A LIGA pénteki közleményében emlékeztet arra, hogy a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény hatályba lépésétől a Ktv. hatálya a helyi önkormányzat képviselő-testületének hivatala és hatósági igazgatási társulása, a közterület-felügyelete és a körjegyzőség köztisztviselőinek és ügykezelőinek közszolgálati jogviszonyára terjed ki.

A javaslat indokolása szerint „a közszolgálat valós szolgálattá tételének igényéből indult ki az a folyamat, melynek eredménye az államigazgatásban már megjelent. A jogviszony munkáltató általi megszüntetésének egyszerűsítése lehetőséget nyújt a minőségi szakembergárda kialakítására és a köz szolgálatában végzett munka színvonalának emelésére. Ennek a célnak nemcsak az államigazgatásban, hanem a közigazgatásban is meg kell valósulnia. Szükséges az önkormányzati képviselőtestületek hivatalában is megteremteni a munkáltató általi, indokolás nélküli, rövid felmentési idővel történő felmentés lehetőségét.”

A LIGA Szakszervezetek álláspontja továbbra is az, hogy a szabályozás ellentétben állna a nemzetközi jog szabályaival, melyek tiltják a valós indok nélküli elbocsátásokat. A lisszaboni szerződésben foglalt, az Európai Unió Alapjogi Chartája szerint „az uniós joggal, valamint a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban minden munkavállalónak joga van az indokolatlan elbocsátással szembeni védelemhez.”

Szerintük a szabályozással sérülhet az Alkotmányban biztosított munkához való jog is, amely a munka és foglalkozás szabad megválasztásán túl magában foglalja a munkához való jogot mint szociális jogot és az állam intézményvédelmi kötelezettségét, amely kiterjed a megszerzett állás biztonságának védelmére, így az államnak kötelessége biztosítani, hogy megszerzett állásától indokolatlanul senkit ne lehessen megfosztani.

A munkáltató indoklási kötelezettségének hiányában a jogorvoslati jog formálissá válik, a munkaügyi bíróság az intézkedés jogellenességét vélhetően csak akkor állapítaná meg, ha az intézkedés rendeltetésellenes joggyakorlást, hátrányos megkülönböztetést valósít meg, vagy felmentési védelembe ütközik. A jogellenesség megállapítását ráadásul a bizonyítási teher is nagyban nehezítené.

Felhívják a figyelmet arra: a kormánytisztviselői törvény kapcsán Sólyom László köztársasági elnök is kifejtette, hogy az indoklás nélküli elbocsátás lehetősége ellentétes az Európai Unió jogával, mivel az EU Alapjogi Chartája kifejezetten biztosítja minden munkavállaló jogát az indokolatlan elbocsátással szembeni védelemre. Hangsúlyozta továbbá, hogy a törvény az indoklás nélküli elbocsátás lehetőségével veszélyezteti a közigazgatás semleges és szakmai szempontokat szem előtt tartó működését, hiszen akár a felettese utasítását szakmai megfontolások alapján vitató kormánytisztviselő is bármikor tarthat jogviszonyának megszüntetésétől.