Orbán és az alkotmány: tiszteli, nem tiszteli
Orbán Viktor szerdán Berlinben egy előadásban úgy nyilatkozott, az alkotmányt minden körülmények között tiszteletben kell tartani. A kormányfő azonban korábban éppen ezzel ellentétesen nyilatkozott. Emellett most is, korábban is többször világossá tette, új kell belőle, s arról is beszélt már, hogy mi mindent látna benne szívesen.
Az alkotmány egy díszkötéses példányával érkezett Orbán Viktor a Medgyessy Péterrel megbeszélt találkozóra 2004 márciusában. A szocialista kormányfő akkor azt szerette volna, hogy kezdődjenek négypárti tárgyalások a nemzet egészét érintő, az ország jövőjét befolyásoló kérdésekről, s a kisebb, 250 fős parlamentről is tárgyalt volna. Medgyessy először vissza akarta adni, amit kapott, de – ahogy a Népszava beszámolt – Orbán „ajándék lónak ne nézd a fogát" kijelentésére végül elfogadta, hozzátéve, hogy az alkotmány nem tartalmaz szabályokat az együttműködésről és a párbeszédre törekvésről, az ugyanis jó szándék és intelligencia kérdése. Orbán akkor úgy vélte, hogy a Medgyessy által felvetett témákról - például az alkotmány kérdéséről - a parlament előtt kell vitázni.
Bár a jelenlegi miniszterelnök az elmúlt húsz évben többször jelezte, hogy új alkotmányt tartana kívánatosnak, 2003-ban mégsem hajlott erre. Akkor ugyanis Szili Katalin házelnök kardoskodott egy új alkotmány kidolgozása mellett arra hivatkozva, hogy így meg lehetne szüntetni azt az évtizedes gyakorlatot, hogy az 1949-es keltezésű nemzeti charta hiányosságai ürügyén mindmáig részben az Alkotmánybíróság tölti ki az alaptörvény hézagait, az arra kizárólagosan feljogosított parlament helyett.
Ezt bosszantónak érezhette Orbán is 1999-ben, amikor az úgynevezett maffiatörvényt alkotmányellenesnek ítélte az Alkotmánybíróság, s a szervezett bűnözés elleni harcnak szánt törvénnyel szemben vétót emelt. „Fájdalmas az Alkotmánybíróság (AB) döntése, mert időt veszítünk és ugyanezeket a célokat most más eszközökkel kell elérni”- nyilatkozta akkor. A Fidesz-KDNP most Stumpf István egykori kancelláriaminisztert jelölte alkotmánybírónak, aki 2008 júniusában amúgy politológusként maga is elmondta, mely területeken látná szükségesnek az alkotmány módosítását. Ilyen volt például a köztársasági elnök mandátumának erősítése és meghosszabbítása, s a kétkamarás parlament felállítása. Répássy Róbert fideszes politikus amúgy a maffiatörvény vétójának évében, 1999-ben úgy nyilatkozott: a jelenlegi alkotmány betölti funkcióját, ám jelentősége nincs összhangban tartalmával, de hangsúlyozta, hogy ennek ellenére nincs komoly ok egy új alkotmány létrehozására.
Szili Katalin egyébként 2003-ban többször is hivatkozott Orbán akkori évértékelő beszédére, melyben azt mondta: "Az új Németország korszaka egy új alkotmánnyal kezdődött. Ennek első mondata így hangzik: Isten és Ember előtti felelőssége tudatában a német nép ezennel dönt a Német Szövetségi Köztársaság alaptörvényéről. A »barna diktatúra« bukását követően a németek Isten felé fordultak. Ez a lelki-szellemi újrakezdés Magyarországon a »vörös diktatúra« bukása után elmaradt. A mi alkotmányunk még mindig 1949-ből való”.
