Az alkotmány az alapvető jogokról és kötelességekről szóló fejezetében foglalkozik azzal, kinek van választójoga bizonyos választástípusoknál. E szerint a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt megillet az a jog, hogy az országgyűlési képviselők választásán választó és választható legyen. Ezen szabály alapján tehát az országgyűlési választáson a legszűkebb a voksolásra jogosultak köre: csak nagykorú, magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok vehetnek rajta részt. A választásra jogosultak száma az áprilisi országgyűlési választáson 8 millió 70 ezer volt.

Az országgyűlési választáson voksolásra jogosultaknál többen szavazhatnak az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán: ezen nemcsak a nagykorú, magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok szavazhatnak, hanem az Európai Unió más tagállamainak Magyarországon lakóhellyel rendelkező állampolgárai is, ha nyilatkoznak arról, hogy választójogukat Magyarországon kívánják gyakorolni. Az aktív és passzív választójog ebben az esetben is egybeesik: a választásra jogosultak választhatók is. (A 2009-es EP-választás idején az Országos Választási Iroda (OVI) 106 ezer, Magyarországon lakóhellyel rendelkező európai uniós állampolgárt tájékoztatott arról, hogy választójogukat hazájuk helyett Magyarországon is gyakorolhatják az EP-választáson.)

A legtöbb szavazásra jogosult azonban a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán van: nemcsak a nagykorú, magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar és uniós állampolgárok szavazhatnak, de a menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert nagykorú személyt is megilleti a választási részvétel joga. (A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal statisztikája 2009. december 31-én 73 ezer bevándorlási engedéllyel, letelepedési engedéllyel rendelkezőt valamint menekült státusút tartott nyilván, de ebből a kora miatt nem mindenki volt választójogosult.)

A passzív választójog azonban ennél korlátozottabb: bár önkormányzati képviselővé a magyar és uniós polgárok egyaránt válhatnak, polgármesterré és főpolgármesterré csak magyar állampolgár választható, a menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismertek pedig nem lehetnek választott tisztségviselők az önkormányzatokban.
A választójogot csak az úgynevezett természetes kizáró okok korlátozzák, ezek alapja mindig jogerős bírósági ítélet. Az alkotmány szerint nincs választójoga annak, aki jogerős bírósági ítélet alapján a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll. Az sem szavazhat - és jelöltként sem indulhat -, akit jogerős bírósági ítélet alapján eltiltottak a közügyek gyakorlásától, vagy szabadságvesztés-büntetését, illetve büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti.