2010. május. 17. 17:14 MTI / hvg.hu Utolsó frissítés: 2010. május. 18. 10:28 Itthon

Kisebb parlament: a Fidesz megtette az első lépést

A kormányalakítással összefüggő törvényjavaslatok tárgyalásával kezdte meg munkáját a parlament hétfőn. A Fidesz 200 fős parlamentet akar, amit a Jobbik sem ellenez. Az MSZP-t a Fidesz "renkívüli hatalomkoncentrációja" aggasztja.

Navracsics Tibor szerint régi adósság a kisebb, kétszáz fős parlament. A kijelölt közigazgatási és igazságügyi miniszter expozéjában a kormányalakítással összefüggő három Fidesz-KDNP-s javaslatról azt mondta: ez az új korszak szimbolikus kezdete. A részleteket ismertetve kifejtette: bekerül az alkotmányba, hogy az Országgyűlés maximum 200 főből állhat, s ehhez legfeljebb 13 fő a nemzeti és etnikai kisebbségek képviselőjeként csatlakozhat. A Fidesz-KDNP számára a magyar közjogi hagyományban, a magyar demokratikus államiság történetében az egyik legalapvetőbb érték a parlamentarizmus - közölte Navracsics Tibor.

A politikus a miniszterelnök-helyettesi intézményt bevezető alkotmánymódosítás kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy technikai változtatásról van szó, egy lehetőség bevezetéséről, amely szerint a kormányfő állandó helyettesítési joggal nevezhet meg minisztert.

"Egyértelmű többség"

A parlamentarizmushoz ragaszkodunk a jövőben is, a parlamentarizmust nem lerombolni fogjuk más pártokkal ellentétben, hanem szilárdabbá tesszük - fogalmazott, rámutatva arra, hogy az alkotmánymódosítás a parlamentarizmus alapelvei közül semmit sem érint. Hozzátette: tévedés minden korábbi vélemény, miszerint a miniszterelnök-helyettesi poszt félelnöki, elnöki rendszert, vagy "király nélküli királyságot" jelent, vagy sértené a miniszterek egyenjogúságának elvét.

Visszavont törvényjavaslatok
Három indítvány kivételével - a szokásjognak megfelelően - minden általa kezdeményezett törvényjavaslatot visszavon az ügyvezető kormány - közölte a kormányszóvivő. Az ügyvezető kabinet fenntartja a közterületi parkolás újraszabályozására vonatkozó indítványát, a hitelintézeti törvény módosítását, illetve a jogalkotásról szóló törvényt. Múlt csütörtökön a Bajnai-kormány egy csomagban 145 korábbi kormányhatározatot vont vissza. A "technikai csomag" a kormányzati struktúrához kapcsolódó határozatok visszavonását tartalmazta.

A választásokon egyértelműen többséget kapott a kisebb parlamentről szóló elképzelés, tehát a választók támogatják azt, hogy a képviselők létszáma mintegy felére csökkenjen - mondta a kormányalakításhoz kapcsolódó javaslatokról a Fidesz vezérszónoka. Répássy Róbert hozzátette, bár rendelkeznek a szükséges többséggel, amellyel meg tudnák határozni, milyen választási reform szükséges a 200 főt plusz 13 kisebbségi képviselőt tartalmazó parlamenthez, mégis azt javasolják, hogy az alkotmánynak ezt a rendelkezését egy külön törvény léptesse életbe. Emellett javasolják, hogy paritásos alapon hozzanak létre egy úgynevezett választójogi reform albizottságot, ahol az ellenzék és a kormány ugyanakkora létszámmal rendelkezik.

A KDNP vezérszónokai elfogadásra javasolták a kormányalakítással összefüggő három törvényjavaslatot az alkotmány módosításáról, a minisztériumok felsorolásáról, a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló előterjesztések általános vitájában.

Salamon László, a KDNP egyik vezérszónoka felszólalásában kiemelte: a kormány tagjainak és az államtitkároknak a jogállásáról szóló törvényjavaslat része annak a csomagnak, amelynek elfogadása az új kormányzati struktúra kialakításához elengedhetetlen.

