Izrael ügyében a lelkiismeretük szerint szavaztak az LMP képviselői
Mint a Magyar Távirati Iroda nyomán annak idején beszámoltunk róla, november 8-án ritka parázs vitának adott helyt a Parlament. A vita tárgya Izrael és az Európai Unió közti társulás, egészen pontosan „az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről Izrael Állam közötti társulás létrehozásáról szóló euro-mediterrán megállapodás és annak módosításainak kihirdetése” volt. A Jobbik – szokásához híven – tömény zsidózással múlatta az időt, az igazán érdekes viszont a Lehet Más a Politika viselkedése volt.
A legkisebb parlamenti párt szétszavazott: hat képviselője igennel szavazott, hatan tartózkodtak, míg Szabó Rebeka – bár bent volt az ülésteremben – nem nyomott gombot.
Az igennel szavazó Kukorelly Endre a hvg.hu megkeresésére azt mondta: ebben a kérdésben lelkiismereti szavazást rendelt el a frakció. „Nincsenek olyan problémáim, mint amelyeket legeklatánsabban módon a Jobbik képvisel, vagyis, hogy Izraelnek nincs helye Európában. Ha egy ország barátságos Európával és ide akar tartozni, akkor szíve joga.”
A hvg.hu kérdésére Kukorelly úgy fogalmazott: emlékei szerint frakciója nemcsak Izrael, hanem a többi ország esetében is lelkiismereti szavazással élt. Hozzátette: várható volt a nagy vita, „hiszen a Jobbik minden eszközt megragad arra, hogy ha Izraelről vagy a zsidókról van szó, akkor – nyilván a saját szavazóbázisának üzenve – elkezdjen sokat beszélni”.
Az ellenzéki képviselő – bár ezt a hvg.hu nem kérdezte tőle – arra is fölhívta a figyelmet, hogy egy október végi parlamenti fölszólalásában meleg- és zsidókérdésben helyre tette a Jobbikot.
A „tartózkodik” gombot nyomta meg a párt volt főpolgármester-jelöltje, Jávor Benedek. A Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke a hvg.hu-nak azt mondta: az LMP „alapvetően támogatni szokta” az európai integrációs törekvéseket, „de ez nem egy biankó csekk: úgy gondoljuk, hogy figyelembe kell venni az adott ország emberi jogi teljesítményét is”. Jávor hangsúlyozta: Oroszországgal vagy Azerbajdzsánnal kapcsolatban „is voltak komoly aggályaik”, de a szovjet utódállamokat csomagban terjesztették be, az LMP pedig nem akart olyan országokat büntetni, melyek integrációs törekvéseit egyébként támogatják.
Az ellenzéki politikus szerint Izrael kapcsán is komoly emberi jogi aggályok merültek föl. Jávor a gázai blokádot és az oda tartó konvojok föltartóztatását említette. „Ezzel együtt hosszú távon szükséges az Európai Unió és Izrael kapcsolatainak a szorosabbra fűzése, de kapna egy jelzést Izrael Állam az Európai Unió részéről, hogy nem minden körülmények között és nem föltétel nélkül támogatja az izraeli integrációs törekvéseket.” Jávor megerősítette, amit Kukorelly Endre mondott: lelkiismereti szavazás volt ebben a kérdésben. „Az nem merült föl, hogy nemmel szavazzunk” – tette hozzá.
Az ülésteremben lévő, de gombot nem nyomó Szabó Rebeka a szavazás pillanatában döbbent rá, hogy ha „az emberi jogi szempontok alapján” tartózkodni szeretne, akkor már Oroszország esetén is tartózkodnia kellett volna. (Az ellenzéki képviselőnő igennel szavazott az Európai Unió és Oroszország közti partnerségi és együttműködési megállapodásra – Sz. P.) „Kicsit későn eszméltem – önmarcangolt Szabó Rebeka. – Következetes szerettem volna lenni saját magamhoz, de mivel ezt már nem tudtam megtenni, hirtelen döntéssel azt választottam, hogy nem nyomok gombot. Lehet, hogy nem ez volt a legjobb megoldás” – tette hozzá.
Az LMP-s politikus nemcsak az általa nem kielégítőnek tartott emberi jogi helyzet miatt nem szavazta meg az Izrael és az Európai Unió közötti társulási egyezményt: „Így, utólag végiggondolva az lett volna a leghelyesebb, ha Izrael esetében tartózkodom, de akkor az összes egyezmény esetében tartózkodnom kellett volna. Bár alapvetően támogatjuk az európai integrációt, mindegyik szerződésben – így az oroszban, de az izraeliben is – benne volt az élelmiszeripari, mezőgazdasági termékekre vonatkozó kereskedelem teljes liberalizálása, ami nincs összhangban az LMP programjával, és amivel én személy szerint sem tudok egyetérteni. A nemzetközi szerződések elutasítása azonban diplomáciailag problémás. Még nem találtam ki megoldást arra, hogy miképp fogom ezeket a belső ellenérzéseimet kifejezni.”
Tekintettel arra, hogy alapesetben a jelen lévő képviselők több mint felének az igen szavazata kell egy javaslat elfogadásához, a hvg.hu azt vetette föl, hogy a „jelen, nem szavazott” a végeredmény szempontjából – akárcsak a tartózkodás – nemnek számít, amit a képviselőnő elismert. Hozzátette: minden egyes szavazásnál igyekszik úgy szavazni, „mintha tényleg ezen múlna”, de tisztában van azzal: a kétharmados kormánytöbbség mellett nem az ő szavazata fogja eldönteni, hogy az Országgyűlés elfogad-e egy nemzetközi egyezményt.
