A regisztrált bűncselekmények száma csökkent az elmúlt években, a nők és a férfiak várható élettartama pár évvel emelkedett, miközben egyre több kisbaba születik házasságon kívül. Budapesten a bicikliutak száma lassan, a BKV-vonaljegy ára viszont különösen gyorsan nő. Az egy főre jutó GDP komoly eltéréseket mutat az ország különböző pontjain. Így élünk ma Magyarországon, ahol „csak” másfélszer több önkormányzat van, mint az EU-átlag. Ezek azok tények és adatok, amelyeket az elmúlt nyolc év politikusoktól és pártoktól független elemzései, statisztikái mutatnak. A kampányígéretek és a hatalomszerzés érdekében sajátosan értelmezett számsorok mellett összegyűjtöttük azokat a statisztikákat és rangsorokat, amelyek segítenek átlátni az országban élők valós helyzetét.

Bűnesetek listázva

"Megjöttünk, rend és közbiztonság lesz"- mondta Pintér Sándor a tavaszi kampány idején, miközben Orbán Viktor arra emlékeztett Ózdon, hogy a rend fogalma degradálódott, s egyik legfőbb feladatának a közbiztonság megteremtését tartja. A számok szerint "csak" folytatniuk kell a megkezdett utat. A helyzet továbbra is az, hogy a legtöbb bűncselekményt Budapesten követik el, tavaly - százezer lakosra vetítve - 6100-at, ez a szám évente 100-200-zal csökken. Az északi megyék – Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg – a lista első harmadában szerepelnek ugyan az összbűncselekmény-számmal, de a 100 ezer lakosra számított regisztrált bűncselekmények ranglistáján már jóval hátrébb – a 8., 10. helyre – sorolódik. Viszont 2004-ben elmondható volt, hogy Északkelet-Magyarországról érkezett a legtöbb bűnelkövető. A közbiztonsággal a Vas és Bács-Kiskun megyeiek lehetnek a leginkább elégedettek, ahol 2700 körüli darabszámot vetíthetünk százezer lakosra, Komáromban viszont kedvezőtlen változás állt be: korábbi, a megyék utolsó harmadában elfoglalt helyéről a negyedik helyre ugrott előre tavaly.

Miközben tehát a személyes biztonságérzetünk az utóbbi időben romlott, az országban a 100 ezer lakosra jutó regisztrált bűncselekmények számát tekintve fokozatosan javult a helyzet. 

Fogy a magyar, s házasodni sem akar

Hiányzik egymillió gyerek - figyelmeztet a kormányfő időről időre. A természetes fogyás persze gyakorlatilag 29 éve folyamatos. Idén januárban 10 millió 13 ezer fő volt az országban, ami a korábbi évhez képest 18 ezres csökkenést jelent. Csökkent a születések (96 450), kismértékben emelkedett a halálozások (130 350) száma, és nagyjából 15 900 bevándorló érkezett az országba a KSH adatai szerint. Békés, Nógrád és Somogy megyében a leggyorsabb ez a folyamat (utóbbi kettőben különösen alacsony az egy főre jutó éves GDP is), míg Pest és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében – főleg az országosnál fiatalabb korösszetételből adódóan – viszonylagosan magas a születési és alacsony a halálozási arány, így itt a legkisebb a természetes fogyás mértéke.

Ugyancsak trendszerű  a házasságon kívül született gyermekek száma. Másfél tucat olyan - túlnyomórészt észak-magyarországi - városunk van, ahol a csecsemők többsége házasságon kívüli kapcsolatból született már 2005-ben is – írta a HVG-Ténytár 2007 májusában. Akadtak viszont olyan városok is – ugyan csak három –, ahol 1990 és 2005 között nem emelkedett, hanem valamelyest csökkent a férj nélkül szült csecsemők aránya (Fertőd, Répcelak, Pásztó). Répcelakot a 2007-es statisztika is kiemelte mint olyan várost, ahol 11 gyermekből csupán egy születik házasságon kívül, vagyis az országos trend tökéletes ellentéte.

Dripnet

Az eredeti olyamat azonban felgyorsult: 2007-ben  már 43 (34 kelet-magyarországi, 9 dunántúli) olyan várost regisztráltak, ahol a gyermekek többsége házasságon kívül született. 2009-ben már az újszülöttek 40,8 százaléka házasságon kívül jött világra, ami a hivatalos népmozgalmi statisztika történetében az eddigi legmagasabb hányad – tudatta a KSH. Ez az arány 1990 óta több mint háromszorosára, 1980-hoz viszonyítva öt és félszeresére emelkedett. Ezzel önmagában nem lenne gond, de a statisztikák szerint a nem házasságban élő párok a házasodókhoz képest kevesebb gyermeket vállalnak, így a szentesített együttélések számának csökkenése csökkenő populációt ígér. 

Kicsit tovább élhetünk

Bár évről-évre magasabb születéskor várható élettartammal számolhatunk, az országon belüli különbségek figyelmet érdemelnek. 2005-ben például a férfiak 68,6, a nők 76,9 éves élettartamra számíthattak, ami három évvel volt magasabb, mint a rendszerváltás idején. (Részletek a HVG Ténytárban.) Az országon belül a fiúgyermekek életkilátásai a Kisalföldön voltak akkor a legjobbak és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legrosszabbak: a két vidék korátlaga között három és fél év különbség mutatkozott. A leánycsecsemők várható élettartama Somogyban volt a legalacsonyabb, míg Heves, Veszprém, illetve Győr-Moson-Sopron megyében a legmagasabb. A KSH 2009-es adatai szerint a 2005-nél néhány évvel magasabb születéskor várható élettartammal számolhatunk: a férfiak esetében ez 70,1 év, míg a nőknél 77,9. Ebből is kitűnik azonban, hogy a két nem várható halálozása közötti különbség még mindig csaknem nyolc év. 

null

Megyék forintosítva

Szinte közhelyszámba megy, hogy az ország különböző megyéiben élők lehetőségei, élet- és munkakörülményei között mély szakadék húzódik. Két évtizeddel a rendszerváltás után Somogy megye számít Nyugat-Magyarország legszegényebb térségének. Számos mutatója alapján voltaképpen egy darab „Alföld” a Dunántúl térképén (ahogy a HVG 2009 májusi Ténytárában is olvasható volt). A havi átlagkereset Somogyban akkor a kelet-magyarországi átlagot sem érte el. 

Az egy főre jutó GDP viszont 2008-ban Nógrádban, Borsodban, Békésben és Szabolcsban volt a legalacsonyabb, míg a lista elején – meglepetést nem okozva – Budapest, valamint Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megye áll. Míg a lista végén szereplő Nógrádban 1 212 000 forint az egy főre jutó éves jövedelem, addig ez az összeg Győrben 2 965 000 forint. Utóbbi megyében egyébként még 2004-ben is magasabb volt ez az összeg (2 359 000), mint Nógrádban 2008-ban (az észak-magyarországi megyében egyébként hat évvel ezelőtt 1 101 000 forint jutott egy főre éves szinten). Eszerint tehát a legmódosabb Győrben a nógárdi duplájánál is több az egy főre jutó éves GDP.

Ami a jövedelmi különbségeket illeti, míg 2003-ban több mint nyolcszoros különbség mutatkozott a társadalmunk legszegényebb és leggazdagabb 1 milliós népességének egy főre jutó jövedelme között, 2007-ben ez a mutató a pontos adat: 6,8 volt. (Bővebben erről  itt olvashat .) A legalsó jövedelmi tizedbe tartozó személyeknek 2007-ben átlagosan 24 ezer forintból kellett kijönniük havonta, a legfelső decilisben pedig ez az összeg havi 164 ezer forint volt.

Átlag felett vagyunk

A kormánypárt már tavasszal jelezte, hogy csökkenteni szeretné az önkormányzati képviselők számát. Az önkormányzatok számáról azonban nem volt szó. Az önkormányzatok száma itthon másfélszer annyi, mint az Európai Unió átlaga, (bár a statisztikák szerint nem Magyarországon van a legtöbb önkormányzat). A 27 tagállamban működő összesen 92 564 helyhatóság egyenként átlagosan 5430 helybélit igazgat, míg nálunk ennek a 60 százalékát. Az önkormányzatok illetékességi területének uniós átlagát is alulmúljuk: nálunk 29 négyzetkilométer, míg az EU-ban 47 az átlag. Vannak persze kiugró példák is, mint Nagy-Britanniában, ott ugyanis 562 négyzetkilométer és több mint 140 ezer ember tartozik egy-egy helyhatóság alá. 

Szobrokban erős

Míg 1989 előtt alig több mint egy tucat Szent István-szobor volt Magyarországon, az államalapítónak ma már mintegy másfél száz szobra áll szerte az országban – számolta össze a HVG 2009-ben. Az igazi dömping az államalapítás millenniuma (2000–2001) idején vette kezdetét, amikor nem kevesebb mint 103 hazai település adózott emlékművel Géza fejedelem fiának – írta a lap.