, amely szerint az új alkotmány szakít azzal az alapelvvel, hogy az alapvető jogok az embert ember mivoltánál fogva illetik meg, s a jövőben az alapvető jogok korlátozásának alapjául szolgálhatnak olyan értékek, mint a lojalitás vagy a hűség - mutat rá a lap.
Az elemzés úgy véli: "az új alaptörvény Orbán pártjának egyebek mellett befolyást biztosít a teljes intézményrendszerre azzal, hogy létrehoz egy olyan szervezetet, amely lehetővé teheti a Fidesz számára, hogy ha ellenzékbe kerül, egyfajta alkotmányos puccsot végrehajtva, visszatérjen a hatalomba". A Költségvetési Tanácsnak ugyanis, amelynek tagjai több évig a miniszterelnökhöz közeli emberek, korlátlan vétójoga lesz a parlament által elfogadott költségvetést illetően. És amennyiben az Országgyűlésnek nem sikerül a büdzsét elfogadnia, az Orbán Viktorhoz közel álló köztársasági elnök feloszlathatja a parlamentet - hívta fel a figyelmet a Libération.
A lap megjegyzi, hogy a miniszterelnök a jelenlegi 1949-es alkotmányt "sztálinista csökevénynek" tartja, annak ellenére, hogy azt 1989 óta folyamatosan módosították annak érdekében, hogy megfeleljen egy európai uniós taghoz méltó demokratikus állam normáinak. "Az új (alkotmány) sokkal rosszabb" - vélekedik a cikk szerzője. Idézi Halmai Gábor alkotmányjogászt, aki szerint az új alaptörvény az európai szerződések számos demokratikus elvét megsérti, s furcsa módon nagyon emlékeztet a kommunista állam alkotmányára. Véleménye szerint egy ilyen szöveggel Magyarországot soha nem vették volna fel az Európai Unióba.
A lap szerint ezt gondolja a bírósági vezetők egy jelentős része is, akik az Alkotmánybíróság jogköreinek korlátozása és a bírói függetlenség megszüntetése ellen tiltakoztak az új alkotmány kapcsán. A Libération úgy véli: Orbán Viktor jól tudja, hogy az európai intézmények nem mernek majd szankciókat foganatosítani Magyarország ellen az alkotmány miatt. "A médiát érintő szájkosártörvény tesztként szolgált: a magyarországi és külföldi tiltakozások ellenére az Európai Bizottság megelégedett néhány, olyan apróbb változtatással, amelyek semmit nem tompítottak a szöveg büntető jellegén" - írta a Libération.
