2010. szeptember. 29. 08:11 MTI Utolsó frissítés: 2010. szeptember. 29. 13:40 Itthon

Nőtt a Fidesz előnye, gyengült az MSZP és a Jobbik

Nőtt a Fidesz előnye az MSZP-vel szemben mind az összes választókorú, mind a választáson való részvételüket biztosra ígérő és pártot választók körében a Szonda Ipsos közvélemény-kutatása szerint, amelyet a szerdai Népszabadság közölt.

A szeptember 16-24. között 1500 fő megkérdezésével készült felmérés alapján a biztosan voksoló, pártot választók 65 százaléka szavazna a Fideszre, 17 százaléka az MSZP-ra, míg augusztusban és júliusban is az arány 61-18 százalék volt.

A Fidesz javulása valamelyest gyengítette a Jobbikot, amely az aktív választók körében 12 százalékon áll az augusztusi 15 százalék után. Az LMP jól hajrázik, a biztos pártválasztói körben újra elérte az 5 százalékot - írta a lap. A Szonda Ipsos szerint a 10 ezer fő alatti településeken állított pártlistákon jelentős Fidesz-előnyt alakulhat ki az MSZP-vel és a Jobbikkal szemben: a kormánypártnak akár hétszer annyi szavazója is lehet, mint a másik kettőnek. Az itt élő emberek 54 százaléka azt állítja, hogy elégedett a mostani polgármesterrel, s újra rá szavaz.

A 10 ezer lakosúnál nagyobb városokban a Fideszre csaknem négyszer annyian voksolhatnak, mint az MSZP-re és ötször többen, mint a Jobbikra. E településeken is nagy esélye van a jelenlegi polgármesterek újraválasztásának (47 százalék, szemben a leváltást szorgalmazó 35 százalékkal).

A fővárosban minden bizonnyal a Fidesz nyeri a listás szavazást, de a biztos pártválasztók közötti 48 százalékos támogatottsága alapján nem biztos a többsége a közgyűlésben, bár nem is elképzelhetetlen. A szocialisták két héttel a választások előtt 29 százalékot értek el, az LMP 12 százalékon, a Jobbik 10 százalékon állt a fővárosban - írta a Népszabadság a Szonda Ipsos kutatását ismertetve.

Hirdetés
hvg360 Fetter Dóra 2024. december. 28. 07:00

„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”

Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.