A KDNP-s képviselő a törvényjavaslat két fontos elemére, a közigazgatási államtitkári tisztség és a megyei közigazgatási hivatalok visszaállítására hívta fel a figyelmet. A javaslat szerint a közigazgatási államtitkári tisztség visszaállítása lehetővé tenné, hogy professzionális köztisztviselők vezessék a minisztériumok szakmai igazgatását, "következetesen elválasztva őket a politikai vezetéstől".

MSZP: rendkívüli hatalomkoncentráció

Az MSZP szerint rendkívüli hatalomkoncentrációt mutat a kormányátalakításról szóló javaslatcsomag, és nincs benne garancia arra, hogy hatékonyabbá válna a rendszer a jelenleginél. Lamperth Mónika, az MSZP vezérszónoka azt mondta: a szocialista frakció úgy döntött, hogy módosító javaslatokat nem nyújt be a szerkezet kialakítása kapcsán, de a kritikai észrevételeit ismerteti. A politikus úgy fogalmazott, hogy a minisztériumok felsorolásáról és struktúrájáról szóló előterjesztésből "bántóan hiányzik a hatékonyság". Példaként említette, hogy nem lehet ismerni az államtitkárok, illetve a többi állami vezető számát.

Az MSZP másik vezérszónoka, Bárándy Gergely méltatlannak nevezte, hogy a benyújtott törvényjavaslathoz összesen egy oldalnyi indoklást fűztek.

A Jobbik a kisebb parlament mellett

A Jobbik önmagában nem ellenzi, hogy kisebb létszámú legyen a parlament - mondta Balczó Zoltán. Kifejtette: a plusz 13 nemzetiségi képviselő-választás mechanizmusát nem látják, de a megoldással egyetértenek. Utalt arra, hogy a párt programja a kétkamarás parlamentben látta e kérdés megoldását.

Hegedűs Tamás, a párt másik vezérszónoka üdvözölte a közigazgatási államtitkári poszt visszaállítását, de a tárcák tervezett összevonásától nem remélt költségcsökkenést.

Félelmek és elvárások

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője felszólalásában hangsúlyozta: pártja nem kívánja elvitatni a leendő kormánytöbbség lehetőségét a kormányzati struktúra kialakítására. Ennek részeként kedvező lépésként értékelik, hogy "végre megszűnik" az igazságügyi és rendészeti kormányzat összevonása, valamint, hogy a közigazgatási hivatalok rendszere mellett a közigazgatási államtitkári pozíció is visszaállításra kerül - fűzte hozzá. Kiemelte: a "csúcsminisztériumok" létrehozása ugyanakkor csökkentheti a tárcavezetők interpellálhatóságának lehetőségét, illetve kétségessé tehetik a társadalmi szervezetek döntéshozatalba történő bevonásának esélyét.

Scheiring Gábor (LMP) a leendő kormánytöbbség gazdaságpolitikai elképzeléseire kitérve elsősorban azt az elszántságot hiányolta, amelynek alapján a "kormány képes lehet a túlburjánzott pénzügyi szektor valódi megregulázására, a helyi gazdaság hosszú távú fejlesztésére, valamint az elodázhatatlan zöld fordulat végrehajtására".

Jávor Benedek vezérszónoki felszólalásában egyebek mellett a környezetvédelmi minisztérium megszüntetése miatt emelte fel szavát. Az LMP-s politikus nem nevezte károsnak a környezetügy más területekkel történő integrálását, azonban - mint mondta - azt nem tudják elfogadni, hogy ez a terület az agráriumnak lesz alárendelve a leendő kormányzati struktúrában.  Szilágyi Péter (LMP) megjegyezte továbbá, hogy a kormány munkájából "ki kell vágni a titokerdőt", és minél nagyobb átláthatóságot kell teremteni valamennyi állami beszerzés területén.

Ezt követően a kormányalakítással összefüggő törvényjavaslatok tárgyalásával folytatta munkáját a parlament. Hiller István (MSZP) a minisztériumi struktúráról úgy vélekedett, hogy nem a területek nagysága a probléma önmagában. Véleménye szerint az jelenti a gondot, hogy miközben integrált tárcákról van szó, ahol különböző területek koordinációja folyik, addig a jövendő kormánypártok választási programjában elhangzott, hogy kiemelt területekről beszéltek. Ezek a területek a munka, az otthon, a család, az egészség és a rend.

