Nagy ívű, Arisztotelésztől Hagyó Miklósig terjedő etikatörténeti előadásában György István egyebek mellett arra hívta föl a figyelmet, hogy az erkölcsöt nem lehet kompromisszummal művelni, a politikát igen. Machiavellit idézte, akinél a döntő kritérium az eredményesség, ami az erkölcstelen tetteket is igazolja. „A cél szentesíti az eszközt” elve ugyanakkor összeegyeztethetetlen a keresztény tanításokkal – tette hozzá a volt kőbányai polgármester. Ez utóbbiból György István a Tízparancsolat katolikus fölosztás szerinti VII. és X. passzusát ajánlotta hallgatósága figyelmébe, azaz: „ne lopj”, illetve „mások tulajdonát ne kívánd”. 

A városüzemeltetésre áttérve a fideszes várospolitikus az 1990. LVI., a helyi önkormányzatokról szóló törvényt idézte, mely pontosan meghatározza a városüzemeltetés fogalmát. A városüzemeltetésnek része egyebek mellett a vízelvezetés, a temetők, a közutak és a közterületek fönntartása, a köz- és településtisztaság megóvása, satöbbi. A fővárosra nézve ez egyebek közt a kommunális hulladék kezelését, a hidak, utak, parkok fönntartását, a közterület-felügyeletet jelenti. 

György István arra hívta föl a figyelmet, hogy tavaly megjelent pártjának Budapestre vonatkozó városüzemeltetési programja. „Az áporodott levegőt ki akarjuk takarítani” – fogalmazott. Budapest vezetésében „nem a szakmaiság, hanem a pártirányítás dominált”, mondta, majd kiosztotta az MDF-et is, amely György István szerint ugyancsak kivette részét a politikai zsákmányszerzésből. Szerinte a fővárosi cégek kézi vezérléssel működtek: az igazgatóságokban az ellenzék egyáltalán nem kapott helyet, a felügyelőbizottságokban is alig. A BKV példáján demonstrálva mindezt: a felügyelőbizottság fideszes delegáltja, Vitézy Dávid „heroikus küzdelmet” vívott, de kezdeményezéseit rendre lesöpörte a koalíciós többség. „A főváros elkriminalizálódott” – fokozta a drámát György István. Nem biztosították az ellenzék számára a beleszólás lehetőségét. Hangsúlyozta: „egy demokráciában a többségnek korlátoznia kell önmagát”. 

Városi gazdálkodócégek

A négyes metrót fővállalkozó nélkül kezdték építeni és már félbillió forint fölött tart a végösszeg, amiből rendbe lehetett volna tenni az egész fölszíni közlekedést és a BKV pénzügyeit, mondta György István, egyúttal megígérte, hogy befejezik a négyes metrót, de szerinte csak 2015-ben adják át a négyes metrót. A frakcióvezető-helyettes szerint nem volt tisztázva, hogy tulajdonosként hogy viselkedjék a főváros. Ez főleg a tömegközlekedésre, illetve a közművekre és közszolgáltatásokra vonatkozik – tette hozzá. 

György István közölte, hogy büntetőeljárás van folyamatban azzal kapcsolatban, hogy azon a pályázaton, melynek nyertese beléptetőrendszert épített ki a főváros fürdőiben, előre borítékolható volt, hogy ki fog nyerni. Mit akar a Fidesz? – tekintett előre a politikus. Válaszolt is önmagának legott: tisztaságot, élhető, erős várost és rendet. Hozzátette: pártja nem ellenzi mindenben a privatizációt, de a privatizációval csínján kell bánni. A korrupció csökkentése érdekében fideszes győzelem esetén létrehozzák a főváros gazdálkodócégeit. 

Trombita és hárfa

„Bizalmat érzek György István iránt. Én megérzem, hogy mit kell csinálni, ő megmondja, hogy hogyan. Én vagyok a trombita és György Pista a hárfa” – lépett a mikrofonhoz Tarlós István, előirányozva, hogy győzelme esetén első, városüzemeltetési helyettes lesz Györgyből. 

A kormánypárti főpolgármester-jelölt azt mondta: számít arra, hogy a kormány támogatni fogja a fővárost, „de először kell egy leltár, hogy tudjuk, mekkora a főváros hiánya”. Hozzátette: be akarják fejezni a négyes metrót és „talpra állítani a BKV-t”. 

El kell menni szavazni október 3-án. Szorítani kell a sajtot a szánkban, nehogy kiénekeljék – buzdította a fővárosi Fidesz-szimpatizánsokat. „Ha most nem lesz változás, akkor nem tudom, mikor lesz” – tette hozzá. 

