A Fidesz várható gazdaságpolitikáját nem érdemes Pintér Sándor nyilatkozataiból kibontani – utalt Krekó Péter, a Political Capital elemzője arra, hogy a választási kampányban szerinte sokan túlértékelik a miniszter azon kijelentéseit, melyeket Pintér múlt hét pénteken a Szolgálati Jogviszonyban Állók Érdekegyeztető Fórumán ( SZÉF) tett. A belügyi tárca vezetője – aki a Fidesz-KDNP választási győzelmét követően két héten belül érezhetően jobb közbiztonságot ígért – ezúttal meglehetősen sötét jövőképet festett le: több korrupciót, több erőszakot és nagyobb szegénységet prognosztizált.

Ahogy az MSZP, úgy a baloldalhoz közelebb álló sajtó is Pintér Sándor mondataiban látta viszont a közelgő gazdasági megszorítások bizonyítékát. Csakhogy – figyelmeztetett Krekó Péter – Pintér Sándort már csak pozíciójánál fogva sem lehet egy kalap alá venni a Fidesz-kormány gazdaságpolitikusaival, és a beszéd célja inkább a béremelések elmaradására való felkészítés és egyben a rendőri feladatok heroizálása lehetett, ezért nem ígérhetett Pintér mást, mint „vért, verejtéket és könnyeket”. Sokan elfelejtik azt is, hogy a mostani kormánynak nem kell a 2006-oshoz vagy 2009-eshez hasonló brutális megszorításokat végrehajtani, hogy a 2010-es és 2011-es hiánycélokat tartani tudja, így ezek társadalmi-politikai hatása sem lesz azokhoz mérhető.

Igaz, a megszorításokat mások, így egyes gazdasági elemzők is prognosztizálják. Úgy tűnik azonban, hogy ezek a víziók – ha el is jutnak a választók széles köréhez - nem érintik negatívan a Fidesz népszerűségét. Krekó Péter szerint elsősorban azért nem, mert a választókban van egyfajta „vágyteljesítő gondolkodás”.  „A választók 2006 óta folyamatosan megszorításokkal találkoznak és van egy remény a közvéleményben, hogy jöhet egy olyan periódus, amikor ilyesmire nem lesz szükség. A választók szeretnék azt hinni, hogy ha nem is lesz tejjel-mézzel folyó Kánaán, de komolyabb konfliktusos intézkedések nem lesznek és megindulhat majd egy lassú, felívelő időszak, amely minden társadalmi rétegnek valamilyen előnyökkel jár. Ezt a hangulatot erősítette kommunikációjában a Fidesz a választások előtt – és ezeket a várakozásokat igyekeznek most letörni egyes politikusai”.

De Krekó szerint ez a „vágyteljesítő gondolkodás” a gazdasági elemzőkre is jellemző, csak éppen ellentétes tartalommal. „Ők pedig szeretnék hinni, hogy a választások után a Fidesz-kormány egy komplett reform-és megszorító csomagot rak le az asztalra. Pedig ez még közel sem tűnik eldöntöttnek, egyáltalán nem biztos, hogy a költségvetési lyukak betömésén túl a Fidesz nekilát majd a mélyreható átalakításoknak, mint azt sok elemző gondolni szeretné”.

Áttételes megszorítások

Az egyensúlyjavító intézkedések valószínűleg ezek „bújtatott” formában jelennek majd meg, és nem közvetlenül a lakosságot érintik – véli Krekó Péter. A Fidesz-kormány nem megszorító csomaggal jelentkezik, mint annak idején a Gyurcsány-kabinet. „Várhatóak bizonyos intézkedések, de előreláthatólag nem megszorító vagy reformcsomagként lesznek kommunikálva. Inkább olyan bevételnövelő intézkedésekre számítok, amely csak áttételesen érinti az embereket, s emiatt csekély lesz a politikai hatásuk, nem rombolja majd jelentősen a Fidesz népszerűségét” – mondta Krekó Péter. Példának a telekommunikációs, illetve az energia szektorokat terhelő extraadókat emelte ki. Nem véletlen, hogy Lázár János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője a minap a Hír TV-ben közölte, „nem biztos, hogy az ősz örömteli lesz a távközlési vállalatok vagy az energiaszolgáltatók számára”.

