Kevés a pénz, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) szerint ez akadályozza leginkább itthon a belvízkárok megelőzését és elhárítását. Baj az is, hogy a vízelvezetőket nem tartják karban, és nincs pénzük a vízitársulásoknak, amelyeknek a csatornákat kellene rendben tartaniuk.

A MOSZ elégtelennek tartja az ár-és belvízhelyzet miatt nehéz helyzetbe kerülők kárainak megtérítésére tett eddigi intézkedéseket. Elfogadhatatlan, hogy az elöntött, valamint a megnyitott vésztározók miatt víz alá került mezőgazdasági területek gazdálkodói sok esetben a mai napig nem kapták meg kártalanításukat, esetleg még annak jogosságát is vitatják. Ezen gazdaságok fennmaradásához elengedhetetlen az elmaradt tartozások azonnali kiegyenlítése és a 2011. évi feladatok forrás-biztosítása.

A vízfolyásokat, csatornákat sokfelé nem takarítják, így a belvizes területekről nincs hova elvezetni a vizet. Ezeket a feladatokat is a vízitársulásoknak kellene elvégezniük, nincs azonban elég pénzük ehhez. Éppen ezért azonnal meg kell hirdetni a 2011-től megszűnő termelői társulati hozzájárulást helyettesítő 4,6 milliárd forint állami támogatást, valamint annak felosztását - javasolja a MOSZ.

A jelenlegi agrár-kárenyhítési rendszert át kell alakítani úgy, hogy az valóban segítsen a károsultakon. Több forrást kell biztosítani a rendszer működéséhez, módosítani kell az "elemi csapás" fogalmát aszerint, hogy ne csak 30 százalékos hozamérték-csökkenés felett járjon kártérítés.

Hosszú távú megoldást egy kormányzati szintű terület- és vízrendezési program jelenthet. A MOSZ kezdeményezi, hogy a készülő Agrárstratégiai Programban a következő 10 évben kiemelten kezeljék a súlyosan károsodott térségek vízrendezését és vízgazdálkodását.

A MOSZ összefoglalója szerint 2010 az elmúlt 110 év legcsapadékosabb éve volt Magyarországon. A károk jelentősek, körülbelül 200 000 hektár őszi vetés menthetetlen. Becslések alapján a belvíz és árvíz okozta károk mértéke eléri a 120-150 milliárd forintot.