Iszapömlés: egy szakértő szerint a terület rövid távon alkalmatlan az életre
A Mecsekérc Zrt. vezérigazgatója szerint rövid távon alkalmatlanná vált az emberi életre az iszapkatasztrófa által sújtott terület; Varga József pénteken nyilatkozva azt mondta: kísérletek elvégzését is szükségesnek tartaná ahhoz, hogy megtalálják a károk felszámolásának leghatékonyabb módjait.
"Teljes mértékben osztom a lakosság aggodalmait. Bár tisztában vagyunk vele, hogy milyen anyagról van szó, miként kell semlegesíteni, de a helyreállítás és a természet helyreállásának időtartama hosszú, és még nem tudjuk, hány hónapról, hány évről van szó" - közölte a vegyészmérnök végzettségű cégvezető. Hozzátette: ugyan nem látni jeleit, de súlyos felelőtlenség lenne, ha bárki arra kényszerítené az embereket, hogy rövid időn belül visszamenjenek szennyezett otthonaikba.
A mecseki uránbánya vállalat jogutódjaként jelenleg veszélyes hulladékok elhelyezésének kutatásával, rekultivációs, tájrendezési tevékenységgel és környezeti kárfelméréssel is foglalkozó Mecsekérc Zrt. vezérigazgatója úgy vélte: az élővízbe jutott, erősen lúgos oldat semlegesítését követően a vörös por összegyűjtése és a talaj semlegesítése, cseréje a legsürgetőbb feladat.
"A por hintőpor finomságú és nátrium-aluminátot tartalmaz. Fontos lenne maradéktalanul begyűjteni, de legalább megakadályozni, hogy a levegőbe kerüljön, mert belélegezve a nyálkahártyával érintkezve újra kifejti maró hatását, s károsítja az élő szervezeteket" - mutatott rá Varga József. Hozzátette: a szennyezett területen a talaj felső tíz centiméteres rétege biztosan elhalt, ezért annak eltávolítására, vagy semlegesítésére van szükség. Utóbbihoz híg ecet-, vagy citromsav használható. "Az érintett terület azonban mintegy 800 hektár, vagyis olyan nagy, hogy azon lehetetlennek tűnik az összes port begyűjteni, s felmerül a kérdés, minden egyes négyzetmétert lehet-e, sikerül-e híg savakkal semlegesíteni, a maró hatást megszüntetni" - mondta.
A cégvezető szerint gondosan ki kell választani, hogy a kínálkozó lehetőségek közül melyek a kivitelezhetőek, a károk felszámolásához kísérletek is szükségesek lesznek. "Lesz olyan hely, ahol a talajcserét el lehet, és kell végezni, lesz ahol a szennyeződést a növényzetről hígsavas mosással el lehet távolítani. Szántóföldek, rétek esetében talán érdemes elgondolkodni a semlegesítést követően az anyag átforgatásán, a föld mélyebb rétegeibe juttatásán is" - mondta. Jelezte: a Mecsekérc szakembergárdája hivatalos felkérés esetén kész segítséget nyújtani a károk helyreállításában.
Varga József a tragédiával kapcsolatban hangsúlyozta: valami nem volt jól megépítve, nem volt jól kezelve, "külső körülményekben okot keresni cinizmus". Hozzáfűzte: elképesztőnek tartja, hogy a veszélyes anyagot ilyen nagy mennyiségben a ph-érték csökkentése nélkül helyezték el a tárolóban. Úgy vélte, már önmagában ennyi víz, vagy semleges anyag kiáramlása is komoly gondokat okozott volna, és nagyságrendekkel súlyosította a bajokat, hogy erősen lúgos volt. "Szakmai és emberi felelősség is joggal vetődik fel azoknál, akik tudták, milyen anyagról van szó, és mégsem tettek semmit a veszély csökkentése érdekében". Úgy vélte, ennek oka a jogszabályi hiányosságokban és a spórolásban kereshető.
Varga József utalt arra, hogy a Mecsekérc szakemberei irányították az egykori mecseki uránbánya rekultivációját. "Itt is van zagytározó, de technológiája és kezelése lényegesen különbözik attól, mint amilyen Ajka térségében, a timföldgyárnál tapasztalható. Érthetetlen, hogy ha az uránbányának sokkal körültekintőbb módszer alkalmazását írták elő, máshol miért lehetett kevésbé gondosan eljárni" - fogalmazott a vezérigazgató.