Persze ez nem jelenti azt, hogy csak oda nyúlna a kormány, ahol a pénz szagát érzi. „A terület vezetőinek nyilatkozataiból tudható, hogy készülnek reformtervek például az egészségügy átalakításáról, ennek ellenére a mai napig nem látszik még, hogy a reformokhoz milyen a viszonya a Fidesznek, nem biztos, hogy meglesz ezekhez a kellő politikai akarat” – mutatott rá Krekó Péter. Szerinte a kormány politikájában érezhető egyfajta bizonytalanság a közép-hossztávú tervekkel kapcsolatban. „Most a Fidesz minden erejét az önkormányzati választásokra összpontosítja, a gazdaságpolitika eddig az  improvizáció volt jellemző” – fogalmazott az elemző.
Bár a Fidesz eddig ügyesen tompította a fiskális szigor társadalmi-politikai hatását, a pártban is számítanak arra, hogy népszerűségük előbb-utóbb csökkenni fog. Emlékezetes, a pártvezér a kötcsei „pikniken” azt vizionálta, hogy a Fideszen belül is lesznek majd dezertőrök.

Ez azonban nemcsak az esetleges megszorítások miatt következhet be. Mint azt Krekó Péter hangsúlyozta, a magyar tapasztalat az, hogy ellenzékben tudnak a politikai szereplők szervezetileg és politikailag megerősödni, a kormányzati időszak viszont előhozza a táboron belüli ideológiai és személyi konfliktusokat morális meghasonlással végződik.

Összezáró Jobbik, széthulló MSZP

Ma azonban még messze vagyunk attól, hogy az ellenzék erősödne.  „Az ellenzék nagyon fragmentált. Egymással sem működnek együtt, ennek még az elvi lehetősége is kizárt” – mondta az elemző, példának az LMP-t hozva fel, amely szerinte többet foglalkozik az MSZP-vel, mint a Fidesszel. Krekó szerint a jelenlegi kampányban még mindig a Jobbik a legdinamikusabb, az ő szervezetrendszerük a legkiépítettebb. „Az ajánlószelvények  gyűjtésénél és a jelöltállításnál ez egyértelműen kiderült” – magyarázta az elemző. Szerinte ugyan még mindig érezhető a Jobbik stratégiai bizonytalansága, de a párt ott folytatta, ahol az országgyűlési választásoknál abbahagyta: a cigányügyeknél, amelyek az önkormányzati választásnál, főleg az ország északkeleti megyékben „bevethetőek”. „Ebben a kampányban ez a rendpárti üzenetekkel és némi antiszemitizmussal kombinálva hatásos lehet, utóbbira a válság felerősítette a fogékonyságot” – mondta. Megemlítette azt is, hogy míg az MSZP-ben a belső konfliktusokat felerősítette a kampány, addig a Jobbik a kampányfinisben össze tudott zárni: a feszültségek – például a mérsékeltek és a radikálisok közötti nézeteltérések - háttérbe szorultak.

Az LMP is ugyanott folytatja a kampányt, ahol abbahagyta, a „lehet más” üzenete viszont az országos politikában erősebbnek tűnt, mint önkormányzati szinten, ahol ez a zöld témákra szűkül le. A jelöltállításnál ráadásul kiderült, hogy az LMP-nek gyakorlatilag nincs vidéki szervezete. „Csak Budapesten és Pécsett vannak érdemben jelen” – mutatott rá Krekó Péter. Az LMP megítélése szerinte egyértelműen a budapesti eredményen fog múlni. „Kérdés, hogy rá tud-e verni ismét Jobbikra és meg tudja-e szorongatni az MSZP-t –egyik sem tűnik biztosnak. Az LMP kampánya minden dinamizmust nélkülöz, de ők a „legkisebb rosszz” pártja, a „soft protest” ereje, ami elég lehet a fővárosban a tavaszihoz hasonló eredményhez. Az LMP az MSZP további gyengülésével lendületet is kaphat – véli Krekó.

Merthogy a legsúlyosabb problémák az MSZP-nél vannak. Míg korábban a kampányokban összezárt a párt, most a törésvonalak még jobban felerősödtek és láthatóbbá váltak. „A pártot valósággal bénítják ezek a konfliktusok, és jól látható, hogy az MSZP-nek egyáltalán nincsen mondanivalója a választók számára. Az önkormányzati választáson elért eredményeik rosszabbak lehetnek, mint amire számítanak” – magyarázta Krekó Péter. a 13. kerület vagy Szeged esetleges elvesztése szimbolikusan is megpecsételné az MSZP „bukását”.  A feszültségeket tovább növeli majd a pozíciók elvesztése: a központi bürokrácia után most majd az önkormányzatokban is sok ezer, az MSZP-hez kötődő ember veszítheti el majd az állását. Komoly kérdés, hogy megúszhatja-e ezt az MSZP pártszakadás nélkül.