Hiller István felhívta a figyelmet, hogy a Nemzeti Erőforrások minisztériumában vannak olyan ügyek is, amelyek nem kaptak prioritást, mint például az oktatás és a kultúra. Közölte, hogy úgy nem lehet integrálni egymás mellé rendelt területeket, hogy ezek közül néhány prioritást élvez. Véleménye szerint éppen ezért egy vállaltan alárendelt rendszerben helyezik el az oktatás ügyét.

Pősze Lajos (Jobbik) arról beszélt, hogy a csúcsminisztériumokba történő összevonások koncentrálják a hatalmat, a kézi vezérlés irányába mozdítják el a rendszert. Azt mondta, hogy a népességfogyást, a "lezüllesztett" oktatást, vagy az egészségügyet nem lehet megfosztani a saját képviselettől, és ezeknek a területeknek az integrációját nem tartják jónak.
Több mint aggályosnak tartotta, hogy a polgári titkosszolgálatok tevékenységét három különböző minisztériumhoz akarják elosztani.

Karácsony Gergely (LMP) a választójogi rendszer reformjáról beszélve nagyon komoly adósságnak nevezte az ajánlószelvények rendszerének rendbetételét. Súlyos problémának nevezte a választókerületek aránytalanságát. Azt viszont pozitívumnak tartotta, hogy a Fidesz-KDNP egy paritásos bizottság felállítását javasolta a témában. Örömét fejezte ki, hogy a jövendő kormány nem akarja megváltoztatni a rendszer vegyes jellegét. Megjegyezte, hogy nem lenne  szabad a 200 főhöz ragaszkodni, mert a vegyes választói rendszert nehéz ekkora létszámra megalkotni.

Gyüre Csaba jobbikos képviselő annak kapcsán, hogy a Fidesz-KDNP 200 főben maximálná a parlament létszámát, azt mondta: megfelelő előkészítésre és társadalmi konszenzusra lett volna szükség ehhez az alkotmánymódosításhoz. Véleménye szerint is szükség van a választójogi törvény módosítására, hozzátette azonban: akkor indokolt az Alkotmány átírása, amikor a választójogi rendszert már módosították.

Dorosz Dávid (LMP) a Fidesz-KDNP által létrehozandó új poszt, a miniszterelnök-helyettesi tisztség kapcsán szólalt fel. Mint mondta, a javaslatot olvasva felmerült az LMP-ben az, hogy a poszt arra irányul, hogy a miniszterelnököt megvédje a kényes, kellemetlen kérdésektől.

Göndör István (MSZP) felszólalásában azt mondta: látni szeretné, hogy valóban olcsóbb és takarékosabb lesz-e a Fidesz-KDNP által felállított struktúra. Szerinte először egy új választási rendszert kellene kidolgozni, majd ezután megfogalmazni a kisebb parlament létszámát. Újból elmondta: a szocialista párt kisebb parlamentet képzel el, egyfordulós választási rendszerrel.

Göndör István ismertette az alkotmánymódosításhoz benyújtott szocialista indítványt, mely szerint az országgyűlési képviselők száma legfeljebb kettőszáz lenne, akiket az országgyűlési képviselők választásán leadott szavazatokkal arányos képviseletet eredményező rendszerben választanak meg.

Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) azt tudakolta, hogy vajon mi az igazi oka az alkotmánymódosításnak. Beszélt arról is, hogy a Jobbik vizsgálóbizottság felállítását tervezi, mely a 2006 szeptemberi tömeges jogsértések kivizsgálásával fog foglalkozni.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Hirdetés
Minden hír a koronavírus-járványról
Vállalkozás Sztojcsev Iván 2021. április. 12. 14:30

Európa egyik legnagyobb családi üzlete: a brit monarchia

Nem mindennapi üzletet hozott össze a brit uralkodócsalád: kilenc generáció óta örökítik tovább a jelenleg közel 30 ezer milliárd forintosra becsült üzleti értéküket, az ingatlan- és földvagyonuk pedig évente több tízmillió font nyereséget hoz számukra az állami támogatáson felül. De miből élnek meg ők pontosan, és mit tesznek, hogy évről évre érkezzen hozzájuk a bevétel?