2011. február. 11. 12:45 MTI Utolsó frissítés: 2011. február. 11. 14:35 Itthon

Lázár: április 18-án döntsön a Ház az új alkotmányról!

A kormánytöbbség azt javasolja, hogy április 18-án, ne pedig április 25-én, húsvéthétfőn döntsön az Országgyűlés az új alkotmányról - jelentette be Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője Siófokon pénteken.

A Fidesz és a KDNP közösen készíti el az új alkotmány tervezetének normaszövegét és ez kerül majd a parlament elé - mondta Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője, miután az államfővel egyeztetett a Parlamentben. Hozzátette: a KDNP számára fontos azoknak az értékeknek a megjelenítése az alkotmány szövegében, amelyek az alkotmány-előkészítő eseti bizottság koncepciójában is szerepeltek.

„Ezek között van az élet feltétlen tisztelete és védelme, valamint a házasság és a család védelme.” Mint mondta, arra, hogy ezek az értékek megjelennek az új alkotmányban, a siófoki frakcióülésen garanciát kaptak a Fidesz részéről.

A Jobbik részt vesz, de nemmel szavaz majd

A Jobbik részt vesz az alkotmányozási folyamatban, de a végszavazás során valószínűleg nemmel fog szavazni – mondta újságíróknak a párt frakcióvezető-helyettese, miután Schmitt Pál meghívására a parlamentben megbeszélést folytatott a köztársasági elnökkel.

Balczó Zoltán leszögezte, parlamenti képviselőként az a munkájuk, hogy ebben a feladatban részt vállaljanak, de alapvető kifogásaik vannak a vélhetően elfogadandó alkotmány elvével, "az egész kaotikussá váló alkotmányozási folyamattal kapcsolatban". Közölte, hogy éppen ezért módosító indítványokkal is készülnek, de a végszavazás során valószínűleg nemmel fognak voksolni.

MSZP: demokráciában nem elfogadható, ahogyan a kormány alkotmányoz

Az alkotmányozási folyamatot nem most, nem ilyen formában kellene Magyarországon elvégezni - jelentette ki Mesterházy Attila. Mint emlékeztetett, pártja többször kérte, hogy az EU soros elnöksége idején ne ilyen témával foglalkozzon az Országgyűlés, hanem például a gazdasági növekedés biztosításával, a válságkezeléssel, valamint a munkahelyteremtés kérdésével. Egyetlen demokráciában sem elfogadott az, ahogyan az alkotmányozási folyamatot a kormány bonyolítja - értékelte.

Gyurcsány: három feltétel

"A miniszterelnök érzékeli, hogy bajba került. Megértette, hogy iszonyatos bajok elé néz, ha egyedül mer alkotmányozni. (...) A demokratikus ellenzék két pártja, az MSZP és az LMP egyelőre nem mondott igent a Fidesz alkotmányozó meghívására" - írja blogján Gyurcsány Ferenc. Szerinte három feltételt kellene teljesítenie a Fidesznek ahhoz, hogy az MSZP részt vegyen az alkotmányozásban. "A kormánytöbbség állítsa vissza azt az általa megváltoztatott szabályt, miszerint az alkotmány koncepciójának elfogadásához a parlamenti képviselők nyolcvan százalékának támogatása kell. Ezt követően indítsák újra az alkotmányozást, melyhez - ugyancsak a parlamenti képviselők nyolcvan százalékának támogatását megszerezve - teremtsék meg a széleskörű, szabályozott, érdemi szakmai, társadalmi, politikai részvétel lehetőségét. Ezzel egyidejűleg a szedett-vedett Fidesz-vezérelt alkotmányozó bandériumokat (ilyen és olyan tanácsadók, nemzeti konzultációs gittegyletek stb.) oszlassák fel. Végül jelentsék ki, hogy a hatályba léptetés előtt készek az alkotmányt népszavazásra bocsátani" - sorolja.

LMP: még nincs döntés

Az LMP országos politikai tanácsa szombaton vitatja meg, hogy a párt frakciója részt vegyen-e az alkotmányozási folyamatban. Schiffer András, a párt parlamenti frakcióvezetője azt mondta, az alkotmányelőkészítésből októberben kivonultak, és távozásuk egyik indoka a "kormányfőnek, illetve a kormánynak a viszonya az alkotmányossághoz", ami nem tisztázódott megnyugtatóan az azóta eltelt időben. Szerinte komoly érvek szólnak a részvétel mellett, mert a képviselők egyik feladata, hogy a parlamenti vitában elmondják az érveiket, de a képviselők és pártok részvételének elvét megelőzi az az elv, hogy az állampolgárok is részt tudjanak venni a folyamatban.

Hirdetés
hvg360 Lenthár Balázs 2025. január. 09. 19:30

Századfordulós bűnügyek – Az országbíró titokzatos halála

Az alig tíz éve egyesült Budapest első szenzációs bűnügye volt Mailáth György országbíró meggyilkolása, hiszen a korabeli magyar állam legfőbb közjogi méltóságainak egyike vált bűncselekmény áldozatává. A minden információmorzsára éhes közérdeklődés komolyan hátráltatta a nyomozói munkát, amit a sajtó is csak nehezített, ugyanis a legvadabb feltételezéseket is tényként tálalta. Századforulós bűntényekről szóló sorozatunk első része.