Magyarországon évente 300-400 ezer köbméternyi fát termelnek ki engedély nélkül, az esetek felében lopásról van szó. Az okozott kár akkor is több milliárdos, ha csak a tűzifa árával számolunk.
Mivel a falopás jellemzően éjszakai munka, nem reménykedtünk abban, hogy találkozunk önkéntes favágókkal, ám útközben fűrészelésre lettünk figyelmesek az erdőben, ahol elvétve zárul már csak össze a lombkorona. Találkozhattunk egy magát 14 évesnek mondó fiatalemberrel, aki abba a tíz százalékba tartozik, amely nem eladásra lopja a fát.
A falopások nagy része csak a tízévenként végzett körzeti erdőtervezés során válik ismerté. Ritka, hogy bejelentést kap a hatóság. Ennek ellenére tavaly nyolcszáz körüli esetben bírságoltak Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ahol a legtöbb fa tűnik el, ezt a megyét követi Heves és Somogy.
A falopások gyakorisága egyértelmű összefüggésben van a lakosság anyagi helyzetével, de fontos részlet, hogy a faanyag 90 százalékát továbbértékesítik.
"Az új erdőtörvény megnövelte az erdészek intézkedési jogkörét, növelte a kiszabható szankció mértékét, és az erdővédelmi szolgálatot is felállították, ám a hatékonyságot növelné az eredetigazolási rendszer bevezetése. Ezzel a kitermeléstől a felhasználásig nyomon követhető a fa útja, illetve kiderül belőle, hogy fenntarthatóan kezelt, engedélyezett fakitermelésből származik-e a szállítmány. Az eredetigazolási rendszer bevezetését hamarosan az EU is elő fogja írni, így a rendszer határon belül és kívül is működhet" - adott választ a stratégiát firtató kérdéseinkre a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal.