Orbán Viktor: egyszer van ilyen lehetőségünk
Nagy Imrére is emlékezett Orbán Viktor kormányfő a Kossuth téri 56-os ünnepségen. A kormányfő utalt az 54 évvel ezelőtti forradalomra és a mostani "kétharmados forradalomra" is. Szerinte "egyszer van ilyen lehetőségünk", ezért nem szabad megtorpanni, a kételkedőkre, huhogókra hallgatni. Mindennek meg kell változnia, vélte, egyebek közt az adózást és "a nemzettestvérek kitagadását" is említve.
Fejet hajtok az áldozatok előtt - mondta Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke szombaton, az 56-os ünnepségen, a Kossuth téren. Buzek Orbán Viktor előtt szólalt fel a gyűlésen.
Buzek megismételte korábban egy sajtótájékoztatón már hangoztatott gondolatát, miszerint 1956. október 23-án a magyar nép a szabadságot választotta. Buzek szerint ez a magyar nép választása volt, de minden európai polgár együttérzett a magyarokkal.
"Sajnos Magyarország 1956-ban egyedül maradt, de ma partnerekként tudtunk együtt dolgozni, és sokkal jobb időket élünk, mint amilyeneket 1956-ban megéltünk" - hangsúlyozta az Európai Parlament elnöke.
Orbán beszéde
Ezután Orbán Viktor miniszterelnök következett: "Itt történt, ezen a téren, 54 évvel ezelőtt, este 9 órakor: Nagy Imre fellépett az ablaknyílásba állított asztalra, lenézett a térre. Amikor meglátta a sokaságot, egy röpke pillanatra megszédült. Azt mondta: "elvtársak". "Nem vagyunk mi elvtársak. A nemzet jött ide el" - mondta valaki válaszul. Ezt a jelenetet idézte fel Orbán beszéde elején.
Ezen a téren Magyarország, egy nemzet állt - mondta ezután a miniszterelnök. Egy igazi, egy kifosztottan és becsapottan is életerős nemzet állt itt - folytatta. Nagy Imre később legnagyobb nemzeti hőseink sorába emelkedett, megvédte a forradalom becsületét. Hála érte - fogalmazott Orbán. "Kemény idők jártak 56 után, de mi, magyarok itt vagyunk. Kemény idők jártak az elmúlt nyolc évben is. Négy éve még ezen a napon az akkori hatalom rohamrendőrökkel verette, lovas rendőrök kardlapjaival ütlegelte, vízágyúval és gumilövedékkel lövette a békésen ünneplő magyar embereket. De mi, magyarok itt vagyunk, és ők is ott lesznek hamarosan, ahol lenniük kell".
Az első kiütött tégla és a kétharmados forradalom
"A magyarok szabadságóhaja kiütötte az első téglát a kommunizmus falából" - hangzott tovább a beszéd. Mi tudjuk, milyen az, amikor az események labirintusán valaki átvezet minket. és közös sorsban egyesíti az ezerarcú tömeg életét - vont párhuzamot 1956 és a 2010-es "kétharmados forradalom" között Orbán Viktor. Nekünk kell felépítenünk a független és szabad hazát - magyarázta a kormányfő.
Húsz éve kérdezzük magunktól: vajon mindazok, akik életüket adták, azért lázadtak fel, hogy fél évszázaddal később gátlástalan kalandorok tékozolhassák a nemzet vagyonát? Ők más jövőt képzeltek, más jövőért adták oda az életüket - mondta Orbán. Mégiscsak újra kell vívni ezt a harcot a forradalom napján - folytatódott a szónoklat.
"Megadtuk a kegyelemdöfést"
Ez a harc a mi győzelmünkkel, a rendszerváltók győzelmével ért véget 2010 áprilisában - mondta rekedten a miniszterelnök, aki szerint megadták a kegyelemdöfést a hazugságok rendszerének. "És ezzel eljött a Nemzeti Együttműködés Korszaka" - közölte.
Most kell megteremteni Magyarország sikeres és virágzó korát - derült ki szavaiból. Amíg az ember harcol a szabadságért, addig csak a küzdelemre figyel, így tud győzni. De mi lesz az új helyzetben, amikor tabukat kell dönteni, amikor a legkeményebb fára kell emelni a fejszénket. Valljuk be, bennünk él a kételkedés - folytatta.
Ha az 56-osok engedtek volna a kísértésnek, akkor még ma is állna a kommunizmus téglafala. Ha 89-ben nem követeljük a szovjet csapatok távozását, még mindig tele lenne velük Közép-Európa. És azt is tudjuk ma már, hogy voltak dolgok, amelyekről a rendszerváltáskor hagyta magát lebeszélni. Ma már tudjuk, ez nagy hiba volt. A lecke arról szól, hogy amikor ott a lehetőség, akkor nem szabad kételkedni. Akkor bele kell vágni - szólt Orbán.
"Mi sem hagyjuk"
Nem azért áldozták életüket az 56-osok, nem azért csináltuk a rendszerváltást, és bírtuk ki az elmúlt 8 évet, hogy megtorpanjunk. Egyszer van ilyen lehetőségünk, ne hagyjuk, hogy elvegyék tőlünk. Ők sem hagyták, mi sem hagyjuk. A célt nézzük, és akkor sikerülni fog - mondta Orbán. Szerinte a nemzet igent mondott arra, hogy az országban mindennek meg kell változnia: az alkotmánynak, a törvényeknek, a közéleti erkölcsöknek, a tabuknak, a parancsoknak, a céloknak, a viszonyoknak, az értékeknek, a médiának, a környezetvédelemnek, az iskolának és a közbeszerzéseknek. Mindennek, ami ember-, nemzet-, ész-, erkölcs- és életellenes, így az adózás mikéntjének és "a nemzettestvérek kitagadásának" is - hangsúlyozta, és szavait üdvrivalgás fogadta az MTI beszámolója szerint.
Mint mondta, olyan országot látnak maguk előtt, ahol erős állam védi a közérdeket, ahol értelmetlen szabályok nem gátolják a vállalkozókat, a dolgozókat, ahol a külföldi vállalatok ugyanúgy adóznak, mint a magyarok, ahol garantálják a nyugdíjasok biztonságát, a nyugdíjak értékét, és nem engedik, hogy eltőzsdézzék az emberek befizetését. "Olyan országunk lesz, ahol megéri a gyermeket vállalni és felnevelni, ahol az adózásnak becsülete van, mert egyszerű, mert józan ésszel átlátható, és ezért nem illik, és nem is lehetséges kibújni alóla" - sorolta, hozzáfűzve, hogy "olyan századunk lesz, ahová mindenkit magunkkal viszünk, amelyben a magyarokat ismét tisztelik a világban".
Az út elején vagyunk, végig kell csinálni. Ha a magyarok ma engednek a kétségeknek, akkor holnap veszíteni fognak. Egy évünk van arra, hogy átalakítsuk Magyarországot., "megteremtsük a sikeres magyar élet alapjait". Egy évünk van, hogy a hanyatlás züllésbe fordult korszakát megfordítsuk. Most ne hallgassunk a huhogókra, az örök bizonytalanokra, akik kételkednek, és akik akarva vagy akaratlanul a múlt védelmezőivé válnak - szólt a kormányfő, majd hozzátette: a magyarok azonban nem a múlt védelmezői, hanem a jövő emberei akarnak lenni.
A tömegben volt néhány ember, aki a megemlékezés alatt "Szabadságot Budaházynak", illetve "Szabadságot a politikai foglyoknak" feliratú táblát tartott felemelve.
