A Fővárosi Közgyűlés egyhangúlag határozott arról, hogy nem ad több pénzt, és nem járul hozzá a Margit híd kivitelezőjével kötött szerződés módosításához. A kivitelező korábban jelezte: tarthatatlannak ítéli a szerződésben rögzített határidőket, és a felmerült többletmunkák után további, több mint 740 millió forintos többletforrást kér. A közgyűlés úgy döntött, nem járul hozzá az MH 2009 konzorciummal 2009. augusztus 10-én megkötött szerződés módosításához és érvényesíteni kívánja a szerződés alapján az esetleges késedelmes teljesítésből eredő kötbérigényét. 

A Margit híd lezárása miatti többletszolgáltatásokért 156 millió forintot kap a BKV a Fővárosi Közgyűléstől, a BKV ugyanis a megnövekedett forgalom miatt gyakrabban indítja a 2-es metrószerelvényeket, illetve több busz- és villamosjáratát. A közlekedési cég akkor kaphatja meg a pénzt, ha elszámol az ugyanerre a célra 2009-ben kapott 132 millió forinttal. Előzőleg a közgyűlés úgy döntött, hogy szeptember közepéig meghosszabbítja a Nagy értékű beruházások előkészítésének és megvalósításának vizsgálatára (NÉBEV) létrehozott ideiglenes bizottság mandátumát. 

4-es metró

A Fővárosi Közgyűlés arról is határozott, hogy kivizsgáltatja a metróépítés csúszásának okait. A képviselők felkérték Demszky Gábor főpolgármestert: haladéktalanul intézkedjen a 4-es metró független ellenőrző mérnökének kiválasztására, és vizsgáltassa ki a metróbiztosi jelentésben foglalt "több éves késedelem okait".

Új metrókocsik

Egy másik döntés értelmében, ha a francia Alstom cég nem szerzi be július végéig a 2-es és a 4-es metróvonalra megrendelt új metrókocsik engedélyeit, akkor a főváros felbontja a 65 milliárd forintos szerződést - döntött egyhangúlag a Fővárosi Közgyűlés. Ez azt jelenti, hogy ez esetben új közbeszerzési pályázatot kellene kiírni, és várhatóan még évekig nem járhatnak majd új szerelvények a 2-es metró vonalán sem. Így a jelenleg közlekedő, mintegy negyvenéves kocsikra kellene újabb forrásokat fordítani.

Parkolási rendelet

A közgyűlés újraszabályozta a parkolási rendeletet, miután az Országgyűlés kedden törvényben már megadta az új szabályozás kereteit. A döntést a testületnek azért kellett mielőbb meghoznia, mert az Alkotmánybíróság megsemmisítette a korábbi szabályozást, és július 1-jéig adott haladékot egy új jogszabály megalkotására.

A főváros rendelete az Országgyűlés által megalkotott törvények, illetve módosítások hatálybalépésének napján lép hatályba. A fővárosi rendeletben továbbra is a BKV-vonaljegy ára alapján számítják a várakozási övezetekben a parkolási díjakat. A kerületi önkormányzatok saját rendeletükben a várakozóhelyek tekintetében a fizetési időszak kezdetét reggel 8 óra helyett 8 óra 30 percben határozhatják meg. 

Hosszabb 1-es villamosvonal

A Fővárosi Közgyűlés nagy többséggel úgy döntött, hogy meghosszabbítja az 1-es villamos vonalát a XI. kerületi Fehérvári útig, ám új szerelvényeket nem vesznek. A határozat értelmében nem csak "áthozzák" a Lágymányosi hídon az 1-es villamost egészen a Fehérvári útig, hanem a villamosvágányt is felújítják majd. A projekthez a főváros európai uniós forrást kíván igénybe venni, ezért már a pályázat beadásáról is döntöttek.

Alsó rakpartok

A közgyűlés átnevezte az alsó rakpartokat. A Carl Lutz Alapítvány 2005-ben jelezte, hogy a dunai alsó rakpartok elnevezésével szeretnének emléket állítani az 1944-es nyilas terror üldözötteit mentő hősöknek és mártíroknak. A közgyűlés már decemberben tárgyalt a kérdésről, ám erről akkor nem döntött. Azt követően a javaslat azért nem kerülhetett a testület elé, mert a köztársasági elnök kiírta a 2010. évi országgyűlési választás időpontját, és ekkor már nem lehetett a közterületek nevét megváltoztatni. A választások befejezéséig tartó moratórium ideje alatt két újabb kezdeményezés érkezett a Főpolgármesteri Hivatalhoz, ezek a dunai alsó rakpartok két, korábban még elnevezési javaslattal nem érintett részére vonatkoztak. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) gróf Esterházy Jánosnak, míg a Magyarországi Eszperantó Szövetség Valdemar és Nina Langlet áldozatos munkájának szeretett volna emléket állítani.

Közterek

A közgyűlés 72 millió forintos támogatást szavazott meg a BRFK-nak a térfigyelő rendszer működtetéséhez. Demszky Gábor főpolgármester javaslata az aluljárók "átfogó állapotjavítási programjához" kapcsolódik. A közgyűlési dokumentum szerint összesen 31 kamerát helyeznek ki a forgalmasabb budapesti aluljárókba ez év augusztusának végéig. A felvételeket a BRFK VIII. kerületi, Mosonyi utcai épületében rögzítik, illetve kezelik, s a kamerák képeit két további rendőrségi intézményben is figyelemmel kísérik. A kamerázás bruttó beruházási költsége a két évre több mint 748 millió forint. 

Tilos lesz a dohányzás július 18-tól a fővárosi aluljárókban. A tilalom a Fővárosi Önkormányzat, illetve a BKV tulajdonában lévő 72 aluljárót érinti. A szabályt megsértők 30 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújthatók. A megvalósításra (táblák kihelyezésére, tájékoztatásra) 10 millió forintot csoportosítottak át a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-hez.

A végére a szocialisták maradtak

A testület ülését kétnaposra tervezték, ám a Fidesz és a KDNP frakciója is jelezte, hogy képviselőik pénteken - parlamenti és más elfoglaltságaik miatt - valószínűleg már nem tudnak részt venni a munkában. Így késő estig végigtárgyalták valamennyi, mintegy százhúsz, előterjesztést, s már az első nap véget ért az ülés. Az utolsó órában már csak a szocialista és szabaddemokrata frakciók képviselői, valamint Bőhm András és Lakos Imre (mindketten volt SZDSZ-es, most független), illetve Wieszt János (volt MSZP-s, szintén független képviselő) szavaztak az előterjesztésekről.