Tényleges életfogytiglant kért az ügyész a móri perben
A Fővárosi Ítélőtáblán csütörtökön tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést indítványozott az ügyész Weiszdorn Róbertre, a nyolc halálos áldozatot eredményező, 2002. május 9-én elkövetett móri bankrablás ügyében.
Az ügyész perbeszédében azt kérte a bíróságtól, hogy foglaljon állást - mint fogalmazott - "a magyar kriminalisztika történetében példa nélküli bűntényben". A vádhatóság képviselője azt indítványozta: ha a bíróság nem is találja indokoltnak a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását, akkor a feltételes szabadlábra bocsáthatóság első fokon megszabott 30 éves időtartamát emelje fel.
A korábbi, elsőfokú ítélet szerint Weiszdorn volt az, aki segített a bankfiók feltérképezésében, a rablás idején pedig rálőtt a biztonsági őrre, majd - magát biztonsági őrnek kiadva - a pénzintézet ajtajához állt és elküldte az érkező ügyfeleket. A bankrablás során alig több mint 7 millió forintnak megfelelő pénzt - forintot és valutát - zsákmányoltak a tettesek.
Az ügyész felidézte: az ügy a kezdetétől fogva nagy nyilvánosságot kapott, számos híradás jelent meg az eljárással kapcsolatban.
"Nem lehet elmenni amellett, hogy most tényleg olyan ember áll a bíróság előtt, aki valóban elkövette a bűncselekményt" - szögezte le a vádhatóság képviselője, aki felidézte, hogy a bűncselekmény napján megneveztek két feltételezett elkövetőt, majd több ezer oldalas nyomozati irat állt össze Kaiser Ede és Hajdú László ellen.
Az ügyész beszélt arról is, hogy nemrég a televízió szavaztatta a nézőket, vajon kiderül-e az igazság. Úgy fogalmazott: bízom benne, hogy kiderül, annak ellenére, hogy a bűncselekménnyel korábban ugyancsak meggyanúsított Nagy László a büntetés-végrehajtási intézetben öngyilkos lett, így a felmerülő kérdésekre már nem tud válaszolni.
Leszögezte: a bíróság az esetek legnagyobb részében soha nem tudja a teljes valóságot feltárni, nem tud minden legapróbb részletet tisztázni, mert nincs mindenre objektív és közvetlen bizonyíték. Hozzátette: még ha vannak is szem- és fültanúk, vallomásaik apróbb részletekben eltérnek, mert "nem vagyunk egyformán jó megfigyelők, egyforma emlékezőtehetséggel megáldottak".
Utalt arra is, hogy a vádlott nem köteles igazat mondani, és még ha a bűnösségét tekintve beismerésben is van, ez nem jelenti, hogy vallomásának minden része fedi a valóságot.
"Nagy László nem mindennapi személy volt" - mondta Weiszdorn Róbert társáról a vádhatóság képviselője. Az ügyész felidézte Nagy László naplóját, amely tartalmazza, hogyan képezte ki magát fegyverszakértőként, milyen baráti körben mozgott. Aláhúzta azt is, hogy Nagy László, még ha más szerepkört is tulajdonított magának, azt elismerte, hogy járt a bűncselekmény idején Móron.
A vádbeszédből évekkel a fegyverek megtalálása után az is kiderült, hogy Nagy László és Weiszdorn Róbert hogyan bukott le. Egy kincskereső 2006 októberében véletlen talált a tarjáni erdőben egy csomagot, amelyben lőszerek, fegyver, baseball sapka volt. A rendőrök másnap helyszíneltek az erdőben és kiderült, hogy a lőszerek abból a móri Scorpio fegyverből valók, amellyel hét ember életét oltották ki. Ekkor a Nemzeti Nyomozó Iroda tartott egy sajtótájékoztatót, amin ezt elmondták. Ezután jelentkezett egy tanú, aki elmondta, hogy az ismerősének az ismerősétől a móri bankrablás után egy férfi fémkeresőt vásárolt, az illető emlékezett a telefonszámra és egy rendszámtöredékre. A nyomozók elkezdték elemezni az akkori híváslistákat és feltűnt, hogy Nagy Lászlónak és Weiszdorn Róbertnek a mobilja forgalmazott a bankrablás idején Móron. Sőt, a sajtótájékoztató után elkezdtek beszélgetni egymással, pedig előtte már hosszú ideje nem tették.
Fontos momentumnak nevezte, hogy az elkövetés után Mórról távozó elkövetők autóját gyorshajtás miatt megállították és meg is bírságolták. Utalva arra, hogy Nagy László naplója szerint mások a gyilkosok és ő csak a távozó autóban volt, az ügyész egy tanúvallomást idézett, amely szerint egyértelmű, hogy az autóban ketten ültek.
Azzal kapcsolatban, hogy a másodfokú eljárásban voltak tanúk, akik még most is az ügy miatt korábban jogerősen elítélt Kaiser Edét választották ki a felismertetés során, azt mondta: minden tanú a legjobb ismerete szerint igyekezett segíteni az eljárást. Kitért rá, hogy volt olyan tanú, akit annyira megviselt, hogy neki kell rámutatnia az elkövetőre, hogy belebetegedett.
Kaiser Edére azt mondta: maga is elismerte, hogy tervezte a bankrablást, előélete alapján alappal volt feltételezhető, hogy véghez is viszi tervét, szemben a büntetlen előéletű vádlottal. Alátámasztandó azt, hogy szerinte az elsőfokú ítélettel szemben az előre kiterveltség minősítése is fenn áll, azt mondta: a fegyverek, lövedékek számából, arra lehet következtetni, hogy vádlott és társa lövések leadására készültek.