2010. május. 19. 18:14 MTI Utolsó frissítés: 2010. május. 19. 18:17 Itthon

Alkotmánybírósághoz fordulnak a jogvédők

Alkotmánybíróság előtt támadja meg a minősített adatok védelméről szóló, illetve a nemzetbiztonsági törvényt három civil jogvédő szervezet annak érdekében, hogy hatékonyabb jogállami ellenőrzés alá kerüljön a titkosszolgálatok működése, illetve a közérdekű adatok titkosítása.

Az Eötvös Károly Intézet, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország az információs szabadság és a közérdekű adatok nyilvánosságának alkotmányos elve alapján fordul közös indítványban az Alkotmánybírósághoz, melyről szerdán közleményben tájékoztatták az MTI-t. A civilszervezetek többek között azt kifogásolják: a minősített adatok védelméről szóló törvény nem garantálja, hogy tényleg csak indokolt esetben zárjanak el adatokat a nyilvánosságtól, és senki ne élhessen vissza ezzel a lehetőséggel, például törvénysértések, korrupció leplezése vagy éppen valamely szervezet jó hírnevének védelme érdekében. Továbbá az új szabályozás nem biztosít a jogvédők szerint hatékony bírósági jogorvoslatot a minősített adatok megismeréséért indított perekben, ugyanis a bíróságok számára nem teszi egyértelművé, hogy tartalmilag is vizsgálhatják-e a minősítés indokoltságát, vagy csupán "azt nézhetik, hogy a Titkos! pecsét rákerült-e az iratra".

A nemzetbiztonsági törvénnyel kapcsolatban a civilek kifejtették, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzésre vonatkozó szabályok gyengítik a szolgálatok feletti jogállami kontrollt, ugyanis az országgyűlés illetékes bizottságainak tagjai, és azok a bírák, akik minősített adatokkal kapcsolatos ügyekben járnak el, nemzetbiztonsági ellenőrzésen kell, hogy átessenek. Ezt a Nemzetbiztonsági Hivatal végzi, melynek tevékenysége felett éppen az így átvilágított képviselőknek és bíráknak kellene kontrollt gyakorolniuk.

"A nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenysége természetüknél fogva a legkevésbé átlátható, és emiatt különösen gondos ellenőrzést igényel, hogy a rájuk ruházott rendkívül erős jogosítványokkal mindenkor törvényesen és a jogállami értékekkel összhangban éljenek" - áll az Eötvös Károly Intézet, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország közös közleményében.

Földes Ádám, a Transparency International Magyarország munkatársa az MTI-nek a közös alkotmánybírósági beadvány kapcsán kifejtette: a tavaly decemberben elfogadott minősített adatok védelméről szóló törvény esetében a több éves civil és szakmai egyeztetés eredményeként elkészült kormányjavaslat európai jogállami mércével nézve egészen magas színvonalú volt. Például részletesen szabályozta, hogy a titkosított adatok nyilvánossága érdekében indított perekben a bírák miként vizsgálhatják a minősített adatok tartalmát, annak érdekében, hogy ne csak formai, hanem érdemi döntést hozhassanak a minősítés helyességéről. Továbbá a javaslat kifejezetten tilalmazta, hogy a névlegesen nemzetbiztonsági érdekből elrendelt titkosítás korrupciót, vezetői hibákat, mulasztásokat rejtsen el a nyilvánosság elől.

Azonban a parlamenti viták során tavaly ősszel kormánypárti képviselők által benyújtott, majd a parlamenti többség által megszavazott módosító javaslatok számos, az eredeti kormányjavaslatban szereplő jogállami garanciát "lerontottak" - mondta a jogvédő, aki megjegyezte azt is, hogy a tavaly decemberben elfogadott minősített adatok védelméről szóló törvény több elemében, az 1995-ös nemzetbiztonsági törvény pedig teljes egészében kétharmados.

Hirdetés
hvg360 Kovács Gábor 2025. január. 02. 17:30

A lebukás idején Mészáros Lőrinc lánya is érdekelt volt exférje "brutális" kartellezésért megbírságolt cégében

Meglehetősen furcsa Mészáros Lőrinc exvejének kartellügye. Amely egyébként Mészáros Ágnes kartellügye is, 2022-ben, a válás előtt még érdekelt volt férje cégében. A szóban forgó közbeszerzést Mészáros Lőrinc érdekeltsége nyerte, a kartellező exvő ajánlata a bírálatig sem jutott. A legfurcsább, hogy az amúgy közbeszerzésbajnok Homlok Zsolt miért pont a válás környékén “buktatta le magát”. Gyanítható, hogy a jogállam kicsavarásával kiosztott NER-büntetésről van szó.