2010. június. 24. 19:19 MTI Utolsó frissítés: 2010. június. 24. 19:24 Itthon

A fideszes médiacsomag volt a téma a Nemzeti Média Kerekasztal vitáján

A média megújulásának fő célja a demokratikus elvek érvényesülése és a teljes magyar kultúra reprezentálása - mondta Domokos Lajos, a Nemzeti Média Kerekasztal (NMK) ügyvivője csütörtökön Budapesten a szervezet nyilvános vitáján.

A fórumon ismertették az NMK állásfoglalását, amely a médiaszabályozás alkotmányos, társadalmi és nemzeti követelményeivel, a magyar médiapiac helyzetével, a közmédiumok működési feltételeinek megújításával foglalkozik. A dokumentum hangsúlyozza a társadalmi vita fontosságát.  Az állásfoglalást korábban már öt parlamenti képviselőnek, Schmitt Pál házelnöknek, Balczó Zoltánnak, az Országgyűlés  jobbikos alelnökének, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek, L. Simon Lászlónak, a parlament kulturális és sajtóbizottsága fideszes elnökének, illetve Hoffmann Rózsa (KDNP) kulturális államtitkárnak is eljuttatták. Domokos Lajos elmondta: a média megújulásának fő célja, hogy érvényesüljenek a demokratikus alapelvek.

Az NMK dokumentuma szerint a többszintű médiarendszer kialakításának feltétele, hogy a közszolgálati médiumok pártoktól független, normatív finanszírozással rendelkezzenek, és hogy ne kelljen reklámot sugározniuk. Ajánlatosnak tartanák, hogy a kereskedelmi média (a híradón kívül) ne legyen kényszeríthető közszolgálati műsorok sugárzására, a közmédiumok reklámbevétel-kiesését pedig közszolgálati alapból pótolják. Az írás azt is hangsúlyozza, hogy nem pártok, nem is médiavállalkozók, hanem egy a nemzeti érdekek szolgálatában álló tájékoztatási rendszerre van szükség. 

Az eseményen Silhavy Máté, a Jobbik médiapolitikai kabinetvezetője a médiacsomag tárgyalásával kapcsolatban kijelentette: elfogadhatatlan az egész társadalmat érintő kérdésekben annak kizárásával dönteni. Hozzátette: a Jobbik egyik módosító indítványa éppen arra irányult, hogy egy sajtószakmai testület képviselője is bejuthasson a közszolgálati médiumok civil kontrollját jelentő Közszolgálati Testületbe. A Jobbik viszont örömmel vette tudomásul, hogy a médiaalkotmányról "valamiféle minimális" társadalmi vita kialakulhatott a parlament kulturális és sajtóbizottságának ülésén. 

Mandur László, a bizottság MSZP-s tagja az eseményen elmondta: ami most történik, az egy "nagyobb politikai csomag" része, mert jól látható a Fidesz erős politikai törekvése, hogy a négyéves parlamenti cikluson túl is kiépítse a médiarendszerét. Ezért tart szerinte egy "Kaukázus környéki demokrácia" felé az ország. A miniszterelnök által kinevezett médiatanács embere ugyanis kilenc évre lesz bebetonozva - fejtette ki. Ennek üzenete az, hogy bárki győz is a következő választásokon, akkor is a Fidesz "uralkodik" - fogalmazott.

Eötvös Pál, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) elnöke rövid felszólalásában arra figyelmeztetett: a Fidesz most készülő, médiaalkotmánynak nevezett, sajtószabadságról szóló javaslata törvénytelenségeket tartalmaz.

Bayer Judit médiajogász a megjelentek előtt elmondta: csak "felületesnek mondható" jó irányok vannak a médiacsomagban, s hiányzik belőle a szakszerűség. A kormánypártnak nincs médiaszakértője, mert nem tudtak olyan tervezetet elkészíteni, amely összhangban állna minden törvényi követelménnyel - vélekedett. Enyedi Nagy Mihály, az NMK ügyvivő titkára egy alternatív törvénytervezet, valamint egy közszolgálati kódex kidolgozását sürgette a fórumon.  

A másfél éve alakult Nemzeti Média Kerekasztal több érdekvédelmi szervezetet, szakértőt és politikai döntéshozót hívott meg nyilvános vitaestjére, hogy megnyissa a társadalmi vitát a Fidesz készülő új médiacsomagjával kapcsolatban.

Hirdetés
hvg360 Serdült Viktória 2025. január. 07. 09:30

Laczó Adrienn, lemondott bíró: Dermesztő hatás nyomja rá a bélyegét az egész bírói szervezetre

„Az ember csak akkor veszi észre, hogy nem kapott levegőt, amikor felbukkan a víz alól” – mondja Laczó Adrienn volt bíró, aki januártól egy ügyvédi irodában dolgozik tovább. A Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumának egykori tanácselnöke szerint a bírák közül egyre többen érzik, hogy olyan nyomás nehezedik rájuk, ami nem megengedhető. Hogyan nyilvánul meg ez a nyomás, és volt-e bármilyen hatása a bírák kiállásának? Miért volt szerinte mélyen sértő az új OBT-elnök nyilatkozata a „zavaró hangokról”? HVG-portré.