A 2004-es európai parlamenti választás eredménye (47 százalékot kapott a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség) kapcsán azonban már arra utalt Orbán, hogy az országgyűlési választáson egy ilyen eredmény kétharmados többséghez juttathatná, vagyis az alkotmány tetszés szerinti megváltoztatására is felhatalmazná őket. Az alkotmánnyal kapcsolatos ambícióinak 2006-ban is hangot adott, például egy egri rendezvényen azt mondta: "Ha módunk lenne a mintegy kétharmados többségű parlamentet elővarázsolni", akkor az alkotmányban kellene rögzíteni, hogy Magyarországon az állam elismeri a gyermeknevelés költségeit. Hozzátette: aki egyedül él pont háromszor annyi adót fizessen, mint aki három gyereket nevel.
2009-ben novemberében pedig már úgy fogalmazott: „Egy tiszteletre méltó alkotmány nem kezdődhet úgy, hogy első mondatában bevallja, csak átmeneti papíros”. Azt is mondta, az alkotmány helyébe egy olyan újat kell léptetni, amelyben „mindenki magára ismer”.
Az MSZP a miniszterelnök szerdán Berlinben elmondott beszédével szembesítette egy korábbi nyilatkozatát. A szerdai konferencián újságírók és diplomaták előtt úgy fogalmazott, óvatosan kell élni a kétharmados parlamenti többséggel, az alkotmányt minden körülmények között tiszteletben kell tartani. 2009 novemberében azonban „technokrata szabályhalmaznak” nevezte az alkotmányt, amelyben - így Orbán - nincs semmi, amit tisztelhetne. Ezen nyilatkozat idején azt is elmondta: a lengyel alkotmány invokációszerű részét tartja célravezetőnek az alkotmány első oldalával kapcsolatban, de "egy alkotmányt megalkotni nem egy pártügy, sőt még nem is csak egy parlament ügye, annál jóval szélesebb és fontosabb ügy".
"Én magam írtam bele" |
A ’89-es ellenzék eredetileg nem kívánt alkotmányozni. Az alaptörvényt kizárólag annyiban akarta módosítani, amennyiben az elengedhetetlen volt a szabad választásokhoz. Az alkotmányozásba voltaképpen belesodródtunk. Az 1949. évi XX. törvény preambulumába én magam írtam be, hogy „hazánk új Alkotmányának elfogadásáig” maradhat érvényben. Eredetileg féléves átmeneti periódussal számoltunk, ám Magyarországon ismét az bizonyult tartósnak, amit eredetileg provizórikusnak szántak – nyilatkozta a HVG-nek 2004-ben (Tizenöt éves „tákolmány” 2004/52-53.) Tölgyessy Péter. Arra a kérdésre, hogy kitarthat-e mág hosszabb időre az alkotmány azt válaszolta: ne legyen illúzióink, a rendszert a tehetetlenség tartja egyben. „A parlamentarizmustól tulajdonképpen mindkét nagy párt örömest megszabadulna. Egymással versengve használják fel a közvélemény antiparlamentáris érzelmeit. Csakhogy a másik ellenére egyik sem képes a saját képére formálni a fennálló hatalmi szerkezetet. A szocialisták mindig is korporatív megoldásokkal kiegészített félelnöki rendszert akartak, Orbán Viktor meg már jó ideje olyan „vezérdemokráciát” kíván, amelyben a fékek és ellensúlyok rendszerének nemigen akadna helye.” „Mégis az alkotmány alapszerkezete egyértelműen sikeresnek bizonyult. A tökéletlen törvényszöveg önmagában nem elégséges ok az alkotmányozásra. Működik Európában szilárd demokrácia hézagos alkotmánnyal, az évszázados alaptörvények szövegét többszörösen újraértelmezte a politikai és az alkotmánybíráskodási gyakorlat. A mi alkotmányunk papirosjoga is eleven gyakorlattá vált. Az alaptörvény biztosítja az emberi jogok teljességét, lehetőséget ad a cselekvőképes kormányzásra és a hatalomgyakorlás ellenőrzésére. A magyar közéletet átható politikai élethalálharc, a populizmus lehetetlenné tenné a higgadt alkotmányozást. A pártok nálunk inkább csak ellenzékben hívei a hatalom megosztásának, kormányon megpróbálják maguk alá gyűrni a független intézményeket” – fogalmazott Tölgyessy hat évvel ezelőtt. |