Az est érdekes színfoltja volt, hogy miközben az MSZP a főváros helyzetének apropóján megkapta az obligát élveboncolást, addig Demszky Gáborral - ahogyan eddig is - Tarlós viszonylag kesztyűs kézzel bánt. Bár a távozó főpolgármester is megkapta a magáét, de Tarlós nem mulasztotta el megjegyezni azt a különbséget, hogy míg őt ötször megválasztotta a város, addig Hagyó Miklóst vagy Horváth Csabát nem választotta meg senki. 

A fideszes politikus egyebek mellett azt vetette a szocialisták szemére, hogy négy év alatt a Fidesz egyetlen költségvetési módosító javaslatát sem fogadták el. Bár a párt nevének említése nélkül, de a Jobbik is kapott: lesz elszámoltatás, de erről nem beszélni kell, hanem csendben elvégezni – mondta a kormánypárti politikus. „Nem vér kell, tabula rasa kell” – tette hozzá. 

Kevesebb polgármestert akarnak látni

Tarlós is elmondta, amit korábban helyettese, vagyis hogy a négyes metró első szakaszának kifizetéséhez százmilliárd forint hiányzik. „A főváros 550 milliárdos költségvetéséhez képest ez nem kis pénz” – tette hozzá. 

A jövőről azt mondta: pártja a mostaninál kevesebb polgármestert, alpolgármestert és képviselőt akar a budapesti kerületekben. Szerinte rendnek kell lennie, de nem a szabadságjogok megvonásával, hanem úgy, mint New Yorkban, a Rudolph Giuliani-féle zéró toleranciával. Súlyos közterületi szabálysértésért a New York-ihoz hasonló, súlyos büntetést kell kiszabni, ami Tarlós szerint Budapesten is visszatartó erőt jelentene. 

Tarlós István visszautasította azt a, a média egy részében vele szemben többször fölmerült vádat, hogy hajléktalanellenes lenne. Mint fogalmazott, nem az, de normális hajléktalanszállót szeretne, ahol a párokat nem különítik el egymástól és ahol nem az ököljog az úr. 

Budapest olyan, mint egy márkás, de lerobbant motor, amelyet meg kell javítani – folytatta a politikus, aki szerint nem álmodozni kell, hanem tervezni. Tervei közül említette a várostervezési struktúra átalakítását és a beruházások rangsorolását. „Szakmai alapon működő várost akarunk” – folytatta, hozzátéve, hogy „emberszámba akarjuk venni az ellenzéket”: a felügyelőbizottságokban ellenzéki többséget szeretne. 

Szerinte nem New York, Moszkva vagy Peking babérjaira kell törni, hanem a regionális vezető szerepet kell visszaszerezni, különös tekintettel arra, hogy már nemcsak Prága és Varsó, de sok szempontból Bukarest is megelőzött minket. „Reményt akarok adni. Ehhez az kell, hogy október 3-án elmenjenek” – zárta gondolatait Tarlós István. 

Minél nagyobb a többség, annál fontosabb az önkorlátozás

A hvg.hu-nak György István azt mondta, megtisztelő, hogy Tarlós lehárfázta. „A hárfamuzsikát nagyon szeretem és nagyon kifinomult hangszernek tartom.” A volt kőbányai polgármester egyetértett Tarlóssal abban is, hogy ő – mármint Tarlós – valóban trombita: „Igen. Tarlós István egy karizmatikus politikus, akinek vannak elképzelései a városról.” 

Azt is szerettük volna megtudni, hogy amit a frakcióvezető-helyettes az eddigi budapesti városvezetésre mondott, vagyis, hogy abban nem a szakmaiság, hanem a pártirányítás dominált, azt nem látja-e ugyanígy országos szinten az elmúlt négy hónapra vonatkozóan. „A Fidesz-KDNP a tavaszi választásokon kétharmados fölhatalmazást kapott a választóktól. Kétségkívül sok olyan visszhang jön, hogy pártkáderek kerülnek meghatározó pozíciókba. Én úgy gondolom, hogy az ellenzéknek az a dolga, hogy ezeket a kritikákat megfogalmazza, a kormánypártnak pedig az, hogy az ország ügyei menjenek előre. Megítélésem szerint ezekre a pozíciókra alkalmas emberek kerültek. Hogy ez így van-e, azt egyértelműen bizonyítani fogják az elkövetkezendő évek.”

Interjúalanyunk előadásából idézve – „egy demokráciában a többségnek korlátoznia kell önmagát” – arra voltunk kíváncsiak, hogy ez kétharmad fölött is érvényes-e. György István úgy reagált: „Minél nagyobb a többség, annál inkább érvényes az ilyen típusú önkorlátozás. Természetesen határozott elképzelésekkel indulunk és ezeket az elképzeléseket meg is kívánjuk valósítani. Az ellenzéknek azonban mindig meg kell adni a lehetőséget, hogy a hangját hallhassa és az ellenőrzésben olyan pozíciókat kapjon, amikkel élni is tud és ne pedig formálisakat, amiket az elmúlt négy évben a fővárosban a Fidesz kapott.”

Szegő Péter