„Az enyhe kifejezés, hogy elárasztottak minket a kérelmezők” – mondta a hvg.hu-nak Balogh György csíkszeredai konzul, aki szerint kiugró az érdeklődés az egyszerűsített honosítás – azaz a kettős állampolgárság megszerzése – iránt. A kérelmeket csak január 3-ától lehet ugyan majd benyújtani, de ehhez a környező országokban november 8-a óta előzetesen is lehet időpontot foglalni több konzulátuson.

Balogh György szerint Csíkszeredán több ezren jelentkeztek már és március végéig elfogytak az időpontok. Kolozsváron is jelentős az érdeklődés, itt január végéig fogytak el az időpontok – tette hozzá a másik erdélyi főkonzulátuson Szűcs Zoltán konzul. Szlovákiában is voltak már érdeklődők, de itt még aránylag kevesen jelentkeztek – mondja Farkas Géza pozsonyi konzul, aki szerint a felvidéki magyarok egy része feltehetően a határ túloldalán, a magyarországi hivataloknál nyújthatja majd be a kérelmet.

Válasz legfeljebb öt hónapon belül

„Egyelőre Romániában a legnagyobb az érdeklődés, elsősorban a Székelyföldön, de már Szabadkán is sok a bejelentkező” – foglalta össze a tapasztalatokat a hvg.hu számára Wetzel Tamás miniszteri biztos, aki szerint fokozatosan indulnak be az időpontkérési lehetőségek a konzulátusokon, de „az leszögezhető már így is, hogy nagyon nagy az érdeklődés a magyar állampolgárság iránt”. A biztos szerint nem kell aggódniuk azoknak, akiknek például Csíkszeredán még nem jutott időpont, ugyanis az év második felében is van mód a kérelmek benyújtására. „A törvényben meghatározott három hónapos elbírálási határidőbe sok minden – hiánypótlás, közbiztonsági-nemzetbiztonsági véleményezés, az ügyiratok szállítása – nem tartozik bele, de azt leszögezhetem, hogy négy-öt hónapon belül mindenki választ fog kapni” – teszi hozzá Wetzel Tamás.

A MÁÉRT hat év óta először megrendezett ülésén a státusztörvényről is szó esett

Túry Gergely

A kérelmek feltételeiről a napokban életre hívott kormányzati honlap is tájékoztatást nyújt, de a konzulátusok is sok kérdést kapnak. A csíkszeredai és kolozsvári főkonzulátusokon a legtöbben előzetesen arról érdeklődnek, hogy milyen dokumentumokat kell majd bemutatniuk a magyar származás bizonyítására, de Balogh György szerint például sokakat azzal kapcsolatban is meg kell nyugtatni, hogy a magyarigazolványhoz kapcsolódó egyes szolgáltatások érvényben maradhatnak a kettős állampolgárság megszerzése után is, ha a kérelmező nem szerez magyarországi lakcímet. Szűcs Zoltán szerint Kolozsváron a legkevesebb kérdés a nyelvtudás igazolásával kapcsolatban érkezik.

Nem nyelvvizsga vagy szavalóverseny

A kérelem benyújtásának feltételei között a magyar nyelvtudás igazolásáról a kormány honlapja szűkszavúan csak annyit ír, hogy azt a kérelmet átvevő szerv ellenőrzi, illetve hogy az egyéb dokumentumok mellett egy önéletrajzot is csatolni kell, amelyet a kérelmezőnek saját kezűleg, magyarul kell megírnia. „A nyelvi ’vizsga’ természetesen nem mérhető egy nyelvvizsgához, itt nem állampolgársági-alkotmányjogi vizsgáról vagy ’szavalóversenyről’ lesz szó” – mondja Wetzel Tamás biztos. „Aki közepes szinten, az ügyei vitelére alkalmas módon beszél magyar nyelven, akár tájszólásban is, az beszél magyarul, azaz rugalmas lesz az elbírálás.”

Balogh György csíkszeredai konzul szerint a munkatársak már az adatok – akár háromnegyed óráig is eltartó – felvétele során is meggyőződnek a kérelmező nyelvtudásáról, de néhány kérdést is feltesznek majd, hogy megbizonyosodjanak róla. Ennek ellenére a konzul szerint akadhatnak esetek, ahol a továbbított kérelemhez megjegyzésben hozzáfűzik majd, hogy a kérelmező nyelvtudása erősen hiányos. A nyelvtudás egyébként a csángók esetében is fontos lehet, akik nem biztos, hogy dokumentumokkal tudják igazolni származásukat, hiszen a történelmi Magyarország területén kívül élő felmenőik sem voltak magyar állampolgárok. A felmenők magyar állampolgárságát a benyújtott dokumentumok alapján egyébként elég valószínűsíteni, ha bizonyítani nem is lehet.

A legtöbben Erdélyben érdeklődnek

MTI - Oláh Tibor

„Májusban egy minisztériumi főosztályvezető kijelentette, hogy a törvény elhibázott, ugyanis a magyar nyelvtudás mérése, pontos megítélése csak nyelvvizsgai bizonylat által lehetséges. Ellentmondunk az adott tisztségviselőnek, tekintettel lévén szerte a nagyvilágban élő, második, harmadik generációs emigránsokra, vagy akár az erdélyi szórványban élő magyarokra, akik különböző okok folytán nem tudtak tökéletesen megtanulni magyarul – magyarázta a Szabadság című lap beszámolója szerint Kolozsváron október elején tartott tájékoztatóján Wetzel Tamás.

Ettől függetlenül az is előfordulhat, hogy a kérelmező egy szót sem beszél magyarul. „Akinek első ízben elutasítják kérelmét, 3-4 hónapos időközönként újra jelentkezhet, közben akár meg is tanulhat magyarul. Ha az állampolgárság megszerzése érdekében ezt megteszi, szeretettel látjuk” – idézte a lap a biztost, aki a beszámoló szerint utalt arra, hogy valószínűleg olyan jelentkezők is lesznek, akik üzleti vagy egyéb megfontolásokból kérelmezik majd a nyelvtudás teljes hiányában az állampolgárságot.