György István: „senkit sem kívánunk boszorkányüldözni”
A főváros új vezetése „hadat üzent a korrupciónak”. Ennek érdekében jelentősen átalakítja a főváros tulajdonában lévő cégek kezelését és felügyeletét. Többek közt ez derült ki György István városüzemeltetési főpolgármester-helyettes keddi budapesti, a Városháza új sajtóközpontjában tartott sajtótájékoztatóján.
A kormánypárti várospolitikus azt mondta: az új városvezetés néhány nap alatt átalakította Budapest alapinfrastruktúráját. Tavaly nyáron, a BKV-botrány kapcsán egyértelművé lett, hogy nem mennek rendben a dolgok, de más cégeknél is rendőrségi nyomozások indultak – hangsúlyozta György István. „Hadat üzentünk a korrupciónak” – fogalmazott Kőbánya országgyűlési képviselője.
Az új városvezetés célja a közszolgáltatások hatékonyabb működtetése, a korrupció fölszámolása és a közpénzek fölhasználhatóságának átláthatósága – közölte a politikus. Úgy folytatta: a fővárosi cégeket a városvezetés részéről „érhették befolyások”. Úgy vélte: olyan kijáró rendszer alakult ki, amelyet meg kell szüntetni. Az egyes önkormányzati cégekből számolatlanul ment ki a pénz – tette hozzá.
György István szerint az előző városvezetésénél „a tulajdonosi irányításban hiányzott egy szint”. A hiányzó szintet a Fidesz vezette önkormányzat pótolta: „átlátható, szakmai alapon működő rendszert hoztunk létre” – közölte a főpolgármester-helyettes. Az egykor hiányzó szintet pótlandó létrehozták a Budapesti Közlekedési Központ Zrt.-t (BKK) és a Budapesti Városüzemeltetési Központ Zrt.-t (BVK). Az új modellnek köszönhetően a közpénzek fölhasználása lényegesen felelősebb és hatékonyabb lesz, mint eddig – vélte. „A politikai zsákmányszerzés része volt a fővárosi cégek vezetése” – tekintett a sötét félmúltba.
A BVK-hoz tartozik egyebek mellett a Főtáv, a Temetkezési Vállalat, a Főkert, a Településtisztasági Vállalat; a főváros tulajdonában lévő összes cég vezetőjét leváltották. „Többen közülük büntetőeljárás alatt állnak” – közölte. Szintén a BVK alá tartoznak a részben fővárosi, részben magánkézben lévő, vegyes tulajdonú cégek, például a Főgáz, a Vízművek, a Csatornázási Művek, a Nagybani Piac, vagy az Elmű. E cégek tulajdonosaival „a főváros leül tárgyalni a város érdekeinek érvényesítése érdekében”.
A főváros több mint ötszáz négyzetkilométer – mondta György István –, ebből körülbelül kétszáz négyzetkilométer sűrűn lakott. Ezt a kétszáz négyzetkilométert a Városháza munkatársai két hét alatt bejárják, és a különböző problémákat – például, hogy térdig ér a fű, vagy hogy össze vannak firkálva a falak – egy diszpécserközpontba továbbítják.
„Sosem ígértük, hogy két hét vagy három hónap alatt megoldjuk a város gondjait, de négy év alatt be tudjuk bizonyítani, hogy ez a négy év máshogy működik, mint az előző” – hangsúlyozta a kormánypárti politikus. A BKK-ról György István azt mondta: minden ide tartozik, ami a közlekedéssel kapcsolatos. „Fogja tudni a jobb kéz, hogy mit csinál a bal” – tette hozzá. Mint fogalmazott: a főváros úgy tervezi, hogy a BKV-t szétválasztja három részre. Az a kérdés pedig még nincs lezárva, hogy az állam szerez-e tulajdonrészt a BKV-ban.
A főpolgármester-helyettes aláhúzta: a BVK és BKK felügyelőbizottsága ellenzéki ellenőrzés alá került, és megindult a főváros tulajdonában lévő cégek átvilágítása. Ennek politikai aspektusa nincs, és „senkit sem kívánunk boszorkányüldözni”, de huszonkét szerződés kapcsán összesen hétmilliárd forint hiányra derült fény. Például a piacinál jóval magasabb áron kötöttek szerződéseket, máshol értékelhetetlenek a teljesítések, esetleg törvénybe ütközik az eljárás – közölte.
Tölgyesi Balázs ügyével kapcsolatban György István azt mondta: a Városháza kiadott egy közleményt, amelyben közlik a tényeket. „Ha ilyen dolgokkal támadják a vezetőinket, akkor ezzel olyan nagy baj nem lesz” – vélte. Az előző városvezetés idején egyes városvezetőknek a lekapcsolása nem jelentette a modell megszűnését, az az önkormányzati választásokig működni tudott – zárta sajtótájékoztatóját György István.
Különböző korrupcióellenes szervezetek rendszeresen közlik, hogy a korrupciót tekintve melyek a legkorruptabb és melyek a legkevésbé korrupt országok. A lista vezetői között rendre megtalálható Szomália, Burma, Afganisztán és több közép-ázsiai szovjet utódállam, míg a lista végén általában Kanada, Új-Zéland, Norvégia és Dánia kullog. A hvg.hu azt kérdezte a főpolgármester-helyettestől, hogy tud-e ehhez hasonló város-, főváros- vagy nagyvároslistáról, és ha igen, azon Budapest hol áll, illetve hol állt ezelőtt tíz évvel. „Olyan listáról, amely a városokat állítja sorrendbe a korrupciós indexek alapján, nekem nincs tudomásom, de nem zárom ki, hogy van ilyen. Ha van, akkor kérem önöket, segítsenek ennek a megismertetésében. Nem lennék meglepve, ha Budapest nem szerepelne túl jó helyen, tekintettel az elmúlt évek eseményeire” – reagált kérdésünkre a politikus.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy különböző korrupcióellenes szervezetekkel – például a Transparency Internationallel – van-e valamilyen együttműködést a városvezetés a korrupció visszaszorítása érdekében. „A Transparency Internationallel nekem […] nincs kapcsolatom, de nagyon szívesen fölveszem velük egyébként, mert ez a működési modell (mármint a fővárosi cégek új működési modellje – a szerk.) azt a célt kell, hogy szolgálja, hogy a korrupció visszaszorítását minél előbb el tudjuk érni” – felelt a hvg.hu kérdésére György István.
Szegő Péter