Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság megbízást adott a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolának, hogy végezze el az ajkai zagytározó gátszakadása következtében vörösiszappal elárasztott területeken a károk légi felmérését. A főiskola ugyanazokat a technológiákat veti be a feladat elvégzésre, amelyeket már korábban is sikeresen alkalmaztak a Mexikói-öbölben történt olajkatasztrófa hatásainak térképezésében.

A levegőből történő felderítés során olyan speciális érzékelőkkel pásztázzák végig a katasztrófa sújtotta területeket, amelyek alkalmasak a szennyezések térbeli eloszlásának megállapítására. Az úgynevezett multiszenzoros távérzékelési technikákkal – amelyekben szinte egyedülálló referenciákkal rendelkezik a Károly Róbert Főiskola – nemcsak a szennyező anyagok, de azok koncentrációi is meghatározhatók. A technológia segítségével pontosan kimutatható majd, hogy a szennyezett területen hol kell feltétlenül talajt cserélni és hol lesz elegendő csupán a talajjavítás.

A szenzortechnika mellett a főiskola az úgynevezett lézertechnológiát is beveti. Ezzel olyan pontos felszínmodell állítható elő, ami alkalmas a lerakódott iszap térbeli geometriájának megállapításra, valamint a csapadék hatására bekövetkező – a szennyezés további mozgását előidéző – felszíni lefolyások irányainak térképezésére, s így a veszélyeztetett, de jelenleg még nem szennyezett területek is térképezhetők.

A feladatot két repülőgépről hajtják végre a gyöngyösi főiskola szakértői, az egyik Nyíregyházáról száll fel és a lézerszkennelést, míg a másik Siófokról indul és a hiperspektrális felméréseket végzi. Az elvégzett vizsgálatok segítségével a kármentesítés költségei minden eddiginél pontosabban megbecsülhetővé válik. A kár nagyságnak mértékétől függően Magyarország európai uniós támogatást kérhet a kárenyhítéshez.