Winkler Gusztáv gyors fizikai vizsgálatokat sürgetett, hogy még mielőtt a mentési, helyreállítási, természeti és időjárási események miatt megváltozik a kiöntés helyszíne, rögzíthessék azokat a nyomokat, amelyekből vissza lehet következtetni a gátszakadás okaira. A fotogrammetriai és térinformatikai tanszék adjunktusa elmondta, hogy az 1980-as évek végén Ajka és Mosonmagyaróvár térségében környezeti vizsgálatokat végeztek, és akkoriban zajlott a timföldgyár X. tározójának alapozása. A terület talaját javarészt a Torna-patak kiöntéses, mocsaras, lefolyástalan, réti jellegű ártere alkotja, amibe azonban éppen a X. tározó északi falánál beékelődik egy agyagos tömb.

Ez azért okozhatott problémákat, mert ha a talaj csapadékkal, talajvízzel telítődik, akkor mozog, de az eltérő összetételű és szerkezetű földdarabok más és más módon, továbbá különböző mértékben mozdulhatnak el. Ezek a több centiméteres elmozdulások pedig próbára tehették a tározó falát. Ezt a feltételezést támasztja alá az is, hogy a hétfői gátszakadás a kétféle talaj találkozásánál következett be, és nemcsak a légi felvételeken található saroknál, hanem egy másik szakaszon is.

A tudós elmondta, hogy ismeretei szerint a Mal Zrt.-nél egyelőre nem találják a kivitelezési terveket, a cég a napokban tőle próbálta megszerezni, de ő sem rendelkezik azokkal, ezért ezt a problémát egyelőre nem lehet kellő alapossággal vizsgálni. Kérdésre hozzátette: nem tudja megítélni, hogy erről a tervezési hibáról vajon tudniuk kellett-e a cég jelenlegi tulajdonosainak. Winkler Gusztáv azt is megjegyezte, hogy egyetemi óráin már évekkel ezelőtt is elrettentő példaként említette hallgatóinak az ajkai timföldgyár X. tározójának esetét.

A szakember ugyanakkor kifejtette azt is, hogy álláspontja szerint a tározó rossz elhelyezése önmagában még nem feltétlenül vezetett volna gátszakadáshoz. Az ország számos tározóját töltötték már fel, fedték be földdel, ültették be fákkal és eddig kisebb, teljesen veszélytelen repedésektől eltekintve nem történt semmi. A MAL Zrt. esetében a negyedszázaddal ezelőtti szakszerűtlen tervezés mellett a katasztrófa oka lehetett még valamiféle rendkívül nagy mértékű és eddig ismeretlen eredetű váratlan, hirtelen erőhatás, amely közvetlenül kiváltott a gátszakadást. Ennek jellegére vonatkozóan a szakember nem kívánt találgatásokba bocsátkozni, mint mondta, ez már könnyen lehet, hogy nem is az ő szakterülete. Kérdésre példaként említette, hogy elvileg közrejátszhatott az események szerencsétlen alakulásában valamilyen időjárási jelenség, például erős szél. Ezzel kapcsolatban a lényeges az, hogy valamilyen hirtelen, váratlan, rendkívül nagy erőhatásnak kellett érnie a gátat, ami szakadáshoz, töréshez vezetett.

Winkler Gusztáv hozzátette: a történtek okainak feltárásához haladéktalanul meg kellene kezdeni a terület alapos fizikai vizsgálatát, ugyanis az idő előrehaladtával az emberi beavatkozások, mentési munkálatok és a természeti változások, időjárási jelenségek megváltoztatják a helyszínt, és eltüntetik azokat a nyomokat, amelyek alapján utólag elemezni lehet a katasztrófához vezető folyamatokat.

A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. Ajka melletti X. tározójának gátja hétfőn szakadt át, majd abból egymillió köbméternyi vörösiszap ömlött ki. A térségben katasztrófahelyzet alakult ki. Az áradás három települést öntött el: Devecsert, Kolontárt és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa nyomán hivatalosan megerősített információk szerint eddig öten haltak meg, hárman eltűntek és több mint százan megsérültek. Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár ökológiai katasztrófának minősítette a helyzetet, a vörösiszap-áradás a Marcal folyó után a Rábát és a Dunát is elérte.