"Konkrétumok teljes hiánya" - pártok értékelték az Orbán-beszédet
A Jobbik világos válaszokat várt volna a kormányfőtől, de nem kapott, az LMP szerint se tartalmazott a beszéd semmilyen konkrétumot. Az MSZP elnöke szerint a beszéd üres volt, a KDNP viszont elégedett Orbán Viktorral.
Orbán Viktor hétfői országértékelő beszédét "a konkrétumok teljes hiánya miatt képtelenség értékelni" - mondta hétfőn Balczó Zoltán a Jobbik alelnöke. Hangsúlyozta: pártja világos válaszokat várt volna a miniszterelnöktől Magyarország legégetőbb társadalmi problémáival kapcsolatban.
Balczó Zoltán szerint Orbán Viktornak arról kellett volna beszélnie, hogy mi lesz az áprilisban lejáró kilakoltatási moratórium után, mikor és milyen módon áll fel a Nemzeti Eszközkezelő, lesznek-e és ha igen milyen változások az egészségügy, az oktatás és a kultúra területén, hogyan akarja a kormány hazacsábítani a külföldön élő magyar fiatalokat, vagy milyen módon akarja rábírni a kabinet a segélyekből élőket a munkavállalásra. Balczó Zoltán leszögezte: Orbán Viktor országértékelő beszédéből az derült ki, hogy "a Fidesz által vállalt félmegoldásokon keresztül" az országot nem lehet kimozdítani nehéz helyzetéből.
Orbán Viktor évértékelőjéről itt olvashat részleteket!
Orbán Viktor évértékelő beszéde gyakorlatilag semmilyen konkrétumot nem tartalmazott arról, hogy a kormány miként akar fellépni azon súlyos problémák ellen, amelyekkel az országnak szembe kell néznie - reagált a miniszterelnök hétfői országértékelőjében elhangzottakra az LMP-s Jávor Benedek. A képviselő úgy fogalmazott, hogy Orbán Viktor „vagy nem tudja, vagy nem akarja elárulni”, hogy miként kívánnak szembenézni ezekkel a feladatokkal.
Miről nem beszélt?
Hangsúlyozta: a miniszterelnök nem beszélt arról, hogy a kormány hogyan akar segíteni a devizahiteleseknek, mit tartalmaz majd a „sajtóban már több ízben beharangozott gazdasági megszorító csomag”, hogyan szabják át a magyar gazdaságpolitikát, de nem említette az oktatást, az egészségügyet és általában a nagy szociális ellátórendszerek reformját sem.
Hozzátette, a kormányfő arról sem beszélt, hogy január 1-je óta Magyarország az EU elnöke, „egy olyan helyzetben, amikor maga Európa nem veszi komolyan az elnöki tisztet betöltő országot”. Megjegyezte, hogy Nicolas Sarkozy francia elnök, és Angela Merkel német kancellár a soros uniós elnököt „kizárva”, szűkebb körben egyeztetnek az unió gazdasági jövőjét meghatározó alapvető kérdésekről.
Kijelentette, hogy ezután fokozott érdeklődéssel várják Orbán Viktor parlamenti szezonkezdetkor elhangzó beszédét, mert remélik, hogy abban lesznek információk a várható kormánypolitikáról. A kormányfői beszédének egyetlen konkrét információjaként azt említette, hogy „Orbán Viktor beszédírója olvas Rejtő Jenőt”. A képviselő úgy fogalmazott, hogy egy ország kormányzásához viszont nem elégséges közmondásokat idézni.
Üres beszéd
Orbán Viktor miniszterelnök üres, halogató évértékelő beszédet tartott - reagált Mesterházy Attila, az MSZP elnöke. Az MSZP elnöke annak a véleményének adott hangot, hogy ez a beszéd sokkal inkább hangulati előkészítése volt azoknak a megszorításoknak, amelyeket a kormány februárban-márciusban be akar vezetni, mintsem egy ország évértékelő beszéde.
A miniszterelnök csak problémákat vetett fel, és csak célokat sorolt, de nem mondta meg azokat a konkrét javaslatokat, hogy miként oldja meg a problémákat, és hogyan éri el azokat a célokat, amelyeket kijelölt az ország számára - jegyezte meg. Mesterházy Attila hozzátette: egy ilyen típusú évértékelő még egy ellenzéki vezető részéről is kevés lenne.
Az MSZP elnöke szólt arról, Orbán Viktor nem értékelte saját munkáját sem, mert nem derült ki, hogy mit tettek és mit fognak tenni, hogy Magyarországon a kormányzati ciklus végéig 300 ezer új munkahely jöjjön létre. A miniszterelnök nem beszélt arról sem - folytatta -, hogy mi lenne a megoldás a devizahitelesek problémáira, vagy hogyan kárpótolja a kormányzat az igazságtalan adórendszer veszteseit.
Megítélése szerint Orbán Viktor elmulasztotta a lehetőséget, hogy bátran, őszintén, egyértelműen beszéljen arról, hogy milyen megoldási javaslatai vannak az ország problémáira. Reményét fejezte ki, hogy amit mostani beszédében szerinte elmulasztott Orbán Viktor, azt jövő hétfőn a Parlamentben bepótolja. Mesterházy Attila kérdésre válaszolva - miszerint Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke tisztségéről való lemondásra szólította fel, mint akinek köze van a Zuschlag-ügyhöz - elmondta: Kósa Lajos "szavaiért bíróság előtt fog felelni", mert "mindennek van határa, ennek is".
A KDNP elégedett és megnyugodott
Az elmúlt kilenc hónap bátor kormányzati lépéseit - a nyugdíjrendszer megmentését és az adórendszer átalakítását - emelte ki a miniszterelnök hétfői országértékelő beszédére reagálva a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője. Harrach Péter úgy fogalmazott: a kormányfő kettős szerepben mutatkozott be, a romeltakarító és veszélyre figyelmeztető, illetve a távlatokat és irányt mutató szerepben. A legfőbb veszélyt - szavai szerint - az államadósság mértéke, illetve az a véget nem érő válság jelenti, ami különösen az eurozónán kívülieket fenyegeti - tette hozzá a frakcióvezető.
Kiemelte: amikor a miniszterelnök a veszélyeztetett országról beszélt, nem lehetett nem gondolni az elmúlt kilenc hónap "nagyon bátor kormányzati intézkedéseire", amelyek ahhoz kellettek, hogy a veszélyhelyzetet elkerüljük. Ez a bátorság az adórendszer átalakítását és a nyugdíjrendszer megmentését célzó intézkedésekben mutatkozott meg - emelte ki a KDNP frakcióvezetője. Megjegyezte: azt is látják, milyen ellenerők dolgoznak, hogy a talpra állítás megvalósítását akadályozzák.
Harrach Péter kitért arra is, hogy a miniszterelnök beszédének másik alapvető gondolata, fő üzenete a megújulás volt. E téren ugyan megmaradt az általánosságok szintjén, de mint a KDNP frakcióvezetője mondta, a részletek egy hét múlva várhatóak. A kereszténydemokrata politikus megnyugtatónak és jó érzést keltőnek nevezte, hogy azokat a területeket érintette a kormányfő beszédében, amelyek a KDNP számára is fontosak.