Az ombudsman szerdán Budapesten ismertette a 2009-es évi munkájáról, a legfontosabb ombudsmani vizsgálatairól szóló beszámolóját. Hangsúlyozta: 2009-ben 49 százalékkal nőtt a hozzá érkezett panaszok száma. Mivel azonban a hivatal többszöri jelzés ellenére sem kapott külső segítséget, a biztos munkatársai megfeszített munkával sem tudták feldolgozni a 6752 panasz mindegyikét. Mint mondta, Európában is érezhető "a válságkezelés válsága", azaz hogy a válság hatására mindenütt nő az állampolgárok problémája mind számában mind mélységében. Ugyanakkor a válság miatt az ezek kezelésére hivatott intézmények, mint az ombudsmani hivatal, a betegellátás, az oktatás, a fogyatékos-ellátás forrásai csökkennek és egyre kevésbé tudnak segíteni.

Szabó Máté jelezte: a jövőben az ő hivatala is "bizonyos funkciókat nehezebben tud ellátni", valószínűleg a megyelátogatásokat és a regionális panaszfelvételeket ebben az évben már nem tudják folytatni, és kevesebb és kisebb projekteket tudnak csak megvalósítani. Szabó Máté vizsgálatainak célpontjában 2009-ben a gyermekjogok, a fogyatékosok jogai, az egyéni és közösségi közlekedés joga valamint a sztrájkjog (közszolgáltatói és közlekedési sztrájk) volt, de a biztos ellenőrzés-sorozatot végzett a büntetés-végrehajtás területén is.

A gyermekeket érintő erőszakkal kapcsolatban folytatott vizsgálata során megállapította, hogy a gyermekvédelmi jelzőrendszer nem elég hatékony, kevés a képzett szakember, a gyermekvédelemben dolgozók együttműködésén pedig javítani kellene. Az iskolai erőszak megelőzésében kiemelkedő a pedagógusok szerepe, de "az intézményi kereteket szűkíti a forráshiány".

A fogyatékossággal élők alapjogainak védelmében indított vizsgálat egyik legfontosabb megállapítása az, hogy az érintettek egészségügyi, szociális ellátásának, képzésének, foglalkoztatásának nehézségei nem orvosolhatók társadalmi szemléletváltozás, az elfogadás és befogadás nélkül. Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet bezárását követő utóvizsgálat pedig azt állapította meg, hogy az ellátás korábban kifogásolt területi aránytalanságait "csak részben sikerült megoldani", hiányoznak a fekvőbeteg-ellátóhelyek, egyes régiók pedig teljes egészében ellátatlanok.

A "közlekedési projekt" a parkolási társaságok eljárásával kapcsolatban azt állapította meg, hogy sérti a jogbiztonságot, ha a szabálytalan parkolás tényét nem bizonyítják megfelelően, hanem pusztán a nyilvántartásban szereplés tényét tekintik bizonyítéknak. Visszatérően szerepelt a vizsgálatokban a jegyellenőrzési és pótdíjazási gyakorlat és az ellenőrök magatartása, a bérletek utólagos bemutatásának díját pedig éppen az ombudsman javaslatára csökkentette a BKV.

A biztoshoz a sztrájkjoggal kapcsolatban elsősorban a közszolgáltatók, főleg a személyszállítást végző társaságok dolgozóinak sztrájkjaival kapcsolatban érkeztek panaszok. A sztrájk esetén biztosítandó elégséges szolgáltatással kapcsolatban a biztos arra hívta fel a figyelmet, hogy a sztrájktörvény a mai formájában nem teszi érdekeltté a feleket a megegyezésben, aminek a lakosság látja kárát. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a munkaadók és munkavállalók közötti tárgyalások a sztrájktörvény módosításáról megszakadtak, de bízik benne, hogy a sztrájktörvényt a jövőben módosítani fogják.

A büntetés-végrehajtási intézményekben végzett ellenőrzések során megállapította a biztos, hogy a fiatalkorúak intézményeiben a túlzsúfoltság gerjeszti az erőszakot, a legtöbb helyen kevés a gondozó személyzet, a pszichológus. Van, ahol a zárkák "igen lelakottak", az elektromos vezetékek balesetveszélyesek. Általános probléma a személyzet alacsony létszáma, túlterheltsége. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a rendőrség felderítési mutatói nőttek 2009-ben, ennek következtében "özönlenek be az előzetesek a bv-be", ez pedig olyan ellentmondás, amiket az alternatív szabadságkorlátozó formákkal lehetne például feloldani.

2010-ben az egyik legfontosabb vizsgálati terület a pénzügyi-gazdasági válság hatása az állampolgárok jogaira, 2011-ben pedig a betegjogok szisztematikus vizsgálatát végzik el.